Két kerékkel több lett. Maradhat?

Kalandozás a hatkerekű autók világában

Kulcsszavak: videó, 6x6

Az autózás hajnalán egyáltalán nem volt magától értetődő, hogy a sufniban tákolt szerkezeteknek négy kerékkel kell rendelkezniük.  Persze, a jó öreg szekérnek négy volt, de ez nem jelent semmit, hiszen a cirkuszi monocikliből se lett tömegjármű. Szerencsére az ember gyarló, és ha a szükség úgy hozza, képes borzasztó hatkerekűeket építeni.  Ezekből nyújtunk most át egy csokorral, az épeszűség határain épp csak innen.

Hat szekérkeréken

A Pennsylvania állambeli York városában valószínűleg mindenkinek elállt a lélegzete egy pillanatra, amikor meglátták ezt az 1903 körül épült nagyszerű Pullmann hatkerekűt, amint a város köves, rossz útjain végigcsattogott.  Forradalmi újításnak számított ez akkoriban, hiszen hagyományos négykerekű autót se nagyon láttak, nem hogy hatkerekűt. Sajnos a gyár 1917-ben tönkrement, de előtte azért beírták magukat a történelembe a hatkerekűvel: ők okozták a város első autóbalesetét, amikor a sofőr figyelmetlenségből egy távíróoszlopnak hajtott. Ez is valami.

6X6=?

Kettővel több lett

A Land Rover Defender egy nagyszerű terepjáró, de vannak helyzetek, mikor kevés a négy kerék. Szerencsére akadnak olyan lelkes megszállottak (http://www.foleysv.com/), akik érezték ezt a piaci rést, és vállalják a Land Roverek háromtengelyessé alakítását is. Az Afrikai homokdűnék között jól jöhet a hat hajtott kerék, a hosszított alváz miatt pedig több hely jut a csomagoknak.

Ezt tudja terepen:



Hat kerékkel a győzelemig

A következő autó a maga idejében mindenkit letaglózott, az újságírók fintorogtak, a szurkolók nem értették, a nagyobb csapatok kinevették.  Igen, a Tyrrell P34 az. Derek Gardner brit mérnök régi álma volt, hogy hatkerekű versenyautót építhessen.  A hetvenes években már borzasztó pénzek mozogtak a Forma-1-ben, senki nem vette komolyan az ötletét.  Végül Ken Tyrrell csapatánál kötött ki, ahol nehezen ugyan, de engedtek a nyomásnak.  Az elképzelés azon alapult, hogy az első légterelő mögötti két pár tízhüvelykes keréknek sokkal kisebb a légellenállása, mint az egy pár nagyobbnak, ráadásul így a tapadás is javítható. 

Nem létezett sokáig

A versenyautó folyamatos fékproblémákkal küzdött, de a csapat bízott benne, mert látták, hogy nem reménytelen elérni az áhított győzelmet.  Be is jött, az 1976-os a Svéd Nagydíjon Jody Scheckter rajt-cél győzelmet aratott, mögötte csapattársa, Patrick Depailler ért célba. Végül az egész projekt ment a kukába, mert a kocsi jóval nehezebb (620 kg) és hosszabb (4320 mm) volt a többi versenyautónál, ráadásul a Good Year se akart tovább kisméretű gumit fejleszteni.

Hat kerékkel az F-1-ben:



El Porschino

Harry Thoma igazi unatkozó milliomos, aki úgy döntött, hogy nem vásárol több luxusautót, inkább megépíti álmai járgányát, egy háromtengelyes Porsche 928-ast. A bonyolult feladat kivitelezésében többen segítettek neki, elszántságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a TÜV- minősítést a Porsche emberei harcolták ki neki.



Szállítani nem lehet vele semmit, de nem is arra készült.  Az eredetileg 5,4 literes V8-as blokkot felfúrták 6100 köbcentisre, így a gyári 350 lóerőből hamar 390 lett. A tulajdonos állítása szerint az autó úttartása rendkívül sokat javult, így könnyen kiautózható a 285 km/h- ás végsebesség. Ne ítéljék el Thoma urat, bár öncélúan vágta szét a 928-ast, de nem kell félni, maradt bőven, jut belőle mindenkinek.

A megvásárolható

Kifejezetten csúnya lett

A Covini C6W-t Ferruccio Covini 1974-ben álmodta meg, aztán harminc évvel később, 2004-ben be is mutatták. Az autót egy 4.2 literes Audi V8-as motor hajtja, amit felpiszkáltak 440 lóerősre. Az első kerekek mozgását hidropneumatikus rugózással oldották meg, ami szintén különlegessé teszi az autót.

A legutóbbi hírek arról szóltak, hogy 2009 végén megvásárolható lesz az első példány, amivel késnek ugyan, de bizonyára egészen közel járnak a céljaikhoz. Az áráról egyelőre nincsenek hírek, de az szinte biztosra vehető, hogy évente legfeljebb fél tucat C6W-t kívánnak értékesíteni, ez pedig arra utal, hogy az autó ára igencsak borsos lesz. Bizonyára így is akad majd néhány szerencsés, aki meg tudja vásárolni a hatkerekű szupersportkocsit.



Egyenesen a Szaharába

Ha az angoloknak van hatkerekűjük, akkor a franciáknak is kell

André Citroën a francia autógyár alapítója az első világháború után egy orosz mérnöktől hallott először egy fél-lánctalpas járműről, aminek a szabadalmát meg is vásárolta. Az ötletet annyira nagyszerűnek tartotta, hogy azonnal épített öt "Autochenilles" névre keresztelt járművet, amivel 1922-ben keresztülszelte a Szaharát.  Ennek az expedíciónak állít emléket a 2007-es Genfi autószalonon bemutatott Cruise Crosser, a C-Crosser alapjain nyugvó tanulmányautó. 

Az Espera Sbarro tervezőiskolával közösen tervezett és épített autónak hat meghajtott kereke, és dízel-elektromos ?hibrid motorja van, amely akkor is könnyedén mozgatja a Cruise Crosser-t, ha az elfogyott a gázolaj. Nem tudni, hogy milyen tervei vannak az autóval a gyártónak, mindenesetre jó lenne megint valami értelmetlen, de végtelenül mókás Citroën-nek.

Vajon van létjogosultsága a hatkerekes autónak? Mondják meg Önök!