Formás francia, szép fenékkel

Teszt: Renault Megane Coupé 1,9 dci

Kulcsszavak: francia autók, kupé, Renault, Megane

Amíg mi Genfben kapkodtuk a fejünket, addig itthon sem állt meg az élet. A tesztautók ugyanúgy jöttek-mentek, mint amikor itthon koptatjuk a klaviatúrát. Így most Csilla véleményével kezdődik a teszt, hiszen főként ő hajtotta a formás franciát. Higgyenek neki, ő tudja, mit beszél, volt már neki Megane kupéja, bár már elmúlt. Olvassák hát, mennyit változott a Megane Coupé:

Csilla véleménye:

2005: Profilból is jól mutat Hol volt, hol nem volt, volt egy egyszerű lány (én), aki élete első autóját kereste. A kezdeti célkitűzés a két modellel ezelőtti Honda Civic volt (ami ésszerű, de kissé unalmas választás), mígnem meglátta Őt ('96-os Mégane Coupé), szeme elhomályosult, agyára rózsaszín köd borult, és ment, csak ment, hogy egy kevésbé megviselt példányt találjon. Meglelte. Napjainkban: Pár éves románc (és sok-sok pénz után, amit az autók dzsigolójára költött) dobta, és egy megbízható Toyotára cserélte. Amikor azonban választott népe, a vezess.hu szerkesztősége megkapta a 2009-es új modellt, nem bírt magával (minden csaj a problémás rosszfiúkra bukik) és pár napra újra egymásra találtak. Miben különbözik: Cserébe annyit kértek tőle, hogy írjon néhány szót arról, mennyiben más ez az autó, mint a 12 évvel ezelőtti példány. Ez nagyjából első látásra egyértelmű: a nevén kívül minden. Az egyszerű lány álmélkodva nézte az áramvonalas karosszériát, a beépített navigációt, amelyet egyperces ismerkedés után használatba is vett, kis keresgélés után talált még benne ülésfűtést és beépített segítséget a parkoláshoz, vagyis tolatóradart. Némi kárörömmel figyelt fel arra, hogy a kézifék mellett beszorítva kapott csak helyet a biztonsági öv csatja, így miután a messzi távolból induló övet előrekínlódta, még mindig jócskán pepecselni kellett a bekapcsolással. A tempomat kapcsolója nem a kormányon van Ennél több rosszat sajnos nem tudott róla mondani, de mikor a kérészéletű kapcsolat után visszaült a Yarisba, azzal vigasztalta magát, hogy felidézte, hányszor nézte utálattal, hagyta cserben, vetetett magának mindenfélét (kipufogórendszert, lambda szondát, önindítót stb.) drága pénzért. Azóta is boldogan vezeti az utódot, de néha még álmodik a kis franciával, mert ilyenek vagyunk mi lányok: mindig az kell, ami nem a miénk, és következetesen a macerásat választjuk az egyszerű és/vagy logikus helyett, akkor is, ha már egyszer befürödtünk vele.

Motorok

130 lovas dízel ketyeg az orrban

Bár kupénál nem feltétlenül jut elsőre eszünkbe, hogy dízelmotorral rendeljük az autót, a Megane-t mégis - felszereltségtől függően - háromféle gázolajos változatban is választhatjuk. A leggyengébb 85 lovas mellett 105 LE-s is akad az 1,5 literes dízelből, míg az 1,9-es változat 130 lóerős teljesítményre képes. Utóbbival már valóban lehet az autó stílusához passzoló módon autózni. A 130 lóerő ugyan nem részegíti meg a vezetőt, de a mindennapi használatra ennyi tökéletesen elegendő. Nálunk váltott sofőrrel, nyolc liter feletti fogyasztás - a gyári adat 6,2 liter - jött ki a teszt végén, ami nem éppen szívderítő adat, még akkor sem, ha tudjuk, az autó szinte kizárólag városi forgalomban gyűjtötte a kilométereket.

Motorja a hatfokozatú manuális váltóval szép párost alkot, városban, autópályán egyaránt összeszokott együttesként muzsikáltak. Az elektromos szervokormány is sokat javult, de még nincs vége a feladatnak, ezen lehet még farigcsálni, hogy ne legyen ennyire steril. Futóművével már jóval elégedettebbek lehetnek a leendő vásárlók. A sima Megane-hoz képest 12 milliméterrel laposabbra hasaló Coupé feszesebb lengéscsillapítókkal és keményebb rugókkal próbál sportosabbnak látszani, érződni.

Belvilág

Korrekt, kicsit talán túl letisztult beltér

A szerencsétlen helyre került tempomat- illetve sebességhatároló kapcsolón már a nemzetközi bemutatón is elcsodálkoztunk, de ezen kívül nincs baj a belvilággal. A felhasznált anyagok jó minőségűek, a kapcsolók határozottan működnek és az összhatás is klassz. A komorba hajló hangulatot ezüst betétek dobják fel, és a műszerek háttérvilágítása is kellemes.

Lapozás után jön a törésteszt, a szokásos gyári galéria, no meg a konkurensek