Nagyrobogózás kis-nagy robogón

Teszt: Benelli Velvet 400 Dusk

Kulcsszavak: Motorkerékpár, robogó, dugó

Az úgy volt, hogy nagyjából hat éve megcsömörlöttem a reggeli és esti budapesti dugótól. Akkor behúzódtam egy sarokba, meggyújtottam egy füstölőt, lótuszülésbe ereszkedtem és bámulni kezdtem a köldökömet. Nemsokára megjött az isteni sugallat: egy nagyrobogóra van szükségem a napi 100 km-es ingázáshoz!

Ismét sarok, füstölő, köldök: valami nagy túramotor kell, olyan, ami erős, de nem sportos, és elég öreg ahhoz, hogy kijöjjön a Burgman félmilliós értékéből. Yamaha TDM 850!

Ez volt előtte: Yamaha TDM 850, 1992

Elég bőséges volt a kínálat. Öreg, leharcolt, évekkel ezelőtt behozott és itthon lelakott gépek szemléje után inkább kiválasztottam egy Olaszországból frissen importált 1992-es példányt, 40 ezer km alatti futással, eredeti festéssel. Tulajdonképpen hibátlan volt, egy akkucsere után remekül működött.

Gyors volt, erős, tiszteletre méltó, öblös hanggal, mely magasabb fordulaton hersegő üvöltésre váltott. Magas nyergéből átláttam a forgalom felett, kis gázcsavarintásra már ugrottam is be vele a kocsisorok réseibe, országúton a megengedett sebesség kétszeresét is megfutotta, másfélszeresét akármeddig tartotta. Volna, ha szabadna ilyesmit tenni egy motorral.

Miután napi rendszerességgel használni kezdtem, 24 óra elég volt, hogy megutáljam.

Egy olajos, mocskos, forró vasdarab volt a két lábam között, mindenem foltos, égett lett, ami hozzáért. A nyereg alatt még az elsősegély-csomag se fért el. A váltó egy pillanat alatt tönkretette utcai cipőmet, ha úgy alakult, hogy motoroscsizma nélkül kellett hirtelen elugrani valahová. Gyűlöltem, hogy egy nap ezerszer kell kuplungolni, ötezerszer váltani. Nem bírtam elfogadni, hogy a Burgman 4,2 literes fogyasztásából 6,5 lett.
Rájöttem, hogy én nem motorosnak születtem. Hanem robogósnak! Jött egy vevő a Yamahára (legyen boldog vele, tényleg jó kis motor a maga nemében), megint ott volt a kezemben 500 ezer forint. Négyszáz van a motorra, a többi átírásra, szervizre, hitelről most szó sem lehet, határoztam el. Köldökből, füstölőből elég volt már, inkább feltúrtam az internetet.

Az igazi, majd egyszer-álomra, 650-es Burgmanra ennyiből nem fussa, meg feleslegesen nagy is lenne az a heti egyszeri-kétszeri (hétfő és péntek a két legdurvább dugós nap a fővárosban) ingázásra. Kis Burgman, Majesty ennyiért 40-60 ezret futott veterán van. És akkor megláttam Őt.

A következő oldalon már tényleg a Benelliről lesz szó!