Toyota Land Cruiser Overkill

Teszt: Toyota Land Cruiser V8 4.5 Luxury

Kulcsszavak: Toyota, Land Cruiser

Nagyon nagy

A nemzetközi bemutató óta vártam, hogy végre itthon is nyüstölhessem a Toyota legkomolyabb terepjáróját. Aztán eljött ez a hét is, a szokásosnál kurtább hétvégére, de mégiscsak leszállt közénk a király.   

Overkill

A 4.5 literes V8-as dízel borzalmas dolgokra tudja rávenni a köré épített 2615 kilogrammnyi acélt. Ha a vezetőnek úgy tartja kedve akár 8,2-es 100-ig tartó sprintet is levághat a járgánnyal és ha nagyon bátor, akár 210 km/órás tempóig is hajszolhatja a gépet. Mindezt teljes kényelemben és csendben, amin csak néha harcolja át magát a varázslatos V8-as hang.

Kerítés

Városban a pillanatnyi fogyasztásmérőt sose nézzük, ha jót akarunk magunknak. Hasonló a helyzet az átlagfogyasztással is, jobb, ha csak a tankoláskor sokkol minket a szörnyeteg nehezen csillapítható étvágya. Bár a gyári adatok szerint a dízelmotor átlagosan 10 liter körüli gázolajmennyiséget éget el száz kilométerenként, aki ezt elhiszi, nem normális. Két és fél tonnát nem lehet egy csipetnyi holdfényrezgéssel megmozgatni.

Azonban kár is tagadni, ekkora teljesítmény és lökettérfogat már erősen súrolja a "de mi a fenének"? kategóriát. Racionálisabban gondolkodó kollégák a Land Cruiser árából inkább Hilux-ot vennének, amit felszerelnének minden jóval, a maradék pénzből pedig beautóznák a világot. Telne rá bőven.

Irány a sár

Szomorú, mert a barátai is félnek tőle

Általában nagy bajban vagyunk, ha valami terepjáróféleséget szeretnénk kipróbálni. Nem elég, hogy legálisan szinte sehol sem vihetjük le a verdát az aszfaltról, de a fényezésre is oda kell figyelni. De hát Land Cruisert csak aszfalton próbálgatni, az nagyjából akkora lúzerség, mint Kocsis Orsival csupán bélyegalbumot nézegetni. Mi nem akartuk, hogy az orrunkra nőjön egy Toyota, - Orsit sem bántanánk meg bélyegnyálazással - így vettünk egy nagy levegőt és bevittük az erdőbe.

Szerencsénkre a szerkesztőségtől nem messze éppen Land Rover tesztvezetés zajlott és a rendezők szívesen láttak minket is az általuk kibérelt erdészeti úton. Itt aztán valamit végre megmutathatott magából a japán harcos, bár tisztában vagyunk vele, hogy nem jutottunk még a közelébe sem a határainak. Ennek ellenére jól szórakoztunk, ha egy perc kétségünk is lett volna afelől, hogy szeretjük ezt a kocsit, akkor ez most végképp elpárolgott.

Felezőtekerő

Land Cruiser elképzelhetetlen lenne négykerék-hajtás nélkül, de ezen felül elektromosan kapcsolható felező és diffizár is segíti a vezetőt, ha mélyül a baj. Az pedig ekkora tömeg mellett könnyen előfordulhat.

Újra ovisként

A belsőben ücsörögve is átjön valami a külső túlméretes hangulatból. Minden luxus adott, villanymotorok mozgatják az üléseket, tetőt, ablakokat, sőt, még a kormány is magától közeledik hozzánk miután kiadtuk a parancsot az indulásra. De ha a jetinek is kézre álló kilincsre, a kormányon lévő tenyérnyi gombokra téved a szemünk, azonnal érezzük, itt valami nem stimmel. Valami sokkal nagyobb, mint kéne. Ha pedig a könyöktámasz mélyére tekintünk, olyan érzésünk lehet, mintha feneketlen kútba hajolnánk.

Üljünk be és élvezzük, amink van!