Vezettük: Fiat Panda 2012

A kocka el van vetve?

Emlékeznek még a régi, eleinte lakkozott fa-, majd színes műanyagházas tévékre? Fekete-fehéren mutatták a világot, lassan melegedtek be, és nem lehetett rajtuk a kanapén fetrengve csatornát váltani, igaz, mifelénk az MTV2 elindulásáig nem is lett volna miért.  Ezek a szupersarkított és plazmakorszak előtti készülékek lágyságot hoztak a dobozformába lekerekített képernyőikkel - akárcsak az új Fiat Panda, amely megőrizte ugyan elődje sziluettjét, de minden részletében kigömbölyödött. Íme, ilyen mozgásban a gyári némafilmen:



Eltűntek a sarkok az első és a hátsó fényszórókról, a lökhárítókról, a hűtőrácsról, az ajtókra ragasztott műanyag betétekről, sőt, még a C-oszlop jellegzetes kisablakáról is. Ugyanakkor - a kerekeket kivéve - az összes körformát is felszámolták, amiből a régi modell műszerfalán annyit lehetett összeszámolni, mint egy ufójárta gabonatáblán.

Most a Fiatnál a lekerekített sarkú négyzet (vagy legalábbis téglalap) a menő, ilyen lett a műszeregység, a klímapanel, a kormány közepe, a váltógomb, a belső kilincs, a klímapanel, a hangszórórács, a kőkemény fejtámla, szóval gyakorlatilag minden.

Kívül tehát kicsit, belül pedig nagyon felfrissült a dizájn, de nem ez jelenti az egyetlen változást a "pandapandapandapandapanda" felirathálóba mártott műszerfalon és ajtókárpitokon.

Az új kézifékkart kiengedve kartámasznak mondják. Naná, művégtaggal

A minőség tapinthatóan javult, ráadásul színes betét, zongoralakk, sőt, felárért beszédvezérlés, dokkolós TomTom navigáció és nemsokára 30 km/órás sebesség alatt működő vészfékező rendszer fogadja a miniautóban valaha minimalizmushoz szokott utazóközönséget.

Néhány részlet, például a váltókar-félsziget oldalára száműzött ablakemelő gomb azért ismerős lehet az elődből, és a terpeszben ücsörgő utasok térdét is ugyanúgy nyomja a konzol.

A valamivel tágasabb hátsó lábtéren és a 205-ről 225 literre nőtt csomagtartón érezhető, hogy az autó megnyúlt (3,65 méter hosszúra), az utas-csomag arány pedig rugalmasan változtatható a sínen tologatható hátsó paddal. Ezt a megoldást a marketingesek szerint tömeg-, szerintünk inkább költségcsökkentési okokból éppen idén száműzték a Nissan Micrából és a Toyota Yarisból, és nagy pirospont járna bevezetéséért az olaszoknak, ha nem csak a négyüléses kivitelekhez kínálnák.
Szerencsére nem merül ki a modelltől függően egyben, 50:50 vagy 60:40 arányban lehajtható hátsó padban a variálhatóság. Festőlétra vagy csíkos napernyő szállításához extraként a jobb első ülés támlája is előredönthető, csak előtte lehetőleg tessékeljük ki belőle a kedves anyóst.

Az 500-ashoz jobban illett a kicsi, de erős kéthengeres hangja

Joggal kérdezhetik, mit örökölt meg az új mini platformtestvérétől, az 500-astól. Említhetném a szélesebb nyomtávú futóművet vagy a sokféle extrát, de a kevesebb dekorációs elem miatt a vásárlóknak itt kettő helyett csak félnapi hideg élelemmel érdemes befészkelni magukat a gépük elé konfigurálni.

Nem faragtak tehát divatminit a Pandából, és a Twinair-motor sem az elsöprő retró érzés miatt került az orrába - bár való igaz, olasz piacra készült már ilyen kéthengeres az első, kartonboboz formájú generációból is 30 szánalmas lóerővel. Most a turbós változat 85 lova képviseli a modellpaletta csúcsát, és állítólag ugyanebből a kilencszázas motorocskából készül majd egyszer a sportos 100HP-utód is.
Míg régen olyan krákogással indították a műsort a sorkettesek, mint tévémaci a fogmosást, az újak sokkal csendesebben dolgoznak, és bár párhuzamosan mozognak benne a dugattyúk, a kiegyensúlyozó tengely miatt sosem érezzük úgy, hogy mindjárt kiugrana az egész blokk a motorháztetőn.

1,55 méter a magasság. Vászon helyett üveg tolótető rendelhető

A jellegzetes purrogó hang azért mindig jól hallhatóan jelen van, kivéve a piros lámpánál vagy kereszteződében eltöltött start-stoppos másodperceket. Hiába azonban a motorleállítás pirosnál, az Eco-gomb, az okos generátorvezérlés és a forradalmi, elektrohidraulikus szelepmozgatás, azért rendesen apad a benzin a parányi, 35 literes tankból, különösen, ha rendesen odalépünk a gázpedálra.

Igaz, ilyenkor fürgén is szedi a lábait a furcsa orgánumú Panda, legalábbis amelyik változatát turbó lélegezteti - merthogy mostantól szívó Twinairt  is készítenek belőle 65 lóerővel. Na, ez volt az a kocsi, amit lehetetlen volt vezetni a menetpróbán és Magyarországon nem is kerül forgalomba, marad helyette az alig erősebb 1,2-es, négyhengeres, és idővel valószínűleg úgyis épp ez a lagymatag, ám egyszerű és kiforrott Fire-motor lesz majd a titkos tipp a használtautó-katalógusokban.

Használt Pandák a Vezess Autókeresőben

A Panda-banda éhezőművésze továbbra is a 75 lóerős dízel lesz, amelyet szintén ötös kézi váltóval kombinálnak. Egy ilyen Mulitijettel jó néhány kilométert letekertünk Nápoly környékén, és bár nem a legegyenletesebben építi fel teljesítményét, fürgén, viszonylag csendben és minimális étvággyal vitte a kis Fiatot. ű

Nagy különbség az 500-ashoz képest a Panda lágyabb futóműhangolása, ami még a nagyobbik, 15 colos felnimérettel is jó rugózást adott ki a pesti kátyúkat és lötyögő macskaköveket megszégyenítő aknamezőn.  Csak a dízelhez kínálnak összkerékhajtást (jövő évtől), és kizárólag a turbós Twinair motorhoz választható az egykuplungos robotizált váltó, mint amit oly sok Fiat-termékben volt már lehetőségünk gyűlölni.

A Pandát jelölték Év Autója díjra is. Elődje 2004-ben elnyerte a címet - ki tudja, talán összejön az ismétlés. A magyar rajongók 2012 elején láthatják majd a hazai szalonokban az autót - áráról egyelőre nincs információnk.