Talán sosem kezdett annyi útépítésbe a 2010 óta regnáló kormányzat, mint mostanában. Ráadásul az Európai Uniót évek óta ütő-vágó kabinet szívesen felhasznál több százmilliárd forintnyi Brüsszelből utalt támogatást is az autósok életét megkönnyítő fejlesztésekre.

Még 2015 augusztusában jelentette be Tasó László, akkori közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, hogy bővítik a gyorsforgalmi utak típusait. Az állami keresztelőn akkor “M gyorsút” nevet kapott új útfajta 2×2 sávos, fizikai elválasztással rendelkező, viszont leállósáv nélküli gyorsforgalmi út. A politikus akkor hozzátette, lehet szintbeli kereszteződés, körforgalom, és a települések közelében jelzőlámpa is ezeken az utakon.

A Vezess most kikérte a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-től, valamint a Magyar Közút Zrt.-től a közelmúltban elindult, vagy hamarosan elinduló sztrádaépítések és felújítások listáját a tervezett átadások időpontjaival. Vagy ahogy az állami szervek fogalmaznak, a „várható ideiglenes forgalomba helyezéssel”.

Várható ideiglenes forgalomba helyezés: 2017. IV. negyedév
Ha jól gondoljuk, a fenti „majdnem autópálya” kategóriába illőnek tűnik az M30 gyorsforgalmi út Tornyosnémeti és az országhatár közötti szakaszának 2×2 sávos autóúttá építése, ahogy a NIF fogalmazott kérdésünkre, a „3-sz főút korrekciója”. A részben Tornyosnémeti közigazgatási területén mindössze 1,7 kilométer hosszú úton „1 db külön szintű csomópont” is lesz.

Várható ideiglenes forgalomba helyezés: 2018. I. negyedév
Első ütemben az M35-ös 2×2 forgalmi sávos autópályaként a 4-es főút és a 481-es főút között 5,4 kilométer hosszban valósul meg – írja a NIF. A projekt részeként épül egy új, 2×1 sávos 5,5 kilométeres út is.

Az M86 autóút korábbi építése (MTI)

Várható ideiglenes forgalomba helyezés: 2018. II. negyedév
Egy 4,4 kilométer hosszú 2×2 sávos gyorsforgalmi autóút, valamint egy 1,5 kilométeres 2×1 sávos „főúti visszakötés” építéséből áll az M85 Csornát elkerülő szakaszának kivitelezése.

Várható ideiglenes forgalomba helyezés: 2018. II. negyedév és 2019. IV. negyedév
Szolnok megközelítését segíti az M4 autópálya/M0 és Cegléd közötti szakaszok 2×2 sávossá bővítése, egészen konkrétan az Üllő és Cegléd közötti 4-es főút átalakítása.

Kátyúzzák a sztrádákat

Miközben a NIF régebbi utakból elvileg biztonságosabb és gyorsabb új utakat épít, a Magyar Közút Zrt. a lerongyolódott régi sztrádákat javítgatja. 2018-ra az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályák „legrosszabb állapotban lévő szakaszain a burkolat felújítását tervezik elvégezni, mintegy közel 50 kilométer hosszú szakaszon”.

Várható ideiglenes forgalomba helyezés: 2018. IV. negyedév és 2019. IV. negyedév
Valódi autópályának ígérik az M4 Berettyóújfalu és Nagykereki közötti 29,5 kilométeres, természetesen 2×2 sávos út megépítését.

Várható ideiglenes forgalomba helyezés: 2018. IV. negyedév és 2020. I. negyedév
Igazi sztráda helyett csak 2×2 sávos autóúttal kötik be Egert a hazai gyorsforgalmi hálózatba. Az M25 autóút és az M3 sztráda, valamint a hevesi megyeszékhely közötti út ún. északi üteme 4 kilométer hosszú, míg a déli 15 kilométer.

Várható ideiglenes forgalomba helyezés: 2019. II. negyedév
Kétszer 5 kilométeren át 2×2 sávosra bővítik az M70 Letenye és Tornyiszentmiklós közötti, jelenleg 2×1 sávos szakaszát.

Az M2 egyes szakaszain már most látványos a bővítés. Sok itt a baleset, pedig az útkezelő pár éve piros csíkkal is növelte a biztonságot – kell a plusz két sáv

Várható ideiglenes forgalomba helyezés: 2019. III. negyedév
Mind közül a leghosszabb gyorsforgalmi út átadása kezdődik meg a legkésőbb. Az M44 Tiszakürt és Kondoros között, összesen 62 kilométeren három építési szakaszban épül meg 2×2 sávos gyorsforgalmi úttá.

Várható ideiglenes forgalomba helyezés: 2019. IV. negyedév
A Budapest és Vác között 13,4 km hosszan jelenleg csak 2×1 sávon lehet közlekedni. A fejlesztés után a teljes 19,6 km-es szakasz 2X2 sávos, burkolt leállósávokkal kialakított gyorsforgalmi úttá épül át, azaz ez sem felel majd meg az autópálya kritériumainak. A maximálisan engedett sebesség 110 km/óra lesz, mint a fenti fejlesztések többségénél.

Kérdésünkre, hogy mennyibe kerül mindez, a NIF Zrt. elárulta, hogy szinte fele-fele arányban állja a hazai költségvetés, illetve két uniós forrás, az IKOP (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program) és a CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) a költségeket.

Közel 150 milliárdból közutakat foltoznak

Alacsonyabb szintre kanyarodva a gyorsforgalmi utakról megkérdeztük a Magyar Közút Zrt.-t, hogy az egyéb utak felújítására mennyit költenek majd országszerte, és honnan jön a pénz. „Európai uniós forrásból összesen 44 milliárd forint értékben, közel  400  kilométer hosszon a mellékút hálózaton végzünk burkolatfelújítást a 2017-2018-as években. Hazai forrásból 100 milliárd forint értékben tervezünk út, és hídfelújítást az országos közúthálózat több mint 300 útszakaszán, összesen mintegy 800 kilométer hosszon.”