Exkluzív teszt: a legolcsóbb Volkswagen

Teszt: Volkswagen Up!

Kulcsszavak: gömbpanoráma, videó, kisautó, Volkswagen, Up

Vastag műanyagcsík dobja fel a belső hangulatát

Kisautó kategóriában jellemzően a franciák és az olaszok tudtak eddig igazán emlékezeteset alkotni, elég ha a Fiat Pandára, vagy a Renault Twingóra gondolunk, hogy csak a közelmúlt ikonikus minijeiről szóljunk. Most pedig a németek is rákaptak a kisautózás ízére, és megalkottak egy több szempontból is remek kiskocsit.

Ha egy német viccelődik, annál már csak egy rémesebb dolog van a világon, ha énekel. Valószínűleg az Up! belsejében ezért nincsen az égvilágon semmiféle poén. És ez így van rendjén. Megszokott kapcsolók, műszerek hagyományos funkcióval, a hagyományos helyen. Cserébe minden úgy működik, ahogyan kell. A váltótól a motoron át a futóműig mindent tisztességesen kitaláltak a VW-nél. De menjünk sorban.

Külsőre a VW Up!, - pláne profilból - nagyon hasonlít a kisautó-kategória egyik korabeli nagyágyújára, a Twingóra. Elképesztően hosszú, egész pontosan 2,42 méteres  tengelytávja, illetve a hirtelen, szinte függőlegesen véget érő kasztnija teszi jellegzetessé a formát. Látványos a fekete üvegből készült hátsó csomagtér ajtó, amelyen jól mutat a szép rajzú, bonyolult mintájú hátsó lámpa. Elöl szintén rafinált kiképzésű a fényszóró, és egy wok-méretű VW embléma is ott virít a kiskocsi orrán


Egy motor, háromféle teljesítmény

Háromhengeres, nyomatékos kis motor morog az Up orrában

Az Up! motorválasztéka nem mondható éppen zavarba ejtőnek, mindössze egyetlen benzines háromhengeressel rendelhető a kiskocsi. Igaz, a 998 köbcentis motor rögtön háromféle teljesítményszinttel is elérhető, 60, illetve 75 lóerővel. A harmadik, 68LE-s teljesítményt a földgázzal üzemelő változat tudja.

Nálunk az izmosabb benzines változat járt, amelyhez papíron 4,5 literes átlagfogyasztás tartozik. A szokásos, városi és autópályás szakaszokkal is nehezített bő hatszáz kilométeres tesztúton pontosan öt litert fogyasztott a csöppnyi Volkswagen.

Mi fér bele?

Állítólag az Up! négy embernek is kényelmes, de nekem 190 centivel nem volt jó érzés hátul, a saját igényeimnek megfelelően beállított vezetőülés mögött kucorogni. De ezzel nem kell törődni, így jár, aki ilyen hosszúkásra nő. Normális testalkattal simán túlélhető a hátsó sor is, feltéve ha sikerrel átverekedtük magunkat a nem túl intelligens módon előrehajló első üléseken.

Nézzenek szét az Up! belsejében:



Utastere elől már valóban váratlanul tágas, a tér minden irányában. Miután becsapjuk, majd a jó szigetelésnek hála ismét, ezúttal erősebben és már hibátlanul ismét becsapjuk a több négyzetméteres ajtókat, szimpatikus, barátságos belsőben találjuk magunkat. A műszerfal egyszerű, semmi csicsa, de mindent megmutat, amire szükségünk lehet.
Sőt, ha lappangó mutató-fetisizmusunk van, további mutatós műszerek képét tehetjük ki a navigációs képernyőre.

Többféle műszert tehetünk a kiszedhető kijelzőre

Utóbbi zsebtévé szerencsére egy mozdulattal kivehető, és szükség esetén az autó éltető elektromos hálózatáról leválasztva gyalogos navigációra is alkalmas. Ha pedig rendeltetési helyén teljesít szolgálatot, akkor segítségével vezetés közben elképesztő adatmennyiséggel sokkolhatjuk magunkat. Ilyen-olyan átlagoktól kezdve a pillanatnyi fogyasztáson át ezer más adatot is megmutat, persze egyetlen, sok darabra osztott felületen.

Komolyan zavarba ejtő, akár a navigációs berendezés totális személyre szabhatósága.

Törésteszt alaposan lelassítva:



Belső burkolat

Hímzett, fűthető bőrülések

A beépített fejtámlás bőrüléseket csinos, világos öltésekkel dobták fel. Kényelmükkel sincs baj, hosszabb úton is kellemes bennük terpeszkedni, hidegben meg a kétfokozatú ülésfűtés teszi könnyebbé a fagyos autóban töltött első kilométereket. Az ülésmozgatás nem lett igazán profi, itt elkelt volna valami frappáns megoldás, hogy valóban könnyű legyen hátramászni, hamár az ajtók mérete megvan ehhez.

Kisautónál gyakori a kabaré-jelentbe illő csomagtartó méret. Az Up!-nak nincs szégyenkeznivalója, sok, nála jóval termetesebb kisautónál nagyobb rakteret nyújt. Egészen pontosan 251 liternyit - a Suzuki Swift csomagtartója 211 literes - több emeleten, lehajtott hátsó ülésekkel pedig 951 liternyi csomag fér hátra.

Az éppen fentragadt kalaptartó

A kalaptartó valahogy sikerrel jutott át a nyilván másnapos használhatósági ellenőrön, mert ha felhajtjuk - és ekkora csomagtartóba pakolásnál fel fogjuk hajtani - akkor a hátsó ajtó lecsukása után is ugyanígy marad. Ez egészen addig nem zavaró, amíg a vezetőülésből hátra nem tekintünk. Ilyenkor anyázás, öv kikötés, de szerencsére kiszállni már nem kell, mert ha nem meszesedett még el vészesen minden testrészünk, akkor hátrahajolva simán vissza lehet bökdösni a helyére a kalaptartót.

Motor

Egy négytől eltérő hengerszámú motor mindig egy kicsit szokatlanul hangzik. Az Up! 75 lovas, egyliteres motorja is furcsán, mély hangon morog indulás után. Hangja egyáltalán nem zavaró, nem hangos, inkább csak szokatlan. Egy darabig. Aztán ahhoz kell hozzászokni, hogyha hallgatunk a műszerfalon mutogató váltást segítő rendszerre, akkor igen hamar feljebb kell kapcsolni. De a 95Nm-es nyomatékú motor ilyenkor sem torpan meg, hanem megfontoltan ugyan, de húzza tovább a 929 kilogrammos kasztnit.

Ötfokozatú a váltó

A fokozatok amúgy hamar elfogynak, mindössze öt van belőlük. Egytől ötig, minden fokozat könnyedén, pontosan, szépen kapcsolható.

Hasonlóan jól sikerült darab az elektromos rásegítésű kormány is, amely sajnos csak fel-le állítható, tengelyirányban nem.

Végül a futóműből is kihozták, amit egy ekkora kocsinál lehetett. Nem ráz, nem pattog, az Up! roppant kellemes vele autózni, és elbírna ennél sokkal izmosabb motort is.

Mivel használt Up!-ot még nem nagyon találni a piacon, így addig érdemes a Polók között szétnézni.

Az első Up!-ok valamikor a jövő év első negyedében érkezhetnek Magyarországra, és árukról még nem kaptunk semmi információt. De kíváncsian várjuk, hogy árazzák be a kisautó piac egyik legújabb és legígéretesebb modelljét.