Intelligens buszok Japánban

Kulcsszavak: zöld

Tudták, hogy a hármas metró teljesen önműködő? Vezető nem is kéne hozzá, csak azért ültetnek előre egy kísérőt, hogy az utasok ne meneküljenek fel halálfélelmükben az aluljáróból. A megkérdőjelezhető szépségű szerelvény magától jön-megy, fékez és gyorsít.

Ennek fényében a Toyota önműködő busza nem is akkora durranás. Csakhogy ezek a buszok nem sínen, hanem a szokásos aszfalton haladnak egymás mögött. A Toyota kísérleti jelleggel a japán világkiállítás területén ilyen automata buszokkal viszi az utasokat.

Expo egy kevésbé környezetszennyező világért Egészen szeptember 25-ig tart még nyitva a 2005-ös világkiállítás a Japánban, Nagojában. Az esemény szellemiségének lényege, hogy a környezettudatos magatartást beépítse gondolkodásmódunkba. A kiállító országok erre törekvő megoldásokkal álltak elő. Akárhogy kerestük, sajnos nem botlottunk magyar pavilonba, pedig kíváncsi lettem volna a hazai ötletekre. A technikai zsenialitásáról és szigorú szabálytiszteletéről ismert nemzet napi 90 ezer látogatót vonzó eseményt hozott össze. A hazai kiállítók természetesen többségben vannak, és ők adják a legérdekesebb kunsztokat. A Toyota standja mellett például a Hitachinál akció-rajzfilmbe illesztik a húsvér látogatókat. Zenélő robotokkal, 100 százalékig újrahasznosítható pavilonnal, és teljes egészében szélenergiából nyert árammal működtetett berendezéseivel tett ki magáért a Toyota. Természetesen a Toyota arra is ügyelt, hogy az utasok szállítását a lehető legmodernebb járművekkel oldja. Az egész annyira természetesnek tűnik, hogy az üzemanyagcellás és földgázhajtásos automata népszállító buszok szinte fel sem tűnnek.

Ne a hetes busz helyére képzeljük el a robotizált járműveket, egyelőre csak egyszerű forgalmi helyzetek között képes haladni az intelligens busz.

Az IMTS (Inteligent Multimode Transit System - intelligens többcélú közlekedési rendszer) keveréke a villamosoknak és a buszoknak, mindegyik előnyével. Nem kell síneket, vagy villamos hálózatot telepíteni, ezért a kiépítés egyszerűbb és olcsóbb, mint a kötöttpályásoknál.

Kis csalás azért van a dologban, az aszfaltba nagyjából méterenként jeladót építenek, ez navigálja az automata pilótát. A robotvezető érzékelője számolja a földbe épített jeladókat, és ebből találja ki, hol is jár.

Egy IMTS szerelvény általában két-három buszból áll, a buszok száma maximálisan négy lehet. Az egymást követő járművek között nincs fizikai kapcsolat, csak rádióhálózaton keresztül kommunikálnak a gépek.

Rádiójelekkel megbeszélik, hogy mi a helyzet a forgalomban, szabad-e a pálya. A buszok milliméter pontossággal követik egymást 40-50 km/órás sebességgel, és hajszálpontosan fékeznek a megállóban, nem úgy, mint az orosz metrók. Azt mondták a mérnökök, hogy a szerelvény akár 60-at is tudna, de az Expo területén nem kell annyira rohanni.

Körbenézve a műszerfalon és a vezető környékén, nincs semmi szokatlan. Egy rakás műszer és kapcsoló, mint minden normál kék BKV buszon.

A japán turisták fel sem kapják a fejüket a vezető nélküli buszokra. Teljesen természetes dolognak veszik, hogy a volánnál nem hús-vér ember, hanem Morizo, a világkiállítás egyik kabalafigurája ül, a kormány meg magától forog.