Pedig a Bravo motorját már más fából faragták, és talán már az olasz autókkal kapcsolatban ránk törő kétségektől is megszabadulhatunk. Legalábbis egy németnyelvű lap büszke hirdetése szerint, amely félmillió kilométer, vagy öt év garanciát vállal a tesztautóban is munkálkodó 1,4 literes turbós motorra. Nem mindennapi, merész ajánlat, megbíznak a gépben. Biztos tudják miért.
Dögös testAz olaszok mindig is értették a módját, hogyan kell szép autót gyártani. Persze vannak botlásaik is, de az új Bravo nem ezek közé tartozik. Mokány alakja jól mutat innen is, onnan is, talán még többet is mutat, mint ami valójában. (Ennek is nagy mesterei a taljánok.) Felnijei mögött a féknyergek még a gyárban kipirosodtak, és ellentétben a házi mázolással, ez elég jól néz ki.
Piros és fekete Inkább szép, mint kényelmes
|
Odabent elsőre szinte minden tetszik. A piros-fekete kárpittal bevont ülések színvilága köszön vissza az ajtókon is, illetve piros öltésekkel dobták fel a váltókart és a kifejezetten jó fogású kormányt borító bőrt egyaránt. Remek minőségű anyagokból építették a műszerfalat, és ülések kárpitjához is jó hozzáérni.
Látszik, a dizájnereknek jó napjuk volt, amikor a belsőn dolgoztak, kár, hogy az ergonómiai szempontból jobban képzettek éppen valamiért szabadnaposak voltak. Talán így kerülhetett az első és hátsó ködlámpa kapcsolója az anyósülés közelébe és ezért maradhatott a beépített rádió hangerőszabályzója is olyan, amilyen. Bár ez utóbbit nem is kell feltétlenül piszkálni, a kormány gombjaival is vezérelhető a rádió.
Üdítő a lámpakapcsoló a tempomat és az ablaktörlő kapcsolók formája és működése, és megmaradt a Fiat hagyomány is, miszerint a felkapcsolva felejtett lámpáért nem velőtrázó sípolós jajveszékelés a kocsi válasza, hanem csendben lekapcsolja utánunk a villanyt, ha levettük a gyújtást. Ennyire egyszerű. Rövid menüben kotorászás után a műszerfal közepére a pillanatnyi turbónyomást jelző ábra is odacsalogatható, egy csinos ipari hajszárító képében. Látványos, köszönjük.
Aztán jönnek az apró bosszantó dolgok. A műszerfal világos számlapja az apró számokkal nappal teljes egészében az olvashatatlanság homályába burkolódzik. Ha veszettül figyelünk, talán kiszúrjuk a látómezőnk peremén lévő skáláról, mennyivel is hasítunk. Bezzeg az üzemanyagszint és a vízhőmérséklet mutatója, skálája ott trónol középen.
Nemsokára kiderül, mit szerettünk benne a legjobban, és menyire fájdalmas a jószág etetése
