Teszt: Volvo C30 T5

Szeretni egy Volvót

Kulcsszavak: C30, Volvo, Volvo, C30

Azon töprengtem, vajon emlékeim között szerepel-e emlékezetes Volvo-filmszerep, ahogy a reklám is mondja. Olyan autó, ami mély nyomott hagyott volna bennem, amire a filmet látva nagyon vágyakozni kezdenék. Semmi, ennyi emlékem van legendás Volvo-filmszerepekről.

Na! Le bírod olvasni?

Körbekérdeztem ismerőseimet, ők mire emlékeznek. A válasz ugyanaz volt, semmire. Mindenkinek csak az ugrik be, hogy az amerikai filmekben ha volt is Volvo, az kombi volt, amivel az asszony járt, és egyáltalán nem nézett ki jól. Az Angyal autója, a P1800-as csak keveseknek rémlett, inkább James Bond Aston Martin-kollekciója hagyott nyomot az agyban.

És hogyan is kapcsolódik a témához a Volvo C30? Hát úgy, hogy ez az első Volvo, ami emlékezetesre sikerült. Olyanra, amely képes érzelmeket kiváltani az emberekből. Egy emblematikus figura a szürke alsó középkategóriában. Ilyesmi volt annak idején a 480-as Volvo is, bár a két autó között most már csak annyi a közös, hogy mindkettő háromajtós és a maga korának meghatározó eleme.

Azért érdekes ez, mert a C30 jól bevált Volvo-legókból építkezik. Széles vállak, sütőrács a motor előtt, lebegő műszerfal, masszív Volvo kormány és ülés. Mind-mind jól ismert Volvo kellékek. Az egész autó viszont roppant különleges attól, ahogy a fenekét megformálták.

Tény, hogy ettől az autó szerfelett "praktikátlan". Értem én, hogy városi járműnek készült, de miért jó az, ha már a sarki közértbe sem szaladhatok le két kartonnál több ásványvízért anélkül, hogy a hátsó üléseket előre ne kéne dönteni? Már akinek ez baj.

Két ülés elég, öten úgysem férnének el

Audi A3-at használó ismerősöm például napokat utazik úgy, hogy a csomagtartót meg sem közelíti. Ha igen, akkor is csak squash-cuccait teszi bele, amik bőven ellenének a C30-as hátuljában is. Ha meg az utasszámkérdést feszegetjük (merthogy a C30 hivatalosan csak négyszemélyes), akkor is megdönthetetlen alibi van a kevés helyre: a fiatalos városi autók kettőnél több utast nagyon ritkán visznek. Előbb említett A3-as barátunk sem szállít szívesen négy utast egyszerre.

Ha csak ennyi lenne az egész, nem lenne bajom, de! Először is a csomagtérroló valójában nem roló, hanem egy egyszerű lebernyeg, amit kis kampók segítségével teríthetünk a csomagtartóra. Aztán a másik bajom, hogy a hátsó üléseket borzasztóan nehéz elérni. A bal első ülés motorosan megy előre - várja meg a rosseb, mire oda cammog. Jobb oldalt meg két kar és két mozdulat kell hozzá: először támladöntés előre, aztán üléselőrehúzás alul. Ha sikerült beülni, akkor visszafelé ugyanez. Kicsit macerás ez, olcsóbb háromajtós kisautók ennél praktikusabban működnek. A Volvo rutinja megfogyott.



Zárom a rosszak sorát, innen csupa pozitív vonás jön, élen a 220 lóerős turbómotorral