Mit keres itthon egy SLS AMG?

Megcsodáltuk: Mercedes-Benz SLS AMG

Kulcsszavak: sportautó, Audi R8, V8, AMG, Mercedes-Benz

Ez nem egy tuningolt Mercedes

Messzire ragyogott az estében

Budán vagyunk, a MOME készül címzetes egyetemi tanári címmel kitüntetni a Mercedes-Benz formatervezési igazgatóját, a mindössze 41 éves Gorden Wagenert. A közvilágítás küzd a korán leszálló estével, az eső rendületlenül zuhog, de az SLS AMG fénye nem tompul.

Messziről kiszúrható volt a sirályszárnyas ajtós tünemény, amelyhez még az Audi R8 V10, a Nissan GT-R és Porsche 911 Turbo kipróbálása után is respekttel közelítek, pedig vezetésről szó sincs.

Ez az AMG első saját autója, tehát az 1950-es évekbeli 300 SL örököse önálló fejlesztés, semmi köze a nagyszériás Mercedesekből tuningolt többi AMG-hez, pedig azokba beleülni is sátoros ünnep.


Kedvcsináló a galériához
Legutóbb Földes Attila kuszálta össze a viszonyokat az Autobahnon az 525 lóerős E 63 AMG kombiban, előtte a G 55 AMG-vel riogattuk a jobb sorsra érdemes népet, de ez mégis nagyon más.

300 SL: 55 éve szárnyal Versenyautóból született az utcai 300 SL Fenomenális sportautó volt, 215 lóerő, direktbefecskendezés, mindez 1954-től Nehéz volna méltóbb autót találni a legenda titulusra a Mercedes-Benz 300 SL-nél. 1954 februárjában, a New York-i Autókiállításon volt először látható az az autó, amely az 1952-től hosszú távú versenyeken indított 300 SL versenyautóból született meg. Gyakorlatilag az utcai forgalomban is használható, kissé megszelídített változata volt az 1953-as gyári versenygépnek. Motorja három literből 215 lóerőt hozott ki a Közvetlen befecskendezés révén, mindezt közel hatvan éve. Olcsóbb a roadster A W198 kódú 300 SL azon kevés autótípus egyike, amely zárt karoszériával drágább a nyitottnál. Ennek több oka is van: a kupéból csak 1400 készült, a nem is szárnyasajtós, versenydiadalokkal sem büszkélkedhető roadsterből pedig 1858. Nem retroautó, de a 300 SL-t utánozza A csőrácsból álló vázszerkezet az autó oldalán magasra emelkedik, a vázat zömében alumíniumból ötvözött karosszériaelemek borítják. A konstrukció merev és könnyű, épp csak a szilárdságot rontó, elöl lévő zsanéros ajtók nem fértek be a képbe. Nem sérül a szabványos garázsban Az autó legendává nemesülésében elévülhetetlen szerepű szárnyas ajtók tehát funkcionális szükségszerűségként jelentek meg az SL-en. A felfelé nyíló ajtókkal nem kellett megbontani a vázat a küszöbök felett, mégis felnőtt emberekre szabott nyílást maradt a be-kiszálláshoz. A sirályszárnyas ajtó az SLS AMG-ben más szempontból érdekes: a tervezők ügyeltek rá, hogy felnyitva elférjen a német szabvány szerinti garázsban.

Autó, alumíniumból

Dodge Viperben próbálták ki a technikát hátratolva, váltó a hátsó tengelynél

Most először csinálhatta azt az AMG, amihez az emberei a legjobban értenek: nem sportos, hanem sportautót, rögtön a királykategória közepébe, a fent említettek mellett a Ferrari 458 Italia ellenfeleként.

Az autó 1620 kilója csak akkor tűnik soknak, ha kizárólag a teljesen alumínium térbeli rácsvázra és karosszériára gondolunk, nem pedig az összes Mercedes-Benznek, így az SLS AMG-nek is kötelező kényelmi és biztonsági színvonalra. A kézzel épített prototípusokból 15-öt áldoztak fel töréstesztekre, gondoljanak bele, mennyibe kerülhettek ezek az autók, ha a sorozatgyártásúért több mint ötvenmilliót kell kifizetni.

1120 lóerővel folytatjuk a túloldalon, aminek ráadásul semmi köze a motorhoz