Audi A4: Szép a szeme

Teszt: Audi A4 3.2 FSI

Kulcsszavak: FSI, quattro, cégautó, Audi, A4

Előnyére változott

Már megnyúztuk az új A4-es dízelmotoros változatát, ami tagadhatatlanul sokat fejlődött, de az elsőkerék-hajtás miatt valahogy nem produkálta azt, amit egy 3-as BMW-ben, vagy egy C-osztályú Mercedesben érzünk. Hiába, jó dolog a hátsókerék-hajtás, főleg ha bánni is tudunk vele.

Ilyet Audiban valószínűleg sohasem fogunk érezni, de ez nem is ordító probléma, amíg itt van nekünk a fenomenális quattrohajtás. Én nem vagyok feltétlenül híve az összkerékhajtásnak, de az biztos, hogy a hátsókerekesek azonnal fényévekre lemaradnak, amint egyetlen csepp eső is aláhull az égből. Az állandó tapadás pedig oltári önbizalmat ad nekünk, minden egyes pillanatban, amit a kocsiban töltünk.

Ilyenkor jöhetnek a sportos BMW-k, és az elegáns C-osztályok is, mi garantáltan röhöghetünk a markunkba, amint azok apró pontként szépen eltűnnek a visszapillantóban. A 3,2-es FSI motort pont arra találták ki, hogy az ütőképes párost alkosson a quattrohajtással.

Szép a szeme

Ez kell a népnek

Valószínűleg valaki most nagyon szomorú lesz az Audi portáján, de akkor is elárulom, hogy az új A4-es, bármilyen finom részleteket is rejt, bármennyire is atletikus alkattal rendelkezik, az emberek csak az első lámpája miatt veszik észre. Az extraként rendelhető LED-sor viszont olyan agresszívvé teszi a megjelenését, hogy az autósok már csak azért is félrehúzódnak előlünk, hogy megnézzék milyen autó jön mögöttük.

A LED-sor helyzetjelzőként funkcionál, de éjjel-nappal baromi feltűnő az amúgy is mérgesre rajzolt A4-es pofáján. Az autó hátulja nekem picit unalmasra sikeredett, pedig olyan szép lámpabura van rajta, ami egy angol sportautón is megállná a helyét.

Minden hájjal megkent

Nagyon egyben van

Az új A4-es jelenlegi csúcsmodelljéről lévén szó, a 3,2-es Quattroba mindent belezsúfoltak, amit tud ma egy Audi és ez látszik is, amint kitárjuk a vezetőajtót. A nemzetközi űrállomáson valószínűleg kevesebb állítási lehetőség van mint itt, igaz pedánsan minden funkciót besoroltak egy-egy viszonylag értelmes menüpont alá. Ha eleget babrálunk vele, olyan dolgokra bukkanhatunk, amelyekre az ég-világon semmi szükség. Persze egy unalmas órában jól elüthetjük vele az időt.

A tolatókamera, a holttérfigyelő rendszer, az állítható kormány, motor, lengéscsillapító még korántsem az összes extra, amit a tesztautónkba belezsúfoltak. Egyelőre maradjon titok, hogy az alaphelyzetben 13 milliós 3,2 FSI mennyit kóstált így minden extrával felcicomázva.

Ahhoz, hogy ne rohanjunk hanyatt-homlok menekülve az ár hallatán, el kell tölteni pár órát, napot a tégla színű bőrüléseken, és élvezni, ahogy hájjal keneget az autó.

És elképesztően megy, erről lesz szó a következő oldalon