Teszt: Chevrolet Lacetti 2.0 D

Hiánypótló

Kulcsszavak: Lacetti, Chevrolet, Chevrolet, Lacetti

Főszerkesztőnk szeretett volna megörvendeztetni az Audi S3 nyújtotta 265 lóerős élménnyel, ám miután a közel 1000 kilométeres túrára készültem, a 2.0 literes benzines turbó helyett szívesebben választottam egy hasonló konfigurációt, de dízel hajtóanyaggal.

Európai külső, szép belső

Itthon jobban cseng, mint a dévó

Külsőleg egy autó vagy tetszik a vevőnek, vagy nem. Ha nem, lehet az akármilyen jó, úgysem akarja megvenni. Nekem a Lacettiből leginkább a régebbi Daewoos vonulat jön be. A limuzin és kombi szögletesebb orra szerintem jobb, de kétségtelen, hogy a Chevrolet-re váltással megjelent ferdehátú szép egységes formát mutat. A sárvédők dagadása az egyetlen markáns jegy az autón, a többi részlet szimpla, semmi különös, így bárkinek tetszhet.

Az autó talán legkiemelkedőbb részei az ajtók, különösen szép hanggal, tompán záródnak. Tiszta prémiumautó! Látványra nincs gond az utastérrel sem, de az anyagminőség nem mérhető egy Astrához, csak hogy házon belülről válasszunk ellenfelet. Viszont német féltestvéréhez képest sokkal vidámabb belsőt rejt a koreai rokon. Nem annyira sötét az utastér, különböző szürkével színezték az elemeket, s ehhez jönnek még a króm és alumíniumhatású betétek.

Az ülése olyan semmilyen, alig van oldaltartása, puha a tömése, rövid az ülőlapja. Nehezen barátkoztam a kormánnyal is, túl nagy és csupán függőleges irányban állítható, ezen egy magasabb felszereltségi szint viszont segíthet.

Kicsi és nagy

A helykínálat példaértékű

Amiben nagyon jó a Lacetti, az a helykínálat. Tágas az utastere, bőven jut hely a lábaknak, csak az ülések elhelyezése okozza, hogy egy kicsit szűknek tűnik a fejtér. Talán az utaskabin miatt, de a csomagtartója elég kicsi, 275 liter. Beszuszakoltuk a babakocsit, de ehhez a kalaptartót is ki kellett szedni és más se fér el, így a bevásárlás eredménye az első utas helyén csücsült, míg anya és gyermek hátul kaptak helyet. Vagy akkor vegyünk ötajtós Lacettit, ha már nagyobbak a gyerekek, vagy válasszuk a kombit.

Okos ötlet, hogy a szivargyújtó mellett még egy 12 voltos csatlakozót kialakítottak, jól jött, amikor a navigációs rendszer mellett a hűtőládát is áram alá helyeztük.  A légkondicionáló viszont nem volt a helyzet magaslatán. Az automata fokozat mindig belsőlevegő-keringetésre kapcsol és őrült módjára fújja a levegőt, csak a ventillátorfokozatok gyorsabb részéből válogat.

Ez azért rossz, mert az utastér alapvetően csendes és ez a monoton ventillátorzaj kissé fárasztó. Ha ezt nem használjuk, könnyedén elhitethetjük utasainkkal, hogy benzines a kicsike, mert motorzaj az nincs, mármint belül. Ha kintről halljuk, akkor komoly csörömpölést vág le az olasz blokk.

A 2. oldalon kiderül miért jó, és miért gyenge a Lacetti dízelje