Itthon van nagyjából 3300 falu, község vagy város. A névsor elején Aba, a végén pedig a Horn-kormány idején a vodkagyári botrányról elhíresült Zsurk áll. Egy kósza ötlettől vezérelve nekiálltunk minél mókásabbakat keresni a kettő között.

Alsófütyemajor: jól kezdődik!

Letelepszem három napi hideg élelemmel az autóatlasz névmutatójához, és rögtön a lista elején megcsillan Alsófütyemajor! Innen már a szabad asszociáció vezet Makkoshotykáig, ahol még jártam is a Zempléni vándortáborban. Túráinkon rendszeresen felvásároltuk az 1 db sportnapilapot a falusi vegyesboltban, és kedélyesen mulattunk benne a Magyar Kupa meccsein.

A kupában nagyjából bárkit-bárkivel összesorsolhatnak, ezért mókás derbik alakulnak ki. Mit szólnak például egy Vöckönd-Bödönhát rangadóhoz? A győztes játszhat a másik ágon megvívott Pacsatüttös-Rokkantrét meccs továbbjutóval. Az állva maradót aztán vendégül látják a csokoládépusztaiak Baranyából, a Karancslapujtő vezérszurkolói pedig Karancs típusú gáztűzhellyel kedveskedhetnek a hazai játékosoknak. A szurkolók meg természetesen Herédről érkeznek.

Dorkó, Sonkád: ilyen nincs! Vagy mégis?

Nem egy községet vetélkedőkben is elsüthetnénk a melyik nem létezik kérdésre. Ha választani kell Bélmegyer, Dorkó, Fancsal és Létacsökött között, könnyen ellőnénk az összes segítséget, és a végén ugyanott állnánk. Lehetséges, hogy csak az egyik ostobaság? Az utolsót tényleg én találtam ki, de a többi létező településnév! Még Dorkó is állandó lakhely pár személyiben, amit eddig csak lábbeliként ismertem, kis betűvel.

Aki itt továbbjut, azt falhoz állíthatjuk a következő talánnyal: Hugyag, Sárbödöge, Sonkád és Táska. Közülük megint csak egy a teljes baromság. Rá egy egy keresőre: Hugyag talált, mert a régi magyar nyelvben csillagot jelent. Sonkád: igen, Táska: még ez is van. Sárbödögére viszont bután néznek a keresők, mert csak Homokbödöge van, Veszprém megyében.

Ha Szőrösparcella létezik…

Az ultráknak jöjjön Faros, Józan, Kiscsákó, Nyalka. Józan maradhat, nem is hangzik olyan hülyén, ha tudjuk, hogy Pest megyében egy Szőrösparcella előfordul. De marad három válasz.

A Nyalka szót talán nem is érti mindenki. Mondhatnánk helyette, hogy fess, snájdig vagy jóvágású. Nyalka falunévként már a határt karcolja, de ha Jász-Nagykun-Szolnok megyében belefér egy Felsőmuszáj, akkor Nyalka is létezhet, és létezik is! Faros mellett szól egy szabolcsi tanyanév (Nagyfenék) igazolt léte, ellene az, hogy akkor a Kiscsákó az igaz. Ebben a körben mégis Faros a kakukktojás, mert Kiscsákó valóban megtalálható Orosháza közelében.

Északkelet, a kincsesbánya

Vannak nevek, amelyeket semmihez nem tudnék kötni. Rásonysápberencs jellegzetesen ilyen. Erről a faluról kiderült, hogy két kollégám anyukája gyermekként ott simogatta a kiscsibéket, ezért ő azt is tudja, hogy a település három falu összevonásából született. Ezzel az övék lett a leghosszabb nevű BAZ-megyei település. Gratulálunk, legközelebb iszunk az egészségükre.

Északkelet-Magyarországon eleve érdemes nézegetni a táblákat, mert elvetődhetünk Nyolcrendestanyára, Ököritófülpösre vagy a szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg-megyei Cégénydányádra. Tudják, arra a falura gondolok, ott Mackótanya közelében.

Nem vicc a Karakószörcsök

A kis és nagy kezdetű nevekben az a jó, mint az alsóval és felsővel indulókban: kétszer is beléjük futhatunk. Alsóátokháza mellett van Felsőátokháza a Dél-Alföldön, Felsőmocsolád párja pedig Alsómocsolád.

Meglepő módon a mucsai végpontként azonosított Karakószörcsök nem tréfa, hanem valóban létező település Veszprém megyében. Lakóit alkalmasint joggal bántja, ha valaki a suttyó világvégét köti a községhez.

Tuskós még viszonylag jól járt, Bősárkány már kicsit necces, Furkótelep nevét pedig nem szívesen adnám meg levélcímként egy csinos csajnak. Persze előítéletekből kár kiindulni, mert ezen az alapon Belsőmóka lakói a világon a legvidámabbak, pedig ott Hajdú-Biharban sincs kolbászból a kerítés.

Hurka, kolbász, szalonna

A hazánkban díszes hagyományokra visszatekintő eszem-iszom a helységnevekben is visszaköszön. Kedvenceink között van Kolbász (ez Jász-Nagykun-Szolnok megye), amihez passzol Szalonna az Aggteleki Nemzeti Park határán. Ha megkérdezzük a falu legvénebb bölcsét, bizton elmondja nekünk, hogy a névnek vajmi kevés köze van a jófajta tokaszalonnához, mert a szláv slana, magyarul sós szóból ered.

Nagy talány a nyugati határszélen fekvő Pornóapáti, de a várakozásokkal ellentétben nem ott forgatták a Síkosított hugicák 3-at. A falu honlapja szerint a névnek semmi köze a nehéziparban ténykedőkhöz, mert a német Pernau szóból ered. Na tessék!