„2017 végéig várhatóan lezárul az objektív bírságolásra alkalmas rendszer teljes körű kiépítése” – válaszolta a Vezess kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) arról az új, 89 ellenőrzési pontból álló hálózatról, amit tavaly október óta építenek országszerte.

A tehergépkocsik mellett a személyautók súlyellenőrzésére is alkalmas, és ha szükséges, utóbbiak üzembentartóit is büntető kapuhálózatból 10 helyszínen már befejezték a kivitelezési munkákat, ebből 9 hitelesítését jelenleg is végzik. Egy helyen, Ács közelében már tesztüzemben működik a járművek kontrollja.

A 89 mérőhelyből 74 az útdíj-ellenőrzési (UD) rendszerhez tartozó kapukra épül, kettőt VJT-portálra  (változtatható jelzésképű tábla) szerelnek, a maradék 13 kontrollpontnak pedig teljesen új tartószerkezetet állítanak az utak fölé.  A járműveket figyelő és azonosító kamerák csak egyik elemei lesznek a rendszernek, minden egyes helyen szenzorokat építenek az útburkolatba, valamint felállítanak egy „központi hatósági ellenőrző rendszert”, ehhez futnak be a mérőpontokról az adatok.

Összesen 29,9 milliárd forintot költ a projektre a költségvetés. Nagy pénz, ráadásul az utolsó fillérig hazai forrásból, ám a kormányzat szerint minden forintot megér, mert akiket várhatóan 2018 januárjától ezen keresztül büntetnek, éves szinten ennél több kárt okoznak.

Sok helyen torlódást okoznak az építkezések. A rendszer tehermentesítheti majd a szabályosan közlekedőket, az automatikus szűrés miatt őket nem állítják meg fölöslegesen (Fotónk illusztráció, egy korábbi kapuállításon készült. Balázs Attila, MTI)

Miért van erre szükség?

„A rendszer célja nem többletbevételek előteremtése, hanem a jogkövető magatartás előmozdítása” – állítja az NFM. Adataik szerint a magyar utakon futó kamion és teherautó-állomány 8-10 százaléka túlterhelt, nagy része valószínűleg külföldi.

A keresztségben Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszernek (TSM) nevezett hálózatra a kormányzat miatt három fő ok miatt van szükség:
– a közlekedésbiztonság javítása,
– az úthálózat védelme,
– a jogkövető fuvarozók versenyegyenlőségének biztosítása.

Fokozott mértékben károsítják az utakat a túlterhelt tehergépjárművek, ráadásul ezek baleseti kockázata is nagyobb a bizonytalanabb manőverezhetőség, de különösen a hosszabb fékút miatt. Kiemelt szempontnak nevezik a versenyegyenlőséget is: a túlsúllyal nagyobb haszonnal közlekedtetett járművek rontják a jogkövető vállalkozások piaci helyzetét.

Hogyan működik, és bünteti-e a személyautósokat?

Az aszfaltba épített szenzorok menet közben megmérik a sztrádák és nagyobb forgalmú főutak sávjában haladó járművek súlyát, a kamerák pedig fényképet készítenek róluk, majd a rendszámfelismerő beazonosítja a kategóriájukat, tengelyszámukat, minden lényeges adatukat, még a sebességüket is. Pár másodperc alatt kiderül, hogy ki közlekedik szabálytalanul.  Akinél ezt érzékeli a rendszer, azonnal riasztja a legközelebbi ellenőregységet, ők megállíthatják a járművet, sőt visszatarthatják a bírság megfizetéséig és „a túlterheltség megszüntetéséig”. Megkérdeztük, hogy utóbbinál hová pakolja fölös terhét a kamionos, a minisztérium szerint ezt a jármű vezetőjének kell megszerveznie.

Arra is lesz példa bőven, sőt, hogy nem állítják meg a rendszer által szabálytalannak tartott járművet. A rendszer ilyen esetekben „az üzembentartó részére küldi ki a bírsághatározatot az objektív felelősség elvének alkalmazásával”. Ezek a kamerák tehát hitelesítettek lesznek, és a közteresek minap botrányt okozó készülékeivel ellentétben büntethetnek.

A mérési pontokon az aszfaltba épített WIM-szenzorok (Weigh In Motion) nagy sebességnél is rögzítik a kamionok, kistehergépkocsik és a személyautók súlyát (Fotónk illusztráció)

A személyautósok számára nyilván az a legfontosabb kérdés, hogy őket is méri-e, és bünteti-e a rendszer. „Túlterhelés esetén a menettulajdonságok a jármű kategóriájától függetlenül romlanak (pl. hosszabb fékút, romló kormányozhatóság), így a baleseti kockázat minden esetben nő. A rendszer képes lesz minden áthaladó jármű tengelyterheléseit és össztömegét megmérni. Bármilyen túlterhelt járművel közlekedve bírság kiszabására kell számítani” – mondja a minisztérium.

Mennyi lesz a bírság?

Pontosan tudja minden fuvarozó, hogy egy 2009-es kormányrendelet szerint jelenleg 30 ezer forinttól 500 ezerig büntetheti őket a mostani rendszer. Mivel az új sokkal több autósra lőhet, a TSM kiépítésével párhuzamosan átdolgozzák a jogszabályt is.

A Vezess információi szerint a bírságok a kisebb súlyú jogsértéseknél valamelyest növekedhetnek, a nagyobb mértékű súlyhatárátlépésnél azonban nem várható érdemi változás.

Ezzel a szintén objektív-felelősséges TSM-bírság alja és a teteje is fölötte lesz a 30 ezer forinttól 300 ezerig húzódó VÉDA-s gyorshajtásos bírságoknak. Nagy kérdés, hogy ezt az új, hitelesített sebességmérést is végző rendszert valamikor összekapcsolják-e a rendőrség traffipaxerdejével.

Év végétől ez már csak kis részben technikai feladat, inkább politikai döntés kérdése.

Olvasta? Kőkemény harc indult a traffipaxozó rendőrség ellen!