Azoknak, akik nem olvasták az előző részeket: egy véletlen eseményből kifolyólag átvettem egy 1967-es évjáratú, kismértékben működésképtelen Fiat 850-est, amit pár órás szerelés után hazavittem. Otthon következett a leltár, most pedig eljött az ideje, hogy a műszaki állapotot is szemügyre vegyem. Nem gondoltam darabjaira szedni a motort, vagy bármi mást, arra viszont igen, hogy ellenőrizzem a szűrőket, az olajszinteket, cseréljem ki amit, ahol kell, és egyáltalán, mérjem fel az állapotot. Remélem, nem lövöm le a poént, ha elárulom, gondos gazdára utaló nyomokat találtam, de a meglepetés így sem maradt el. A részletekről meséljenek a képek és aláírásaik!

Gondoltam a fékkel kezdek, a dobok leemelése nem nagy varázslat, csupa egyszerű, univerzális szerszám kell hozzá. Szerencsére semmi trükk!

Meglepetés! A fékbetétek szinte újak, a kézi utánállításnak azonban nem örülök, a nem sokkal később megjelent automata állító egyszerű, és megbízható szerkezet, és időtrabló állítgatástól kíméli meg a szerelőt, vagy a szerelni szerető tulajdonost. A fékhenger fölött csillog egy zsírzógomb, amin keresztül a függőcsapszeget lehet kenni. Aki elmulasztja, megnézheti magát! Az előzőgazdát dicséri, hogy nem volt begyógyulva

Természetesen a váltóolaj sem kerülhette el a cserét. Ám ez nem kis feladat egy 850-esen, mert a váltó lényegében a két hátsó kerék között (kicsit előtte) van, a betöltőnyílás pedig a váltó oldalán található. Korábban sokat küszködtem a feladattal, ezúttal azonban bevetettem a nagy találmányt, egy modellrepülőgép üzemanyag utántöltő flakont. Betöltöttem az olajat, beillesztettem a csövét, és már csak nyomni kellett. Igaz, legalább ötször!

Ugye ez az autó nagyobb, mint a miénk? - kérdezte sógorom két kissráca, miután befészkelte magát a hátsó ülésre Éppen vendégségben voltak nálunk. Azt tudni kell, hogy sógoromnak egy Lexus IS 220d-je van. Kénytelen voltam felvilágosítani őket, hogy a Fiat 850-es csak látszik nagyobbnak belülről kis ülései és vékony tetőoszlopai miatt. Ezt hívják térérzetnek...

Nem könnyű hozzáférni a 850-es motorjához - amíg le nem szereljük a két részből álló hátfalat. A felső rész lebontása (hat anyát kell letekerni) öt percig sem tart. Az alsó rész kiemelése sem hosszabb sokkal, ehhez azonban fel kell támasztani a motort, mert hátul ezen a falrészen támaszkodik. Az összidő nem több negyed óránál, ami után viszont mindenhez egyszerűvé válik a hozzáférés

Íme a légszűrő, ami nyomokban szivacsot tartalmaz. A két lyuggatott fémlemez között végig ép szivacsnak kellene lennie, ez esetben szó nincs erről. Magától értetődő, hogy újjal cseréltem ki - mármint az egész légszűrőt

Centrifugál olajszűrő az ékszíjtárcsában - hasonlóan a kis Polskihoz. Nem tudtam, bárki tisztította-e az utóbbi időben, ezért jobbnak láttam belepillantani. Nem sok koszt találtam benne, ellenben az jól látszik, hogy valaki korábban hidegvágóval lazította és húzta meg a nagy anyát

Ha már a motor környékén matattam, kicseréltem a megszakítót és a kondenzátort. Végre gyújtás szempontjából helyreállt a rend

A hátsó motortartó bak az alsó hátfalon található, ugyanúgy, mint minden farmotoros Fiaton és származékaikon, így például a Polski 126-oson is. Az én 850-esemen kicsit furcsán állt, a leszerelése után mindjárt világossá vált miért

Íme maga a bak. A nagy támasztókorong és az anya alatti alátét közötti fémdarab nem egy további alátét, hanem a hátfalból kiszakadt darab. Ezt nyilván pótolni kell

Ijedtemben mindjárt neki is álltam hegesztgetni. Megerősítésül egy nagy alátétet rögzítettem az aljára, amivel egyben a furat is helyreállt. Van olyan varratszakasz, ami egész szép, legalábbis szerintem. Sahnos lett még módom gyakorolni a hegesztést, de erről később

Egy kis adalék a múltból: ugyan nem volt kimondott versenyautó alkat a 850-es, azért voltak, akik megpróbáltak ralizni vele. A képen az akkor – és azóta is – Fiat szervizt működtető ifj. Schumitsch Gábor repeszt úgy, hogy a kis 850-esnek a kereke sem éri a földet. Mindez pont 40 éve, 1976-ban történt – négy évvel a 850-es gyártásának leállítása után

Egy hétvége lélegzetével idáig sikerült eljutni, ami korántsem jelenti azt, hogy itt a vége. Vagyis: folytatása következik! (Az első rész itt, a második itt, a harmadik pedig itt olvasható.)