Teszt: BMW X5 40d

Legális, de drága tudatmódosító

Kulcsszavak: szabadidő-autó, BMW, X5

Valamikor februárban megújult a BMW 2006-ban bemutatott nagy szabadidő-autója, az X5-ös. Kintről a szokásos vágásokat ejtette rajta a tervezőcsapat, így a lökhárító, lámpa, és a kipufogó környéke frissült fel. Vannak új színek, felnik is, valamint az extralista is alaposan bővült. A lényeg mégis a fémváz alatt rejtőzik. Erősödtek a motorok, az összes modellhez fürge, nyolcfokozatú automatikus váltó jár.

Motorok, lóerők:

BMW X5 (2010)	xDrive35i	xDrive50i	xDrive30d	xDrive40d:
Hengerűrtartalom	2 979 cm3	4 395 cm3	2 993 cm3	2 993 cm3
Teljesítmény	306 LE	407 LE	245 LE	306 LE
Max. nyomaték	400 Nm	600 Nm	540 Nm	600 Nm
Gyorsulás (0-100 km/h)	6,8 s	5,5 s	7,6 s	6,6 s
Végsebesség	235 km/h	250 km/h	222 km/h	236 km/h
Átlagfogyasztás	10,1 liter	12,5 liter	7,4 liter	7,5 liter

De nézzük, milyen mindez élőben!

Külsőre az X5-ös nagy. Nagyon nagy. Az arca a hatalmas BMW vesék ellenére sem vészesen mérges, senkit nem akar egyetlen pillantásával megölni. Oldalról nézve a komoly tengelytáv már sejteti, hogy odabent lábtérben nem lesz hiány és miután beülünk, ez be is igazolódik.

Erő

Erősebb lett az ikerturbós, hathengeres

A 40d háromliteres dízelmotorja a TwinPower turbótechnológiával - ez a változó kapcsolású ikerturbó marketing megnevezése - 306 lóerős teljesítmény leadására képes. Már ez is remekül hangzik, de a 600 Nm-es forgatónyomaték talán még lenyűgözőbb adat. De akinek ez nem lenne elég, azt a 6,6 másodperces százas sprint, vagy a 236 km/órás csúcssebesség már biztosan meggyőzi. Szóval erő van dögivel a kocsiban, még a 2,2 tonnás test sem képes visszatartani a száguldást.

Nagyjából olyan vele Budapesten közlekedni, mintha egy doppingolt nehézatléta küzdene seregnyi rozzant nyugdíjassal a piac utolsó akciós termékéért. Igazából sok esélye nincs ellene senkinek, beférünk vele még a legmegátalkodottabb büntetősofőr elé is, ha akarja, ha nem. Csak hogy erősítsük a BMW-s sztereotípiát. És itt jön az X5-ös egyik komoly hibája, ha nem figyelünk, pillanatok alatt képes elhitetni gazdájával, hogy a kormány mögött sérthetetlen. Vagy inkább, hogy félisten.

Magasan ül, jól lát, körülötte ameddig a szem ellát csúcstechnika, alatta pedig az átlag autónál háromszor, négyszer erősebb gép dolgozik, olyan gyorsulási adatokkal, amelyek nem erre a méretkategóriára jellemzőek. Szóval könnyű tőle legálisan, de alaposan megbolondulni.

Ha kell, akkor nagyon tud menni, de a legnagyobb előnye mégis az, hogy olyan érzés benne ülni, hogy az sem zavarna, ha a világ végéig kellene autóznom benne. Tágas, kényelmes, csendes - autópályán 130-cal haladva, nyolcasban (!) a motor mindössze 1900 körül forog -  teljes a nyugalom, legfeljebb a bálna test, kicsit nehezen érezhető legkülső ívei dobhatnak egy keveset a pulzuson. A bivalyerős dízel kellemesen duruzsol a mélyben, a rengeteg hangszigetelő anyag elnyel mindent.

Az X5 tulaj kettős élete:



De ezen túl élvezet vele autózni. A Head Up Display a világ legnagyobb autóipari találmánya, de a távolságtartó, szükség esetén állóra fékező, majd az autót újra elindító tempomat is szórakoztató, valamint a kulcs nélküli indítás, ajtónyitás-zárás is kényelmes, jó dolog, ha minden működik. Szerencse, hogy azért a kormányzást ránk bízza az autó, abba csak annyira szól bele, hogy finoman megrezegteti a volánt, ha indexelés nélkül túl közel megyünk valamelyik sávelválasztó vonalhoz.

Etetni kell

Műanyag burkolat takarja a dízelmozdonynyi teljesítményű gépet

Persze a jó munkást meg is kell etetni, a 306 lóerő - vasúton ekkora teljesítménnyel, vasérccel megrakott vagonok tucatjait mozgatják - nem jön a levegőből. A gyári, 7,5 literes átlagfogyasztáson nyugodtan kacaghatunk egy nagyot, ezt nem hinném, hogy életszerű körülmények között bárki reprodukálni tudná. Más kérdés, hogy talán nem is érdemes. Aki fogyasztási versenyre készül, még véletlenül se az X5-öst válassza magának társnak. Mi 13,6 literes átlagot mértünk, amely sok városi és ugyanannyi lakott területen kívüli autózással jött ki, amelyben még egy adag, szabályos autópályás menet is volt. No meg a szűk két kilométeres Zuk-mentés is.

Lakott terület

Előzékenyen behúzódik a kormány, ha elhagyjuk a fedélzetet

Kedvelem azokat az autókat - illetve szinte bármiféle szerkezetet, műszaki eszközt - amelyekben az összes gomb, kapcsoló, funkció felfedezése nem merül ki egy rövid alig félnapos ismerkedésben. Nos, a BMW X5-ös valami ilyesmi. Persze az alapfunkciók hamar átláthatók, menni vele nem bonyolultabb, mint bármi mással. De például egy olyan, egyszerűnek látszó feladat is, mint amilyen az ülésbeállítás jó ideig elszöszmötölhet a BMW-tulajdonos. Ugyanis annyi lehetőség van - állítható többek között a háttámla görbülete, az ülőlap hossza, dőlésszöge, illetve a felfújható deréktámasz magassága és az oldaltartás is - hogy a végére már abban sem voltam biztos, hogy pontosan mikor is igazán jó nekem. Aztán még ott van a többfokozatú ülésfűtés, ülésszellőztetés, ahol még az ülőlap és a háttámla között is kedvünkre osztogathatjuk a meleget. Temérdek gombnyomogatási, beállítási lehetőség. Remek szórakozás a magamfajta gombbuzinak.

Szép munka

A belső kidolgozás, anyagminőség terén nincs miről beszélni, az X5-ös remekül összerakott jószág. Ha nagyon kukacoskodni támad kedvünk, akkor legfeljebb a használhatatlanság határát súroló USB-csatlakozót említhetjük hibaként. Meg zavaró az elektromos állítású kormány lassúsága is, az én has méretem egyáltalán nem igényli azt a figyelmességet, hogy a kormány csendesen a műszerfalhoz lapuljon, amikor kikászálódom a kocsiból. Szeretném kikapcsolni, sőt, a külső tükör fényre sötétedő funkcióját is. Talán majd eljön az az idő is, amikor a lakásba felvitt SD-kártyával lehet minden apró funkciót személyre szabni.

Ha már dolgozott vele, nézzék meg a gyári fényképész munkáját is:





Kisebb nagyobb, nélkülözhetetlennek tartott apróságainknak is könnyen találunk helyet az autóban, bár a kétfelé nyíló, feneketlen kút mélységű kesztyűtartó alsó bugyraiból kiszedni valamit, már komoly kihívás.

Kinek?

Szinte minden BMW remek hangulatjavító eszköz. Időseknek, fiataloknak egyaránt. Ennek ellenére csak gazdagok vegyék, mert az X5 40d alapára 17,7 millió forint - elképesztő pénzmennyiség -, amelynek jelentős része már az első pár évben semmivé foszlik. És úgy autózni, hogy közben a lelki szemünk előtt egy számláló mutatja az értékvesztést, már közel nem annyira szórakoztató dolog. Így csak azok éljenek legális tudatmódosítóval, akiknek ez utóbbi nem számít. Akár fiatalok, akár idősebbek.

A fényképek a Petneházy Huszárcsárdában készültek, köszönjük.