Maybach Exelero - Pokolfajzat

Ha a Maybach tanulmányautót épít, akkor azért többet tesz le az asztalra, mint egyszerűen egy 350 feletti végsebességre képes autót korszerű formatervvel. A Maybach Exelero nagyon nagy, metszően félelmetes, veszettül gyors, fájdalmasan szép és gyalázatosan erős.

Az autót a Maybach 57 padlólemezére tervezte a luxusautókat gyártó manufaktúra, így a kupé hossza sem mindennapi: 589 centiméter.

A formaterv fő vonalaiban a Pforzheimi Formatervezési Főiskola hallgatójától, Fredrik Burchardttól származik.

A Fulda vezetése egy végtelenül hosszú motorháztetős kupét képzelt el, ennek érdekében a homlokfal a műszerfallal és az első üléssorral együtt hátrébb került. Ezzel az átalakítással a tervezők lemondtak a hátsó ülésekről. A közel 6 méteres kupé 2 üléses.

A járóképes alvázra Torinóban a Stola készített vázat vékony acélcsövekből. A karosszériaelemek anyaga karbon, amelyeket ragasztással, csavarozással illetve szegecseléssel rögzítenek.

A kipufogók végződését az autó oldalán találjuk. A rendszer hangja a beavatottak szerint olyan, mintha teljesen nyitott volna, a V12-es motor hangja álló helyzetben minden más ingert elnyom.

Katapultáláskor más ingerek is eljutnak a vezetőhöz. A tükörben gyönyörködhet a füstben és a fekete csíkban, amit a 315/25 ZR 23-as gumikkal rajzolt, érezheti az égett gumi szagát és persze reménykedhet abban, hogy belső szervei a helyükön maradnak gyorsulás közben.

A 2660 kilós monstrum 4,4 másodperc alatt gyorsul nulláról százra, természetesen nyomatékváltós, ötfokozatú automata váltóval. Kézi váltóval a 2500-as fordulaton mért 1020 Nm először leölné a kuplungot, vagy ha a kuplung bírná is, akkor ledarálná a fogaskerekeket és oda a móka.

A motor 700 lóerős, köbcentiből 5908 van. Fordulatszámra a dupla turbó és a széria motorhoz képest megnövelt, bődületes hengerűrtartalom miatt nincs igazán szükség. A maximális teljesítmény 5000-nél elérhető.

Nardo-ban, az olaszországi nagysebességű körpályán kellett bizonyítania tudását az egyedi autónak. A Maybach Exelero itt 351,45 km/órás sebességet ért el.

Kerekeit a végsebesség mérésekor karbon korongokkal takarták le, ami csökkenti a légellenállást. A 350 feletti tempót Klaus Ludwig érte el.

A tempó ellenére az Exelero nem állított fel az FIA által elismert sebességi rekordot. A méréseket és a rekordkísérletet hitelesítő FIA szakértők gázsiját inkább az autóba fektették. A mérőberendezés azonban rendelkezett FIA hitelesítéssel.

A Goodyear csoporthoz tartozó Fulda sportos abroncsokat gyárt, jól ismert szlogenje "Schwarz. Breit. Stark.", azaz fekete, széles és erős. A vállalat hasonló autót keresett reklámcélokra, de olyasvalamit szerettek volna, ami tényleg emlékezetes. A népszerűsítendő termék az új Fulda Carat Exelero gumiabroncs.

A választás azért is esett a Maybachra, mert az 1930-as évek végén, a frissen megépült német autópályákon a Fulda egy áramvonalasított Maybach SW 38-at használt nagysebességű gumitesztekhez. A Maybach SW 38 Coupé tartós 200-as sebességre volt képes 140 lóerős hathengeres motorjával.

Csillagászati összegbe került a Fulda Maybach Exelero. Euróban kifejezve csak a Mercedes fejlesztőinek hozzájárulása közel van az egymillió euróhoz, ami úgy 252 millió forint. A legnehezebb az autó levizsgáztatása, az utcai használat engedélyeztetése volt.