„Egyébként nincs ínyemre ez a cikk, faellenesnek tűnhet” – kaptam azonnal a választ, amikor tanult barátaimtól kértem segítséget az alábbi anyag tudományos hátteréhez. „Le a nyárfákkal, gesztenyefákkal, fenyőfákkal, madarakkal, nyestekkel és levéltetvekkel?” jött a folytatás. Persze nem szükséges láncfűrésszel és térkőtengerrel, benzinágyúval veszélyteleníteni a környéket, de néhány kellemetlenségtől megóvhatja magát az autós, ha megnézi, hova is parkol.

Az eperfa ragacsossá varázsolja az aszfaltot, de nagy kárt nem tesz az autóban

Fák, rovarok

A gyanútlan szemlélőnek a fák, madarak békés lényeknek tűnhetnek. Csak ártatlanul fotoszintetizálnak, vagy éppen cukin csiripelnek egész nap. De ha az autós alájuk parkol, némelyikből gyorsan előbújik az ördög. A fák fizikai veszélyt is jelenthetnek az autóra azzal, hogy egyszerűen letörnek róluk ágak, gallyak, amik aláhullva megbonthatják a személygépjármű szerkezeti egységét. Ez főleg szeles, viharos időben fordulhat elő és leginkább öreg, beteg példányoknál. Jégesőnél azért érdemes mérlegelni, hátha épp a fa koronája menti meg a karosszériát a tuti horpadásoktól.

Nagy viharban nem jó ötlet ma alá parkolni „Fotó: Getty Images”

A fákról az ágakon kívül potyoghatnak termések is, de ezek nem biztos, hogy elérik azt a tömeget, sebességet, amivel kárt tudnak tenni a kocsiban. Még a keményebb dió, gesztenye sem. A kókuszpálma meg aránylag ritka a mi éghajlatunkon. Ennek ellenére az eperfa azért csúnyán össze tudja koszolni a kocsit cukros, ragadós termésével, az akácról, hársról rengeteg virág hullhat az autóra, ami ugyan nem veszélyes, de a szellőzőnyílások eltömésével okozhatnak idegesítő pillanatokat. Ebből a szempontból a nyárfa szösze is rémes.

Ragadós motorháztető

A hárs levelein is ott vannak a levéltetvek váladéka

Valamivel zavaróbb a mézharmatnak nevezett ragadós, cukros vacak, ami pöttyökként, vagy teljes bevonatként is jelentkezhet a fényezésen és amiről a levéltetvek tehetnek. Meg persze az őket ajnározó, védő hangyák. Ezt a makacs szennyeződést nem biztos, hogy lemossa az ablaktörlő, sőt, a tapasztalat szerint inkább egyáltalán nem mossa le. Viszont a karosszériára került trutyiba pillanatok alatt beleragad a por, ami aztán autómosásnál karcolhatja a fényezést. A fenyőfélékről csepegő gyanta már gonoszabb dolog, a leszedéséhez a víz nem is elég, hanem benzinre, terpentinre, izopropil alkoholra van szükség.

Madarak

A madárkaka nemcsak ronda, gusztustalan, hanem már valóban komoly fenyegetést jelent az autók fényezésének épségére. Nemcsak azért ez a legidegesítőbb, mert a kutyaürülékkel ellentétben nemcsak belelépni, hanem alákerülni is könnyű, hanem mert az emlősök ürülékénél sokkal agresszívabb anyagról van szó. Mondjuk a nyest és társai is szeretnek magas pontra tojni, így autók tetejére is bármikor szívesen tesznek egy szolid csíkot.

Fehér és fekete összetevőkből áll „Fotó: Getty Images”

Az emlősökkel ellentétben a madaraknak nincs húgyhólyagjuk, így nem ürítenek külön vizeletet, hanem a kétféle outputot egyben engedik a szabadba. A madárürülék így komoly mennyiségű húgysavat is tartalmaz, ami aztán a 3-4,5 körüli ph-jával könnyen megtámadhatja az autó fényezését. Pláne, ha az már nem zsír új, és a sok felmelegedéstől, lehűléstől hajszálrepedések is vannak a felületen, ahová könnyen beszivároghat az erősen savas trutyi. Hogy bonyolultabb legyen a dolog, a karosszéria hőmérséklete is számít, hogy mennyi időnk van biztonságosan, maradandó elváltozás nélkül eltávolítani a cuccot. A napon felforrósodott fényezés sérülékenyebb, ilyenkor 10 percen belül meg kell szabadulni a madárból érkező plecsnitől.

Nagy melegben jó, ha 10 percen belül eltüntethetők a foltok „Fotó: Getty Images”

Miért fekete-fehér?

A madárürülék azért fekete-fehér, mert a veséjük által a vérből kivont nitrogéntartalmú salakanyagok nem oldott formában, hanem tömény húgysav formában távoznak – ez a fehér rész a „vizelet” – a fekete díszítőelem pedig a valódi madárkaka. Mivel az állat ezeket egyszerre üríti, így az autón kialakul a szegény ember Rorschach-tesztje.  Persze vannak kivételek is, az ősszel a bodzából bezabáló poszáták és egyéb madarak szép lilát is tudnak tojni.

A halakat fogyasztó madaraknál a táplálék magas foszfortartalma miatt az ürülékben is megjelenik az agresszív foszforsav. Aki járt már vízitúrán, az biztos emlékszik azokra a nyomorulttá vált fákra, amiken kormoránok telepednek meg. A kormorán nem kiszáradt fákra fészkel, hanem a temérdek madárürüléktől pusztul el alatta a fa és ég olyanra, mintha ezer éve aszalódna a Góbi sivatagban. Mondjuk aránylag csekély az esélye annak, hogy valaki kormoránfészek alá parkoljon, de például sirály simán előfordul Budapesten is. És egész jó a fedőképessége.

A kormoránok csúnyán elbánnak a fával „Fotó: Getty Images”

Emlősök

Az autóban – álló helyzetben és nem 130-cal elgázolva – leginkább a nyestek tehetnek kárt azzal, hogy beköltöznek a motortérbe és ott megrágcsálnak mindenféle izgalmas ízű kábelt, ártatlanabb esetben motortér-szigetelést. A nyest a leglehetetlenebb helyeken, város közepén is felbukkanhat, így sehol nincs tőle biztonságban az autós. Viszont a motortérben elhelyezett wc-illatosító egész hatásos riasztószer. Érdemes rendszeresen cserélni, esetleg váltogatni az illatokat. A legolcsóbb, rúd alakú cucc tökéletes, nem kell agyonbonyolított, színes folyadékokkal telt szobrokat rejteni az autó motorterébe.

Nyáron jól jön a fák árnyéka, ha nem akar valaki kemencévé forrósodott autóba ülni

Van ellenszer?

A legjobb megoldás a megelőzés, de mivel nem állhat az autó egész nap 20 fokos, nitrogénnel töltött fóliasátorban, előbb-utóbb biztos letojja majd egy madár. Ha valaki nagyon szívén viseli az autója szépségét, tartson egy üveg vizet az autóban és amilyen gyorsan lehet, áztassa fel és törölje le a szennyeződést valami puha ronggyal. A különféle viaszok, védőbevonatok ilyenkor segíthetnek, hiszen egy ideig még ott feszítenek a fényezés és a maró szennyezés között. Már ameddig bírják.

Ha az autót mégis rommá szöszölték, gyantázták a fák, tarkára kakálták a madarak, nyestek, miazmások, akkor még mindig van megoldás: az autómosás.