Emberek, vegyük már észre, hogy invázió áldozatai vagyunk! A hazai köztereken, forgalmas utcákon sorra jelennek meg ezek a teremtmények, kéregetnek, elveszik az összes aprónkat – ha pedig nem adunk nekik eleget a saját pénzünkből, már hatósági támogatással követelik a jussukat.

Természetesen a parkolóautomatákról beszélek.

Mi is a fizető parkolás célja? Elsődlegesen az, hogy a zsúfolt városi területeken korlátozza a járműforgalmat, valamint az autóval itt eltölthető időt. A lényeg, hogy ne tárolják itt a kocsit az autósok, hanem pörögjön a forgalom, hogy más is meg tudjon állni kocsival, akinek itt van dolga. A parkolási díj, amit a parkoló kocsik sofőrjeitől elkérnek, csupán járulékos elem a történetben. Lehet belőle például fedezni a rendszer fenntartását, az automaták, az informatikai rendszer működtetését, az ellenőrök bérét. Szolgáltatás – nálunk – nem jár a díjért, a kocsit nem őrzik, a parkolóhelyeket a parkolási cégek, önkormányzatok nem tartják inkább rendben, mint a nem fizetős részeken.

Az Óbudai Parkolási Kft. önkormányzati tulajdonú cég, 35,5 milliós jegyzett tőkével tavaly 292 millió forintos árbevételt produkált. Ebből 165 millió forint vásárolt szolgáltatások címén kikerült a cégből, így az önkormányzat mínusz hatmillió forint eredményt könyvelhetett el (adatok: 2015-ös éves beszámoló)

És vajon mennyibe kerül fenntartani egy parkolási rendszert? Természetesen fogalmunk sincs. Adhatna némi iránymutatást a díjak mértéke, de ez Magyarországon teljesen kaotikus. A budapesti belvárosi zónákban 440 forint az óradíj, a legolcsóbb külső zónában 175. Debrecenben a kiemelt zónákban szintén 440 forint az óradíj, kijjebb 180. Győrben 400, 200 vagy 100 forint a díj, Pécsett 300, 160 vagy 100.

Azért egy liter benzin ára nem szór ennyire országosan, pedig amiért fizetünk, itt is ugyanaz a dolog, mindenhol. 2×5 méter aszfalt, amit kibérelhetünk néhány órára. Illetve… mennyi időre is?

Én még emlékszem, amikor Budapesten szigorúan két óra volt a fizető parkolás felső határa. Persze oda lehetett járkálni kétóránként, és újra bedobni a pénzt, de legalább elvi alapokon megvolt a fizető parkolás elsődleges célja is a rendszerben: hogy mozgásban maradjanak az autók, ne blokkolják a helyeket az egész napra leparkolt kocsik. Mára ennek az alapvető célnak már a nyoma sincs meg a rendszerben. Pénzzel fizetve is 3 órára nőtt az elméleti limit, de az SMS-ben indított parkolással gyakorlatilag örökre ott maradhat a kocsi a fizetős helyen. Egy a lényeg: csengjen a zseton.

Pont egy olyan kis óra kéne a kocsikba, a sofőr beállítja az érkezési időt és nem blokkolja pénzért egész nap a helyet

Pont egy olyan kis óra kéne a kocsikba, a sofőr beállítja az érkezési időt és nem blokkolja pénzért egész nap a helyet

És vajon mi lesz a pénzzel, amit befizetünk? P+R parkolók épülnek belőle? Részecskeszűrőt vesznek a kormoló buszokra az önkormányzatok? Szépen felfestik a parkolóhelyekre a szükséges jelzéseket, hogy egyértelműen lássák az autósok, hogyan szabályos megállni?

Nos, a magyar parkolási rend mélypontja az volt, amikor az egyik budapesti parkolócég ügyvezetője Rolls-Royce-ot vásárolt a sok összegyűjtött apróból. És vajon ma hogy mennek a dolgok? Mi se tudjuk – ki is kértük a budapesti önkormányzattól a parkolási díjjal kapcsolatos adatokat; mire mennyit költenek a bevételből. Idézem a válasz idevágó részét: “Az üzemeltetés során felmerülő költségek, mint anyagköltségek (nyomtatványok, üzemanyagköltség, irodaszerek, csekkek díja, tisztítószerek, munkaruha, akkumulátor), bér és járulék költségek, egyéb szolgáltatások költségei (pl. áramdíj, víz-csatornadíj, telefon, internet, takarítás, karbantartás, posta, ügyvédi költségek, végrehajtási költségek, biztosítási díjak, igazgatási szolgáltatási díjak, földhivatali bejegyzési díjak, nyilvántartási,- számítástechnikai rendszer díjak, mobilparkolási jutalék stb.) valamint a közvetett költségek fedezetéül a beszedett bevételek szolgálnak. A fennmaradó bevételek beutalásra kerülnek a Fővárosi Önkormányzat bankszámlájára, mely bevétel a Fővárosi Önkormányzat költségvetésének bevételét képezi. Többek között ezek a bevételek is forrását képezik a P+R rendszerű parkolók kivitelezésének vagy egyéb közlekedési célú fejlesztéseknek.

Tavaly Budapesten 1,2 milliárd forint parkolási bevétele volt a fővárosnak. Ebből mintegy a fele, 557 millió forint volt üzemeltetési költség, ez elment különböző üzemeltető cégeknek. A másik fele a kerületeknél maradt. Vagyis: a beszedett parkolási díj fele tulajdonképpen adó, a másik fele pedig vagy önkormányzati, vagy privát cégeknél tűnik el. Az Óbudai Parkolási Kft. cégadatai szerint az önkormányzati tulajdonú Kft. tavalyi mérleg szerinti eredménye mínusz hatmillió forint volt.

Budapesten támad a Gámán Kft.

Pécs városában politikai üggyé nőtte ki magát a helyi parkolási magáncég, a Gámán Kft. egykori ténykedése (2003-2013). Mi pedig itt a budapesti szerkesztőségben nemrég nagy örömmel fogadtuk egy barátunk levelét: egy nemrég fizetőssé nyilvánított parkolóhelyen kapott egy csekket a Gámán Kft.-től: Budapesten is szolgáltatnak végre! Az értesítőn és a csekken a rendszámot egyébként elírták, most gondolkodik azon, hogy fizessen-e vagy kezdjen neki kekeckedni a céggel.

A Gámán Kft. Budapesten az Alíz utcában lévő “magánparkolót” üzemelteti 2013 óta. Bár ez első pillantásra egy normális fővárosi utca, valahogy mégsem vonatkoznak rá az általános budapesti pótdíjazási szabályok. Ilyen fecniken üzenget a cég az autósoknak:

Egy érdekes büntetés: a Pécsett hírhedetté vált Gámán Kft. a budapesti Alíz utcában (XIII) magánparkolót üzemeltet

Egy érdekes büntetés: a Pécsett hírhedetté vált Gámán Kft. a budapesti Alíz utcában (XIII) magánparkolót üzemeltet

És van-e megoldás, vagy csak pampogok itt értelmetlenül?

Természetesen van. Nem is kell messzire menni, hogy működni lássuk a fizető parkolás sokkal szimpatikusabb alternatíváját, az időkorlátos parkolást. Budaörsön, Budakeszin például ilyen működik. Az autós beállítja egy kis tárcsán, hogy mikor érkezett a parkolóhelyre, kiteszi a tárcsát az ablakba, és senki nem bántja a kocsiját, amíg le nem telik az időkorlát (Budaörsön 2 óra). Ha letelt, és nem állt arrébb az autós, vagy legalább nem vette a fáradságot a tárcsa továbbtekerésére, jöhet a büntetés.

Tavaly májustól Budaörsön "korlátozott idejű várakozás" van a belvárosban

Tavaly májustól Budaörsön “korlátozott idejű várakozás” van a belvárosban

Pénz nincs a rendszerben, a korrupció lehetősége kizárt. Az üzemeltetési költség minimális (nincs automata, nincs mobilfizetési rendszer), az ellenőrzést pedig akár közmunka-rendszerben is lehet végezni. Budapest előre tervezett éves költségvetése 324 milliárd forint volt tavaly. Ha jövőre tényleg jön a dugódíj, már meg is lehet a fedezete ennek a kiesett félmilliárdnak.

Persze azoknak, akik már beálltak arra a rendszerre, hogy kocsival járnak dolgozni és SMS-ben csengetik a parkolási díjat folyamatosan, kényelmetlenebb lenne ez a megoldás. De hogy társadalmilag igazságosabb és a parkolási korlátozások eredeti célját illetően hatékonyabb, az elég valószínű.

Hülyeség? Vagy jó ötlet? Mondd meg te!

Jó ötlet lenne-e időkorlátos, de ingyenes rendszerrel leváltani a fizető parkolási rendszereket Magyarországon?

  • Igen, jobb lenne a pénzmentes, forgalom-szabályozási célú rendszer84%
  • Tojok rá, szlovák rendszámmal járok6%
  • Nem, jobb ez így, hogy fizetem, amennyit parkolok5%
  • A lakhelyemnél ingyen parkolok, máshová nem járok, fizessen csak, aki idejön4%
  • Nincs autóm, fizessenek csak az autósok!1%

Jó ötlet lenne-e időkorlátos, de ingyenes rendszerrel leváltani a fizető parkolási rendszereket Magyarországon?