2015-ben 13,5 százalékkal nőtt az új személyautók és könnyű haszonjárművek hazai piaca az előző évhez mérten, de ezt ne bővülésként fogjuk fel: visszakapaszkodásról van szó. Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke arról beszélt a tavalyi értékesítések kapcsán, hogy az 1999-es szinten mozogtak az autóeladások, amikor még André Agassi volt az ATP tenisz-világranglista vezetője és az európai valutaegységet leváltotta az euró. Az összpiacon belül nagyot nőtt az aszfaltterepjárók aránya, amiből például a Mitsubishi is profitálni tudott a lejjebb árazott ASX-szel. Az egyterűek aránya csökkent, a nemzetközi trendekhez igazodva, valamelyest csekélyebb az alsó középkategóriás és a kiskocsik számaránya is. (A kategóriák eloszlását és a részletes darabszámokat a képgalériában található táblázatokkal közöljük.)

Kishaszonjármáben hagyományosan a Ford uralja a magyar piacot. A Transit-Tourneo család teljessé vált tavaly a legkisebb Courier révén

A nyomott árak és a forint kitartóan gyenge árfolyama miatt továbbra is szívesen vásárolnak itthon új autókat nyugati autókereskedők, ami szervizügyfelet nem hoz, de legális és sok márkakereskedésnek segít a túlélésben. Bizonyos modellek esetében az eladások nagy része mögött a reexportot sejthetjük. A városi kisautók között 64,6 százalékos (!) részesedéssel piacvezető FIAT 500-ból aligha maradt itthon az 1650 forgalomba helyezett példány zöme.

Első a Ford. És az Opel

Magyarországon tavaly a teljes új jármű piacon a Ford, a személyautók között az Opel megőrizte elsőségét, az összpiacnál szerényebb bővülés ellenére. A Ford stabilan uralja a könnyű haszonjárművek mezőnyét a friss Transit, a Transit Custom, a Transit Connect, a Transit Courier és a Ranger révén.

Személyautóban tavaly is a legmagasabb volt az Opel részesedése. A cég 2012-ben, a H Astrával megnyert rendőrautó-tender évében az összpiacon is a legnépszerűbb márka tudott lenni

A tavalyi immár az ötödik egymást követő év, amikor hazánkban Opel személyautóból talált gazdára a legtöbb. Az eredmény annál értékesebb, mert a 2014-ben népszerű, nagyon jó ár-érték arányú D Corsára, illetve a családi autóként és taxiként is keresett Zafira B-re tavaly már nem számíthatott a hálózat. Az Európa-szerte sikeres Mokkára pedig volt, hogy fél évet is kellett várni. “A válság évei alatt pengeélen táncoltunk, hogy egyszerre tudjunk megfelelni a több járművet vásárló flottaügyfeleknek, de ne engedjük el a magánvevők kezét sem” – idézte fel a közelmúlt küzdelmeit Koncz Gábor, az Opel Magyarország ügyvezető igazgatója.

4761 Škoda Octavia kapott magyar rendszámot tavaly, amivel messze a legnépszerűbb típus maradt hazánkban

Jó évet zárt a Porsche Hungaria, amely vállalat tavaly ünnepelte 25 éves működését. A 2014-es 22 600 jármű értékesítésével szemben a tavalyi kiszállítások elérték a 27 500 darabot, ami a piaci átlagnál nagyobb, 15 százalékos előrelépés. Eppel János, az importőr ügyvezető igazgatója idén kereken 30 000 darabos értékesítésre számít a vállalat márkáitól.

Visszatért a Lada

Jól indult itthon a Lada az új importőrrel, az új arculattal és az új márkakereskedésekkel. Az árazási stratégia a Daciához igazodik: a listaár alacsony, kedvezmény nincs

Jól indult itthon a Lada az új importőrrel, az új arculattal és az új márkakereskedésekkel. Az árazási stratégia a Daciához igazodik: a listaár alacsony, kedvezmény nincs

 

Tavaly az év nagy eseménye a Lada visszatérése volt a Duna Autóval, mint új importőrrel, Markó Zoltán operatív vezetésével. A márka új arculatú szalonokkal, új kereskedőhálózattal és hamarosan alapjaiban új modellgenerációval kezdhet hódításba. Jó rajtot vett a Lada, az első 100 autó január 21-ig elkelt. A stratégia alacsony, de egyelőre fix listaárakra épül, akárcsak a Dacia esetében, amely az elsődleges konkurens. Sokaknak örömforrás, hogy mekkora kedvezményt tudtak elérni, de van elég sok ember, aki alkudozás nélkül szeretne helyből egy nyomott árat kapni a kocsira. Az év legizgalmasabb kérdése, miként alakul a márka sorsa és hogyan sikerül árazni a Grantánál és a Kalinánál jóval korszerűbbnek ígérkező Vestát és az ötajtós X-Rayt. A Vestából elsőként a limuzin lesz kapható, várhatóan nyárig megjön, de később megjelenhet kombi karosszériával is.

Az év kiugrása a Suzukié volt a Vitarával, amely nemcsak az állami beszerzésű falugondnoki autók miatt hasított. A Vitara azért is fontos a Suzukinak, mert “A vásárlókör több mint fele már más márkáktól érkezik, s ezzel lehetőségünk van a magánvásárlók teljesen más rétegeit megszólítani, a márkát más megvilágításba helyezni” – nyilatkozta erről a Vezessnek Krisztián Róbert, a Magyar Suzuki Zrt. operatív igazgatója.

Megelőzte a Dacia Dustert a magánvásárlók kedvenceként a Suzuki Vitara

Más márkáknál is érzik a típus sikerét: “Megítélésünk szerint a Duster visszaesése részben a termék életciklusának természetes lefutását mutatja, részben a Vitara erőteljes térnyerésének következménye” – erősítette meg lapunknak Maróthy Miklós, a Renault Hungária ügyvezető igazgatója. 2015-ben a magánvevők piacán, amit a Duster évekig vezetett, a Dacia SUV a második helyre szorult a Vitara mögött, 2057 vs. 1145 magánvásárlóval.

Profit vagy piacvásárlás?

Vonzó új modellek mellett árcsökkentéssel is felpörgethetőek az eladások. Nagyon leegyszerűsítve, amikor a fölös gyártókapacitások miatt a gyárak üzemben tartása a cél, akkor adódhatnak kiugró árengedmények, ömlenek a kocsik akár profit nélkül is, mondjuk az autókölcsönzőkhöz. Ha viszont sikerült bezárni egy-egy üzemet, akkor a márka koncentrálhat a profittermelésre, nem kell olcsón piacra zúdítania az autókat.

Sikkes és Japánban gyártott autóival a Mazda a piaci átlagnál szerényebb engedményekkel is jól megtalálta a helyét

Sem a Fordtól, sem az Opeltől nem várható, hogy kiugró kedvezményekkel pumpálja fel az értékesítést. Az európai Ford túl van a belgiumi gyárbezáráson, a bochumi termelést leépítő Opel pedig idén mindenképp vissza kíván térni európai szinten a nyereséges működéshez, ami mértéket szab a lehetséges kedvezményeknek. “Hazánkban két-három gyártó esetében gyakorlatilag pénzkérdés, hogy óhajt-e személyautóban piacvezető lenni. A mi üzleti tervünk a piaci részesedés mellett árrésszinthez és a Ford-állományból fakadó alkatrészforgalomhoz kötődik. Ha részesedésünk elegendő az összpiaci elsőséghez, arra természetesen büszkék vagyunk, de nem ez a cél” – nyilatkozta erről Szamosi Viktor, a Ford magyarországi ügyvezető igazgatója.

Nagyon sok magánvevő, főleg, ha megégette magát egy kedvezőtlen hitelkonstrukcióval, marad a használt autóknál

Az egykor a piac ötödét uraló Suzuki viszont bevallottan szeretne újra az értékesítési ranglista első helyen állni, de nem minden áron: “A 10 százalék fölötti piacrész kifejezett célunk, szeretnénk piacvezetők lenni, de a realitásoknál maradva. Célunk, hogy a fizetőképes kereslet tükrében, mindig egy fokkal lépjünk feljebb a márkák sorában, egészen az első helyig” – válaszolta kérdésünkre Krisztián Róbert. Idén folytatódhat a magánvásárlók lassú visszatérése az autószalonokba. Az általuk generált kereslet szerény, de stabil bővülést hozhat hazánkban. “Az idei évre mérsékelt piaci növekedéssel tervezünk” – mondta az Opel-importőrt irányító Koncz Gábor. “2015-re a cégek visszatértek a piacra, de a magánvásárlók még hiányoznak. Az autóvásárlás sok potenciális ügyfélnél nem pénzügyi, hanem bizalmi kérdés, mert már megtakarították az autóra szánható összeget, ám gazdasági helyzetüket bizonytalannak érzik és kivárnak. De úgy fest, kezd megtörni a jég a magánügyfelek között is” – tette hozzá a menedzser.

A magánvásárlók visszatérése lassú, de stabil növekedést ígér

Jól kivehető, hogy mi az a maximális összeg, amit magyar magánemberek autóvásárlásra fordítanak. “5,5-6 millió forint a lélektani határ. A magyar magánvevők és a családi cégre egy-egy autót vásárló ügyfelek 5,5 millió forintos akciós árig vesznek autókat” – konkretizálja az árplafont Szamosi Viktor. “Amikor a kifutó Mondeo elérhető lett ezen az árszinten, átalakult vevőkör: míg a flottavásárlók inkább megvárták a drágább újat, mert az adott vezetőnek már volt két Mondeója ebből a szériából, a magánügyfelek nagy számban választották a 160 lóerős benzinest” – hoz egy közelmúltbeli példát.

2016: nem lesznek nagyobbak a kedvezmények?

Könnyen lehet, hogy idén a tavalyinál valamivel magasabb járműárakra kell készülnie a vevőknek. Egyrészt a forint továbbra is nagyon gyenge, az euróárfolyam tartósan a 310 forintos szint felett ragadt. Maróthy Miklós, a Renault Hungária igazgatója még két árfelhajtó tényezőt említ: “Több gyártó is tömegmodell leváltásához érkezett és a korábbi árszintek semmiképpen sem tarthatók. A változás a kis haszonjárművek piacán lesz különösen érezhető az Euro 6-os környezetvédelmi besorolású új motorok kötelező bevezetése miatt.”

Várhatóan nem lesznek nagyobbak az engedmények a tavalyinál, sőt. A forint rém gyenge, az Euro 6-os norma betartása csak költségesebb kipufogógáz-utókezeléssel lehetséges

Különösen mozgalmas lesz a francia márkák idei éve. A PSA Peugeot Citroën úgy döntött, hogy az eddigi gyári importőr helyett Magyarországon is a svájci Emil Frey csoportot bízza meg a Citroën, a DS és a Peugeot vezérképviseletével. Ez a változás azonban az importőri szintet érinti, jó esetben az ügyfeleknek ebből semmit nem kell észrevenniük. Más okból lesz rendkívül sűrű éve a Renault illetve a Dacia kereskedőhálózatának és vezérképviseletének. Itt a tavalyi csend után meghatározó típusok helyére érkeznek vadonatúj modellek.

Talisman, Mégane, Scénic sorrendben kulcsfontosságú új modelleket vezet be idén a Renault

A Talismant már januárban bevezeti a hálózat négyajtós karosszériával, de a kombira sem kell sokat várni. Márciustól jön a Mégane negyedik generációja (a Grandtour októbertől). Ez előrevetíti a velük közös alapra épülő Scénic és Grand Scénic leváltását, amire novemberen számíthatunk, a Dacia Logan, a Logan MCV (kombi) és a Sandero modellfrissítése mellett.

A villanyautók és a luftballon

Itthon a Jedlik Ányos tervben a kormányzat lufinak tűnő számokat szerepeltet az elektromos autók és a konnektorról tölthető hibridjárművek elterjedésére. A cél 2020-ra legalább 50 000 db füstmentesen közlekedő jármű az utakon, legyen az akkumulátorról táplált vagy belső égésű motort és villamos gépet is használó, konnektoros hibrid. Előbbire példa a Nissan LEAF, utóbbira a Porsche Panamera, a VW Golf és a Passat GTE, a Mitsubishi Outlander vagy a Toyota Prius Plug-in.

Nehezen bontakozik ki itthon a füstmentes autózás. A piacvezető 73 forgalomba helyezett autóval a Nissan LEAF, második a BMW i3

Ha öt éven belül az ország tényleg el akar jutni 50 000 elektromos vagy részben füstmentes autóig, akkor az éves személyautó-értékesítés több mint 10 százalékát kellene kitenniük ezeknek a kocsiknak. Messze irreálisnak tűnik a kormányzati cél: 2015-ben a piacvezető Nissan LEAF-ből 73-at, a BMW i3-ből 49 darabot helyeztek forgalomba a DATAHOUSE Kft. adatai szerint. “Magyarország jellemzően öt-hat év különbséggel követi a nyugati tendenciákat, így az elektromos autózás terén nem vagyunk az élvonalban az európai országok között. A kormányzat azzal tehetne sokat az ügyért, ha a vevők nem ugyanazt az adószintet fizetnék a füstmentes modellek megvásárlásakor. Nem nulla százalékos kulccsal, de jelentős ÁFA-kedvezménnyel a normális piaci ár közelébe lehetne árazni az elektromos autókat” – állítja a Ford-vezérképviselet ügyvezető igazgatója.

Csökkent a Ford és az Opel szelete, de megőrizték pozíciójukat az összpiacon. A francia márkák részesedése nagyrészt csökkent, a japán és koreai gyártóké gyarapodott. Forrás: DATAHOUSE

Más ösztönzők foghatnák meg a céges vásárlókat. “A magyar kormányzat szándékai szerencsére komolyak a töltőinfrastruktúra fejlesztésére, de jelentősebb hatás nem várható a bejelentett töltőhálózat-fejlesztés befejezése (2016-17) előtt, amikor is Magyarország átutazható lesz egy 25-30 kilowattórás akkumulátorral ellátott autóval. Az áfacsökkentés, vagy elengedés nem kiemelkedő hatású eszköz a vállalati felhasználók számára. A szükséges állami támogatások összege minimum 4000 euró (1 256 000 Ft) autónként” – véli Maróthy Miklós. A tisztán elektromos hajtású autóknál több a fantázia a konnektoros hibridekben. 2016-ban a BMW nem kevesebb mint négy konnektorról újratölthető hibridmodellt hoz be Magyarországra. Már az első negyedévben itt lesz az X5 40e, 313 lóerős összteljesítménnyel, de a 19 884 000 forintról induló rombolónál szolidabb típusokhoz is elérhető lesz a plug in hibridrendszer.

Összesen négy típusából hoz be idén konnektorról tölthető hibridváltozatot a BMW. A 330e rendszerteljesítménye 252 lóerő

Érdekes lehet a 225xe, amely 224 lóerő és 385 Nm rendszerteljesítménnyel elég szépen cibálhatja a kompakt egyterűt: 100-ig elég neki 6,7 mp, aki pedig ezt meg sem próbálja kihasználni, 41 kilométer elektromos hatótávra számíthat. A 3-as sorozatból a 330e lesz az árammal is tankolható hibrid, 252 lóerővel, 40 km füstmentes hatótávolsággal. Részletesebben itt írunk róluk. Júniusra várható az új 7-esből is a PHEV-változat a kétliteres turbós benzinessel és a váltóba épített villanymotorral. Az elektromos hatótáv az X5-nél 30, a többi modellnél 40 kilométer körüli, amivel a napon belüli utakat legtöbbször helyi kipufogógáz-terhelés nélkül, jóval kisebb zajkibocsátással tehetik meg az autók.

Sok fontos újdonság érkezik idén. Az olasz márkáknál sokáig konok csend volt, de végre jön az Alfa Giulia és a Fiat Tipo

Annyi biztos, hogy újdonságokban sem a volumenmárkák, sem a prémiummárkák kínálatában nem lesz hiány. Akit érdekelnek az idén bemutatandó modellek, lapozza fel az Autó Magazin februári számát, amelyben háromoldalas, kihajtható naptáron közöljük az újdonságok érkezésének részleges menetrendjét, az Alfa Giuliától az új Mazda CX-5-ön és a Volvo S90-V90-en át a Suzuki Balenóig.