A legmenőbb csávó a lakótelepen

Teszt: Opel Corsa OPC

Kulcsszavak: OPC, Opel, Corsa

Sajnos nem tudom az észérvek logikus sorozatainak ütköztetését két oldalon keresztül levezetni, amelyet a végén konklúzió követ, mert annyira egyértelmű, hogy:

Nem

Versenypályán is megállja a helyét

A Corsa OPC-ben nem fogsz látni fülbevalós hvcs*-t, "jobbágyferit". A "800-ból megvan a verda, a lakatos meg jó haver és máris megvan a penge gép" sikertörténet már a múlté. Az autó ára 5,6 millió. Akár tetszik, akár nem, ezt le kell perkálni mindenképpen, valamint ne feledkezzünk meg természetesen a feláras extrákról, ami akár még plusz másfél is lehet. Viszont ha ez megvan, akkor elképesztően menő leszel!

És ezt már minden gúny nélkül mondom. Erre nem kell króm rendszámtáblakeretet tenni, vagy ködlámpával és helyzetjelzővel közlekedni a frappáns megjelenés kedvéért. Önmagában is megállja a helyét egy tuningparádéban. Annyi a különbség, hogy ez ízlésesen van tálalva szemben az előbb említett gagyizással, amiért mondjuk szerintem az 5 év szigorított a minimum.

Jól eltalált, ízléses külső

Kellemes az összhatás

A célközönség tehát nem a tehetős, negyvenes üzletember, sokkal inkább annak fia, vagy éppen a lánya. Unisex a kocsi, de ez mondjuk nemcsak az OPC-változatra igaz, hanem a Corsára úgy általában. Azok a kis majomkodó figurák mindenkinek bejönnek. Ebben is volt egy, kóla illatú autóillatosítóként jelent meg, ami tuti nyerő lett volna legutóbb, amikor a laborban teszteltük az illatozó, olykor bűzölgő tükördíszeket.

Külsőre egyébként telitalálat. Jól ráéreztek, hogy mi az, ami egyáltalán nem súrolja a jó ízlés határait, mégis felhívja magára a figyelmet megjelenésével. A 18-as kerekekre, ugyan hazánk szinte minden nagyvárosában vérmes úthibák vadásznak, de rendkívül dekoratívak és kimagasló stabilitást biztosítanak a kanyarokban. Persze költségkímélőbb és bölcsebb is, ha megelégszünk a széria 17-es felnikkel. Mondjuk a defekt sem lehet igazi gond, hiszen szériában kapjuk az abroncsjavító szettet, amiről sajnos vagy szerencsére többet nem tudok, ugyanis nem volt rá szükség.

Stabil, nem úgy mint Deák Bill

A piros mindjárt felborul

Talán a futóműnek és a kerekeknek köszönhető leginkább, hogy még a versenypályán sem tűnt puhánynak. Annyira kíváncsi lettem volna, hogy a pár éve nyugdíjba vonult kb. 14 éves Astra-márkakupa autóival, hogyan veszi fel a versenyt, de ez sajnos most nem jött össze. Aki nem tudná (kb. 10-ből 9), az említett kupás Astrák szintén 1,6-osok, viszont mindössze 105 lóerős motorral rótták a köröket a ringen. Hogy akkor most mi köze a 192 lóerős autónak a 105 lovashoz? Az Astrák futóműve kiváló kanyarsebességet tett lehetővé, ami egy utcai autótól nem várható el természetesen. A Corsa kasztnija azért meg-megdől nagyobb terhelésváltásoknál a mért körök megtételekor.

Az persze nyilvánvaló, hogy a legritkább esetben fog versenypályára járni autójával egy leendő Corsa OPC tulajdonosa. Városban viszont nagyon jó szolgálatot fog tenni. Bár az elindulással időnként az volt az érzésem, hogy kivitelezhetetlen nyugodt tempóval. 1-es, kuplung nyugisan felenged, közben gáz, de nem ám icurka, mert akkor fulladunk, gyorsan kettő, mert nem akarom húzatni, de ekkor a mellettem ülő feje akkorát rándul, hogy meg kell nézzem, nem esett-e le.

Két személyre találták ki

Komolyan mondom, volt hogy kettessel indultam el inkább. Aber innentől kezdve igazi élmény vele haladni. Ding, ding, ding, ding, hatodik 60-nál! Országúton egy-egy előzés rövidebb időbe telik, mint kitalálni az úti célt. És szinte minden fordulaton jól húz, igaz, ez előre vetíti, hogy autópályán nagy tempónál már úgy pörög, mint Bochkor a fúrópajzson. A fogyasztásunk sem lesz így túl kedvező, de ez mellékes az érte kapott élmény fejében. Különben is: egy sima 1,6-os 110 lovas alapmodell sem éppen a jó fogyasztásáról híres.

*hvcs: helyi vagány csávó

Lapozás után belülről is felmérjük a terepet és rámegyünk a részletekre!