Csak 5000 forint a megyei matrica ára egy évre, azt mindenki ki tudja fizetni – nagyjából ennyiben merült ki a tavaly januárban bevezetett útdíjrendszert védő kevesek érvelése. Az először többek által félresikerült, kukába dobandó kormányzati ötletelésnek vélt, és a fideszes polgármesterek haragját is kivívó döntés azonban számos ingyenes út fizetőssé tételével gyorsan kőkemény valósággá vált.

Azt mondták egy éve ilyenkor, hogy jól járunk majd ezzel, meg hogy igazságosabb lesz, Orbán Viktor egyenesen úgy fogalmazott, megkíméli a magyarokat.

Vége az évnek, itt vannak a számok az értékesített matricákról, és az értük beszedett forintokról. Nézzük meg, majd vessük össze mindezt a korábbi rendszer 2014-es adataival!

Mennyi matricát vettünk 2015-ben és mennyit 2014-ben?

Nyilván kiemelkedik a tavalyi számok közül a D1-es jogosultság, aminél érdekesebb, hogy mögötte – a belőle ravaszmód kihasított – D2-es végzett. Tudják, ebbe rakták a 7-né több ember szállítására alkalmas személyautókat (mondjuk egy VW Transporter), a legfeljebb 3,5 tonnás tehergépkocsikat (mondjuk egy Ford Fiesta Van), és a lakóautókat, majd dupla pénzt kértek ezekért.

Bejött az ötlet, amint az alábbi felsorolás mutatja, sokat hozott a konyhára.

  1.   D1-kategóriából  10,71 millió matricát adtak el 2015-ben
  2.   D2-kategóriából 1,02 milliót
  3.   U-kategóriából 153,8 ezret
  4.   B2-kategóriából 90 ezret

2015-ben összesen 11,98 millió matricát értékesített a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ). Ezzel szemben az új rendszer előtti utolsó évben, 2014-ben – amikor nem volt D2 és U kategória, valamint megyei matrica – ennyi jogosultságot vásároltunk.

  1.   D1-kategóriából  10,98 milliót
  2.   B2-kategóriából 87 ezret

2014-ben összesen 11,06 millió matricát adtak el, amihez képest 2015 mindössze 8 százalékos darabszám-növekedés. Kis különbség, ezért igazán jó alap az érte fizetett pénzek összehasonlítására. Az új rendszer zsenialitását mutatja, hogy a csaknem azonos darabszám ellenére mégis sokkal többet kellett úthasználatra költenünk 2015-ben.

No, de mennyit fizettünk mindezért tavaly, és mennyit korábban?

Most jönnek a nagy különbségek. Kategóriákra lebontva a tavalyi évet, így néz ki az állam útdíjbevétele.

  1.   D1-kategória    45,34 milliárd forint      
  2.   D2-kategória    10,19 milliárd forint                  
  3.   B2-kategória    1,63 milliárd forint                               
  4.   U-kategória      613,81 millió forint   
                
Ha mindezt összeadjuk, kiderül: 2015-ben 57,79 milliárd forint bevétel jött össze matricákból.

A tavalyelőtti összegek ezzel szemben láthatóan szerényebbek voltak.

  1.   D1-kategória    45,8 milliárd forint
  2.   B2-kategória     1,6 milliárd forint

Összesítve 2014-ben 47,41 milliárd forint volt az állam bevétele.

A korábban ingyenes utak fizetőssé tétele, a megyei matricák bevezetése, és a kategóriák megpiszkálása tehát 10,3 milliárd forinttal nagyobb éves állami bevételt hozott 2015-re.

A 10 milliárd nem tiszta nyereség, a rendszer kiépítésére is költeni kellett

Hogyan jött ki pontosan a tízmilliárdos pluszbevétel?

Megtaláljuk a választ, ha összevetjük a két évben az eladott heti, havi, és éves matricák számát.

  –    heti matrica: 2015-ben 8,35 millió darabot adtak el, 2014-ben 8,36 millió darabot, azaz 0,1 százalékos csökkenés a vége
  –    havi matrica: 2015-ben 1,83 millió darab, 2014-ben 2,37 millió darab, 21,9 százalékos csökkenés
  –    éves matrica: 2015-ben 289,9 ezer darabot adtak el, 2014-ben 226,6 ezret, vagyis 28 százalékos növekedés volt

Az alacsonyabb árú matricákból kevesebbet vettünk, a drágábbakból többet, amihez olyan 1,3 millió eladott megyei matrica ára jött hozzá pluszban. Ez korábban nem létezett.

Mennyi bírságot fizettünk tavaly?

Elég sokat variáltak a rendszerrel az első hónapokban, még az egyik miniszter is össze-vissza beszélt, hogy mi marad ingyenes, mi nem, plusz behozták a már említett D2-es kategóriát, és az autósok egy része is megzavarodott.

A legtöbb bírságot rendszámtévesztés miatt küldte ki tavaly a NÚSZ, csak emiatt 15,7 ezer darabot. Ez nem jelent ugyanennyi befizetett csekket, ugyanis a pótdíj kiküldése után karakterenként 1470 forintért lehet módosíttatni a rendszámon. 10 ezren eltévesztették a díjkategóriát is, nagyrészt a D1/D2-nél vétettek.

Volt, akinek ennyi bírság jött össze

A harmadik leggyakoribb hiba az utólagos vásárlás volt. A feledékenyek közül több mint 7000-en kérelmezték az összegyűlt pótdíjaik maximalizálását, 6200 autósnak adta meg erre a lehetőséget a NÚSZ. Ők megúszták 2×14,5 ezer forinttal, a hivatalos magyarázat szerint a jóhiszemű hibázók kaphatják meg ezt a lehetőséget.

Mi lett a megyék sorrendje?

Talán emlékeznek rá, egyes érvek szerint a megyei matricás rendszer jobb lesz azon vidékieknek – mondták -, akik csak a lakhelyükhöz közeli fizetős szakaszt használják.

  1.   Pest  megyei matricából 810,5 ezer darabot adtak el 4,42 milliárd forintért, ez az összes 59,95 százaléka
  2.   Fejér 151,2 ezer darab, 797,65 millió forint, 11,19 százalék
  3.   Győr-Moson-Sopron 74,6 ezer darab, 403,3 millió forint, 5,53 százalék
  4.   Heves 56,6 ezer darab, 304,6 millió forint, 4,19 százalék
  5.   Somogy 49,7 ezer darab, 259,8 millió forint, 3,64 százalék

Biztosan számos vidéki jól járt, de a megyék szerinti értékesítési sorrend azt mutatja, sokkal kevesebb vidéki vásárolt, mint budapesti, vagy a főváros környékén autózó. Ők költötték a legtöbb pénzt.

Tudott róla? Így lehet megúszni a százezres bírságot!