Japánt vagy japánt?

Mazda3 1.4 vs Honda Civic 1.4

Kulcsszavak: Civic, Mazda3, zöld, Honda, Civic

Régebben a japán autógyártók erénye kimerült a megbízhatóságban, az emocionális vásárlók nagy része így kénytelen volt egy ergonómikusabb és kicsit életszerűbb német vagy egy érzelmesebb francia termék közül választani.

Igaz, a japán motorok keveset fogyasztottak, sportosak voltak, és rengeteget kibírtak - ez a tulajdonság mégsem volt elegendő ahhoz, hogy lenyomják, vagy egyáltalán beérjék a konkurenciát. Hiába, az emberek a kényelmet szeretik, adnak a külsőségekre, és nem bírják, ha mindennap egy Star Trek-ből ismerős, szekrényméretű, elektroncsöves számítógépet kell vezérelniük, ha már egyszer feltalálták a laptopot is.

Hiába volt Japán a csúcstechnika hazája, ha a marketingkörítés pocsék volt! Mostanra talán sikerült váltani, ennek ékes bizonyítéka két tesztalanyunk is: a Mazda3 és a Honda Civic.

A sportos és a sportosabb

Felettébb érdekes, hogy egy erősen konzervatív előd után az autópiac legkirívóbb autója lett a Civicből, de viszik, mint a cukrot, a népeknek bejött a váltás. A korábbi Civic-rajongók is örülhetnek, mert a sportos vérvonal is kezd visszatérni, már ami a formát és az összhatást illeti. Mi ugyan a létező leggyengébb motorral kértük most el, de a génállománnyal még a silány motorerő sem tudott mit kezdeni.

A Mazda sem öreges, csak jelen esetben a 3-as sorozat kevésbé izgalmas. Egyáltalán nem kívánja a sebességet, de aztán hirtelen beugrott a Ford Focus és a Mazda3 közötti rokonság. A Ford még mindig az egyik legstabilabb futóművet építi a Focus alá, amiből érzésre jutott a Mazdának is. Nehezebb felhergelni, de talán még a Hondáénál is stabilabb, ha belelendülünk.

Belépők, de nem gyengék

Még mindig tartom azon kijelentésem, miszerint irtózom és gyűlölöm az alulmotorizált tesztautókat. Ehhez képest a Mazda és a Honda is a létező leggyengébb motorral került hozzám, így borzasztóbbnál borzasztóbb kínokat kezdtem vizionálni. Szerencsére csak részben váltak valósággá.

A két motor közül a kisebbik és gyengébbik Honda tűnt sportosabbnak, aminek egyszerű a magyarázata. Gyengécske, 83 lóerős motorja (a Jazzben is ez van) meglepően pörgős, kicsit ideges, nyoma sincs a környezetvédelmi normák miatti lomhaságnak, ami a németeknél (főleg az Astránál) szinte minden vezetési élményt kiöl az autókból.

A pörgős motor mellett a másik trükk a hatsebességes váltó, ami igazán meglepő egy ilyen motorhoz párosítva. Kár, hogy ez nem divat más gyártóknál. Itt pedig az a kár, hogy a hatsebességes váltó ellenére nem lehet alacsony fordulatszámmal autózni, mert rövidek a fokozatok.

Eme apró csellel - városi környezetben - sikerül elhitetnie velem, hogy nem is olyan gyenge ez az 1,4-eske, sőt egész élvezhetővé vált a Civic, mondhatni sportos érzéseket ébresztett bennem. Valójában 14,6 másodperc kell, hogy felküzdjem 100-ig, és amint kitévedtem vele a betondzsungelből, máris ráébredtem, hogy az erő valaki mással van. Pörgetni kell, de nem jön félelmetes erőhullám feljebb sem.

Ítélethirdetés a következő oldalon