Tudta, hogy idén ötvenéves a Dacia? Bizony, a Renault 8 licencének megvásárlásával, a Dacia 1100 modell gyártásának előkészítésével 1966-ban alapították meg Romániában a márkát. E szép kerek jubileum tiszteletére kerekedtünk fel Rácz Tamás kollégámmal, hogy egy gyönyörű zöldmetál, dízel, 4×4-es Dusterrel egészen Bukarestig hatoljunk és megnézzük – többek között – a SAB-ot, vagyis a Salonul Auto Bucurestit.

Nem muszáj ilyen gázlókon átkelni, de ha már vezetett arra út, kipróbáltuk

Nem muszáj ilyen gázlókon átkelni, de ha már vezetett arra út, kipróbáltuk

Ha pedig arra járunk, akkor nem hagyhattuk ki a Transzfogarasi utat. Én legelőször bő 10 éve jártam arra, első fogarasi gerinctúrámon, amit aztán újabbak is követtek. Természetesen kivétel nélkül csapnivaló időben, esővel, viharral, kicsúszással és minden más fertelmes gyásszal, amitől túrázó csak tarthat.

A hegyi-mentők is Dusterrel járnak

A hegyi mentők is Dusterrel járnak

Így most sem vártam sokat az időjárástól, de végül oltári szerencsénk volt, az északi szakaszt verőfényes napsütésben autóztuk le, vagyis fel, teljesen elhanyagolható forgalom mellett. Álomszerű volt, ahogy a folyamatosan, egyenletesen emelkedő úton kanyarról kanyarra hagytuk el először a lombhullató erdőket, majd az örökzöldeket, hogy helyüket lassan átvegye a fű, aztán a kopár, sziklás hegyoldal, majd a hó. Közben azért nem árt az útra is figyelni, a meredekebb részeken főleg nagyobb viharok után fordulhat elő kisebb-nagyobb kőomlás. A fél utat lezáró, hatalmas kőtömb se ritka.

Rácz kolléga nem fél a mélységtől

Rácz kolléga nem fél a mélységtől

Mi az a Transzfogarasi út?

A meglepő módon a Fogaras hegységet keresztbe átszelő utat nevezik így. Az 1970 és ’74 között katonákkal, rabokkal építtetett 151 kilométer hosszú, 7C jelzésű országút a Fogarasi-havasok központi részén át észak-déli irányban köti össze Alsóárpást és Curtea de Argest. A leglátványosabb 90 km 2042 méter magasságig vezet fel, majd egy hosszabb, 884 méteres alagúton halad át a főgerinc alatt. A teljes úton 578 híd és viadukt, valamint 5 alagút van – írja róla a Wikipédia.  Az út lavinaveszélyes, így csak nyáron használható. Az időjárástól, hóviszonyoktól függően októberben vagy novemberben lezárják és csak június elején-közepén nyitják meg újra. Mókás látvány, hogy a gerincen lévő alagútnak ajtajai is vannak.

Ha jön a hó, hatalmas vasajtókkal zárják be az alagutat

Ha jön a hó, hatalmas vasajtókkal zárják be az alagutat

Bár az utat 1974 őszén adták át hivatalosan, az útburkolatot egészen 1980-ig még építették. Mivel Nicolae Ceaușescu a ’68-as prágai tavasztól megrettenve, sebtében építtette a szerinte a szovjet megszállás ellen védelmet nyújtó hegyi átjárót, rengetegen haltak meg a munkák során. Hivatalosan 40 ember vesztette életét, de a valóság közelebb állhat a több százhoz. Főleg a képzetlen, robbantáshoz nem értő katonák – közel 6000 tonna dinamitot robbantgattak el az építés alatt – közül kerültek ki az áldozatok.

Felfoghatatlan erőfeszítés volt ezen a terepen ilyen utat építeni

Nyáron, főszezonban nem biztos, hogy szeretnénk erre járni, hiszen szinte kanyaronként lehet megállni nyálat csorgatni. És jó eséllyel mindenki ezt is csinálja, aki erre autózik, motorozik. Az út elvezet a Bilea-tó mellett is, amiért érdemes megállni pár órára és eltávolodni az autótól. Azt viszont érdemes észben tartani, hogy 2000 méter felett percek alatt változhat az addig barátságos, napos idő roppant ellenségessé, veszélyessé. Még pár száz méterre se távolodjunk el a kocsitól esőkabát, meleg ruha nélkül.

Ez pedig már a csúcs, innen már csak az alagút van hátra

Ez pedig már a csúcs, innen már csak az alagút van hátra

Akit érdekel, hogy fest a lezárás előtt pár nappal a Transzfogarasi út, az ezen a videón megnézheti. Hang nem kell hozzá, a Duster üvegére tapasztott kamera csak fertelmes surrogást vett fel:

Bár az út most mezei autóval is gond nélkül járható volt, azért mégis jobb érzés olyan járgánnyal járni errefelé, ami bírja a váratlanul jött havat, vagy csak bárhol letérhetünk vele az útról, hogy gyönyörködjünk egy kicsit a kilátásban. A Dacia Duster pont ilyen volt.

Szerencsénk volt, a késő őszi időpont ellenére még nyitva volt az út

Szerencsénk volt, a későőszi időpont ellenére még nyitva volt az út

A Transzfogarasi út mellett található a Vidraru-tó és egy gigantikus gát is. Ha már kiörömködtük magunkat a kanyargós és egész jó minőségű hegyi úton, akkor érdemes lekanyarodni a mesterségesen duzzasztott tó túloldalára. Feltéve, ha terepálló az autó – a 4×4-es Dacia Dusterünk ilyen volt – mert az utak elég hitványak. Eső után pedig fertelmes dágványban kell autózni. De ez már egy másik történet lesz.