Használt Suzukiból használt S-Mercedes

Sikersztorik és bukások a magyar tőzsdén a válság éveiből

Aki ma azzal hitegeti Suzuki-tulajdonos, ámde ehelyett klasszikus luxusautóra, mondjuk egy használt S-osztályos Mercedesre vágyó barátját, hogy add el, vidd a tőzsdére a pénzt, és meglásd, összejön a Merci ára, az hiteltelen. A gazdasági válság miatt részvényekbe fektetett vagyonok porladtak el az elmúlt években, és a kilátások most sem jobbak. Egészen pontosan fogalmazva: az is bizonytalan, hogy mi lesz a jövő héten.
 
1 dollárból 83 ezer dollár
 
Ennek ellenére a statisztikák és a különféle tőzsde-kutatások azt mutatják, hogy a hosszabb távban gondolkodó kisbefektetők többsége általában jól jár a részvényvásárlással. Ha nem idegesíti magát a tőzsdeszlengben "háziasszony"-nak nevezett kispénzű befektető egy-egy féléves zuhanórepülés láttán, és több évig, vagy akár egy évtizedig is nyugodtan ül a papírjain, busás hasznot termelhet számára a türelem.
 
A jelentős múlttal rendelkező amerikai piacokon például a XX. században megfigyelték, hogy a számtalan nagy tőzsdei krach és válság ellenére a részvénypiaci befektetések éves átlagos hozama több mint 12 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy száz év alatt a befektetett egy dollárból több mint 83 ezer dollár lett volna a század végére.

De nem kell annyira messzire menni, tendenciáját tekintve hasonló volt tapasztalható a magyar részvénypiacon is. A hazai tőzsdén az elmúlt két évtizedben csaknem húszszorosára emelkedett a befektetett tőke értéke annak ellenére is, hogy az elmúlt években több kisebb-nagyobb válságot élt át a BÉT.  Sőt, rövid idő alatt olyan mértékű kaszálásra is volt példa - igen, a mostani válságos időkben is -, amiből gyorsan összejöhetett a Suzuki árának forgatásából a Mercedes.
Tíz nap alatt duplázódó befektetés

Ha például a képzeletben eladott Suzuki 900 ezer forintos árából tavaly november végén Freesoft részvényt vásárolt az akkori 940 forintos éves minimumár környékén a kocsi volt gazdája, akkor pár hónap alatt megtöbbszörözhette a befektetését. Most áprilisban ugyanis 2000-2200 közötti darabáron adhatta el ugyanazt a papírt. Ha a kis forgalom mellett akadt vevő a részvényre ennél az elméleti ügyletnél, akkor az akár 2,1 milliót érő csomagból a 16 százalékos adó és a kereskedési jutalék levonása után is megmarad a kinézett stuttgarti luxusbatár ára.

Ugyanezt a pénzt akár bő egy hét alatt is megkereshette az az ügyes kezű szerencsés (vagy vérprofi), aki tavaly június elején vásárolt az Est Media papírjaiból 165 forintos darabáron, majd tíz nappal később 380-400 forint között értékesítette azokat. Így szintén összejöhetett a hatéves Suzukiból a 10-12 esztendős Mercedes ára. Igaz, aki a papír további hegymenetében bízva benne maradt a részvényben, pórul járt. Most 43 forintért cserélnek gazdát a papírok, így a képzeletbeli 900 ezer forintból mára 234 ezer forint maradt volna. Más kérdés persze, hogy csak kevesen mertek  belevágni a kis forgalmú, ezért is nagyobb rizikójú papírokkal a tőzsdézésbe.

Nagy papír, nagy bukás?
 
Régi tapasztalat, hogy a kisbefektetők általában a nagy, mindenki által ismert, és nagyobb tőzsdei forgalmú cégek papírjait vásárolják, de a magyar blue chipekkel nem igazán jártak jól az elmúlt években.
Aki például pont egy éve ilyenkor a Mol-ból vásárolt (23 ezer forintos darabár környékén), az azzal szembesült, hogy a befektetett 900 ezer forintja szeptemberre 554 ezer forintot ért, és ha nem ijedt meg és szállt ki a papírból az éves minimumnál, hanem tartotta, jelenleg akkor is csak 643 ezer forintja van. Valójában persze ennyi sem, hiszen fizetni kell az értékpapírszámla vezetésének a díját, és természetesen jutalékot a tranzakciók után (eladás és vétel).

A háziasszonyok elsőszámú kedvencével, az OTP-részvénnyel még rosszabbul járt volna egy esetleges vásárláskor. Az egy évvel ezelőtt indított 900 ezres befektetés szeptemberre ugyanis 430 ezer forintra olvadt volna, és most 521 ezer forintnál járna.
 
Egyetlen mentsvára lehetett a blue chipben gondolkodó kisbefektetőknek, a hosszabb távra az elemzők által jelenleg is erősen ajánlott Richter. A gyógyszeripari papír esetében a 900 ezerből lehetett ugyan 912 ezer forintot csinálni egy év alatt, de csak költségek nélkül. Ha azokat is beleszámoljuk (márpedig bele kell), akkor ezek simán elvihetik a 12 ezer forintot.

Törékeny tojások

Kétség kívül más érzés egy Swift helyett egy S-osztályossal közlekedni, de senkit ne vakítson el a fenti, maroknyi sikersztori. Néhány alapszabályt mindig, minden körülmények között be kell tartani, ugyanis az egyedi részvényügyletek leginkább a legmagasabb kockázatvállalási hajlandóságú befektetőknek ajánlhatók. Számukra is a legfontosabb alapelv, hogy csak annyi pénzt fektessenek be, amire a napi megélhetésükhöz nincs szükségük, és amely összeg időbeli korlátok nélkül rendelkezésükre áll.

Azok semmiképpen ne fogjanak tőzsdézésbe, akiknek pénzügyi lehetőségeik szerényebbek, mivel anyagi
stabilitásuk folyamatos fenntartása érdekében egyszerűen "nem engedhetik meg maguknak azt a luxust", hogy veszítsenek a tőzsdén. Aki tőzsdézik, annak a veszteség lehetőségével is számolnia kell - örök szabály.
 
Azok számára, akik a fentiek figyelembe vételével mégis mindenképp ki szeretnék próbálni magukat a börzén, kezdésként a részvényekbe fektető befektetési alapok ajánlhatók, melyek több befektető pénzét gyűjtik össze, és együttesen kezelik. Ez a kollektív befektetési forma alkalmas arra, hogy széles körben a kockázatokat már kezelve részesedjen a tipikus lakossági befektető a tőkepiaci hozamokból.

Szintén rendkívül fontos, hogy nem szabad az összes befektetendő pénzt egyetlen papírba fektetni, meg kell osztani a kockázatot (diverzifikálás). Így ha az egyik papír árfolyama sokat is esik, ellensúlyozhatja a többi, és nem értéktelenedik el befektetés. Egy angol mondás ezt úgy fogalmazza meg, hogy "ne tegyünk minden tojást egy kosárba", hiszen ha az leesik, mind összetörik.

Cikkünk a Pénziránytű Alapítvány támogatásával készült.
Hasznos információk a pénzügyekről a www.mindennapipenzugyeink.hu weboldalon.
Pénziránytű a Facebookon: facebook.com/mindennapipenzugyeink.