Rómától Szicíliáig egy Zafira OPC-vel

Kulcsszavak: Opel, Zafira

Aztán a helyszínen persze kiderül, hogy a kép jó volt, csak nem a mi szállodánkról készült, a fürdőszobát meg kell osztani még harminc másik turistával, a messziről fehér csempe valójában fekete, csak a penész ragyog rajta, a szoba pedig tényleg a tengerre néz, de az ablak és a víz között van egy utca és egy 28 méter magas toronyház.

Tanulva a korábbi évek siralmas tapasztalataiból már májusban megvettük a jegyet a fapadosra Rómáig, hogy egy ott szerzett autóval célozzuk meg Szicíliát. Út közben legalább láthatjuk Rómát, a Vatikánt, Pompejit, Nápolyt, és még egy apró városkát, aminek most nem jut eszembe a neve.



Egy Zafira OPC-t kaptunk, ami négy utasnak elég tágas, kényelmes, és van benne légkondi. Ennél több akkor nem érdekelt. A fogyasztást elhanyagolható tényezőként kezeltem az 1600 km-es túrára, mert, nem tudom, megfigyelték-e már, a bankkártyával fizetendő tételek úgy működnek, mint a kisebb égési sebek - mindig csak később fájnak. Pedig a benzint Olaszországban is horror árban mérik, megvan 400 forint a 95-ös literje. Itthon aztán rádöbbentem a 13 literes fogyasztás anyagi vonzatára.

Persze lehet menni vonattal is. Rómából kiváló menetrendszerinti járatok veszik célba Szicíliát. Az sajnos nem derült ki, hogy a vonat hogyan szeli át a csizma orra és a sziget közti 2-3 km-es vízi utat, mivel az autós utat választottuk. Aki tudja, írja meg, mert nagyon érdekel.

Rómában az első nap

Közel a buszhoz, metróhoz, látnivalókhoz 90 euróért foglaltunk kétágyas szobát, előre, interneten. Egy éjszakára kellett, nem akartunk a csomagokkal a hátunkon olcsóbb szállás után caplatni. A képek kreatívan kezelték a valsóágot, a "szálloda" valójában egy bérház negyedik emeletének három szobáját jelentette. De legalább adtak croissant-t (cornettónak mondják arrafelé), nutellát meg narancslevet reggelire, és a légkondi is rendesen fútta a hideget. Visszafelé ugyanilyen (lég)kondíciókkal, messzebb a központtól 75 euróért is adtak szobát, szóval érdemes keresni!

Szegedin András marketingmenedzserünk egyszer három napot töltött Rómában, és állítása szerint alig látott valamit. Pedig nem is szereti a vörösbort, nem tudom, mivel töltötte az idejét. Mi buzgó, japán turista módjára egy délután alatt megtekintettük a Colosseumot, valami nagy fehér épületet mellette, a spanyol lépcsőt, a Trevi-kutat és egy rakás romot. XVI. Benedek pápát és a Vatikánt szicíliai visszatérésünkre tartogattuk, habnak a tortára.

Kocsiba be, Nápolynak le. Az olaszok értelmetlenül költik a pénzt az autóextrákra. Azóta tudom, mióta a BMW-hez egyszer tévedésből olasz specifikációjú tesztautók érkeztek. A farkasordító hidegben a bőrülés nemes egyszerűséggel ráfagyott az ülepemre, mert az ülésfűtés a taljánoknak nem kell. A Zafira OPC-ből kihagyták a gyári hifit és a szép színes fedélzeti komputert, a résbe pedig otromba keretet eszkábáltak, hogy beférjen az utólagos Pioneer hifi.

Cikkünk egy következő oldalban teljesedik ki. Ott kiderül, mitől működik az olasz közlekedés, és mi a jó a Zafira OPC-ben