Megdöbbentő fedélzeti kamerás videót tett közzé egy magyar kamionos Calais-ból. A 15 perces film szélsebesen terjed a netezők között.
 

Súlyos kérdéseket vetnek fel a látottak, de mielőtt valaki éles karddal a járművezető oldalára áll, vagy elkezdi vakon a menekülteket védeni, érdemes elolvasni, mit gondolnak a fuvarozók érdekszervezetei, a jogász és a jogvédő. Velük néztük végig a filmet.

Igaz, hogy több magyar kamionost bántalmaztak már Calais-nál?

Régóta kapjuk az információkat, hogy kritikus körülmények jellemzik a franciaországi kompterminálok, elsősorban Calais környékét – mondja Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének szóvivője. Az MKFE-nek a magyar sofőrök rendre panaszolják, hogy az Angliába igyekvő menekültek felmásznak a szerelvényekre, feltörik a járművek ajtaját, letépik a záró plombát, behajtják a tükröket, vagy éppen palackokkal, kövekkel dobálják a kamionokat, hogy lassításra, megállásra kényszerítsék őket.

Árvay állítja: számos alkalommal fizikailag is bántalmaztak magyar gépkocsivezetőt, miközben próbálta megvédeni a járművét.

Calais-nál ebben a pillanatban, ezen a szakaszon biztonságban a kamionok

Nem szeretnek Calais-ba menni a kamionosok. A kisebb fuvarozócégek egy része nem is vállal utat Angliába, a nagyobbak – a videón látható a legnagyobb magyar cég több járműve – ezt viszont nem tehetik meg, mondja Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT) főtitkára.  Szerinte nem csak itt van ilyen rossz helyzetben a járművezető, némileg hasonít rá egyes orosz és ukrán országrészeken a kéregető gyerekek kőzápora, akiknek ha nem dob ki kólát a sofőr, repül a kő a szélvédőre.

Mit tehet ilyen helyzetben a sofőr?

Nagyon úgy tűnik, a kamionosok és a rakományuk addig vannak biztonságban, amíg a lépésben haladásnál nagyobb sebességgel mozog a szerelvény. Csakhogy a több kilométeres összefüggő sor gyakran megállásra kényszeríti őket.

Árvay szerint “egy konkrét támadás elhárításához szükséges és arányos mértékben a gépkocsivezető akár erőszakot is alkalmazhat – ez a jogos védelem. A hangsúly az arányosságon van – és persze az adott ország jogszabályait is be kell tartani -, tehát ha egy támadás az emberéletet vagy a testi épséget veszélyezteti, akkor arányos lehet egy erőszakos, akár komoly sérülést okozó elhárító válasz is.

A kamionosnak azonban elsősorban az a feladata, hogy árut szállítson, azaz haladnia kell, miközben ügyelnie kell a gyalogosokra, a járműre, az árura, és be kell(ene) tartania a járművezetésre, fuvarozásra vonatkozó szabályokat is” – így az MKFE szóvivője.

Itt viszont a szerelvények mellett járkálnak az emberek. Ez a jellemzőbb

Itt és most önvédelem vagy bűncselekmény a szerelvény szándékos ráhúzása a gyalogosokra?

“A sofőr magatartása lehet gyűlölet-bűncselekmény, a közösség tagja elleni erőszak kísérletét is felvethetik, ha azért akar valakit elütni, mert ő menekült vagy migráns, akit az elkövető gyűlöl” – reagál Iván Júlia, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa a videó egyik jelenetére.

A jogvédő szerint a Btk. 216. § (2) bekezdése is fennállhat akkor, amikor 5 perc 10 másodpercnél ráhúzza a kormányt az út szélén gyaloglókra:  “Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, így különösen fogyatékossága, nemi identitása, szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Iván Júlia állítja, a közösség tagja elleni erőszaknál nem számít, hogy az áldozat provokál-e, maximum a bizonyításnál okoz majd nehézséget, hogy a bűncselekményt vegyes motívummal követték el (vagyonvédelem és gyűlölet egyszerre), “de ez pl. a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata szerint nagy valószínűséggel gyűlölet-bűncselekménynek minősülne”. A magyar eljárási szabályok szerint hivatalból kellene ilyenkor eljárást indítani, mondja Iván, viszont tudott, hogy a francia rendőrség Calais-nál finoman szólva is túlterhelt, nem ezzel foglalkoznak.

Mindkét fuvarozói érdekvédő szervezet mélységesen elítéli ezt a mozdulatot. Mindketten magyar és nemzetközi fórumon szóvá tették, hogy a helyi hatóságok feladata a közlekedésbiztonság fenntartása, mert a kialakult helyzetben benne van a tragédia lehetősége

Behajtott tükörrel tolatva, véletlen halálos gázolásért felelőssé tehető a sofőr?

A videón látható szélsőséges körülmények között véletlenül is bármikor bekövetkezhet a tragédia, ráadásul szándékosan akadályozzák a járművezetőket a biztonságos haladásban. Első blikkre sokan rávágják, és igazuk van: autópályán nincs helye gyalogosnak. Ettől még a járművezetőknek kötelességük az életük védelme.

Bonyolítsuk meg egy kicsit a dolgot, a videót elnézve ez is bekövetkezhet bármikor. Egy menekült behajtja a kamion jobboldali tükrét, ez után hirtelen az elöl haladó kamion megáll, valamiért elkezd tolatni, az immár behajtott tükörrel közlekedő szerelvényt is tolatásra késztetve. Csakhogy ennek sofőrje nem lát jobb oldalon hátra, és emiatt ráhajt egy gyalogosra. Mert ugye behajtották a tükröt.

Piszok nehéz helyzetbe kényszerítették, de ettől még adott a kérdés: felelőssé tehető a gázolásért?

“Természetesen,” – vágja rá Bálint Annamária, a NiT jogtanácsosa – “neki ugyanis minden lehetséges módon meg kell győződnie arról, hogy biztonságos-e a tolatása. Ugyanakkor több lehetősége van jelezni a körülötte lévőknek a vészhelyzetet. Egyrészt kötelezően csipog, másrészt dudálnia kell előtte lévőnek, utána haladónak. Jó eséllyel az előtte lévő látja valamelyik tükörből, hogy mondjuk áll mögötte a kamion, így ő is megáll majd – szóval több lehetőség van, hogy elkerülje a tragédiát.”

Ott a kerítés, mégis százszámra feljutnak a menekültek az autópályára

Dittel Gábor közbeveti, az ilyen szélsőséges esetek rutinos megoldása érdekében a közelmúltban jelezték a 3000 fuvarozó tagjuk felé, Calais-ba csak a tapasztaltabb, nyugodtabb sofőröket küldjék. Előtte őket is készítsék fel a várható nehézségekre.

Az asszonyok a terroristák ellen harcolnak otthon?

A férfiak pedig Európába özönlenek – erről beszél a kamionos a videóban. A Magyar Helsinki Bizottság szerint tényszerűen hamisak a kamionos állításai. Az Európába érkezett menekültek jelentős része gyermek és nő, de van magyar adat is: a 2015 augusztusában Magyarországra érkezettek 40 százaléka volt az. A jogvédők szerint az a percepció is hamis, hogy kizárólag fiatal férfiak menekülnek el a háború elől, hátrahagyva a feleségeiket. A törökországi menekülttáborok populációjának körülbelül a fele nő és gyerek.

Ha kifosztják a kamiont, ki fizeti meg a kárt?

Ebbe az irányba a komolyabb értékű árut szinte minden cég fémdobozos szerelvényben szállítja, a videón is látszik, hogy nagyrészt ilyen kamionok mozognak a komp előtti kilométereken. A károkozás a ponyvásoknál van, mint a videót készítő sofőr járműve. Az általunk megkérdezettek szerint több magyar kamion rakományát megdézsmálták már.

Ez sem ritka

“Ha tudja igazolni a járművezető, hogy ki volt a tolvaj, indítható eljárás ellene, de ez sajnos rendkívül nehéz ilyen helyzetben” – folytatja Dittel. A fuvarozóknak kötelezően van ún. árukár-felelősségbiztosításuk, ami nem értékre, hanem az áru kilogrammjára egységáras.

Ebből nyilvánvalóan következik, hogy akitől kis súlyú nejlonharisnyát lopnak, az rosszabbul jár a biztosító kártérítésével, mint akitől vasárut. Az értékesebb árura többnyire kötnek a fuvarozók speciális biztosítás.

Ott tartunk, hogy arccal és névvel vállalva a széles nyilvánosság előtt más emberek lebombázásáról beszélünk?

A KRESZ nem tiltja a káromkodást vezetés közben, de autós lapként sem tudjuk megkerülni a kérdést: mit gondolnak arról, hogy a kamionos ilyen stílusban beszél a menekültekről, névvel és arccal a nyilvánosság elé tárva mondandóját. Sőt, napalmot küldene rájuk.

“Ebből a videóból is sajnos egyértelműen látszik, hogy a 2015-ös gyűlöletkeltő menekült- és bevándorlóellenes kampány sokaknál meghozta a kormány által kívánt eredményt. Kiengedték a dzsinnt a palackból, nagyon nehéz és hosszadalmas lesz utóbb helyrehozni az elfogadást, toleranciát segítő üzenetekkel, oktatással, kampányokkal. Sajnos az idei hisztéria eredménye, hogy valaki névvel, arccal is vállalja ezt a véleményét, mert a menekültgyűlölet széles társadalmi körökben mára már pc, a ‘comme il faut’ része lett. Sajnos” – válaszolja Iván Júlia.

Ez sem

“Egyetlen példából nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, általánosítani. A magyar fuvarozók és gépkocsivezetők hosszú évtizedek óta megállják a helyüket a nemzetközi porondon, sosem volt rossz hírünk, legyen szó szakmaiságról, etikáról, viselkedésről. Az MKFE határozottan elítél mindenfajta erőszakos, rasszista megnyilvánulást, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról a pszichés terhelésről, amely a menekülthelyzet miatt a gépjárművezetőket éri. A nemzetközi forgalomban tevékenykedő gépkocsivezetők hónapok óta kénytelenek ilyen körülmények között dolgozni Calais-nál, de sok más, a menekültek által preferált területen is” – mondja Árvay Tivadar.

Hangosabb gyűlölködők, aktívabb emberbarátok

A TÁRKI 2015 októberi felméréséből lehet tudni,  hogy a magyarok 38 százaléka szerint nem kell befogadni a háborús övezetekből érkező menekülteket, az 50 százalékuk szerint addig be kell fogadni őket, amíg nem térhetnek haza, míg a 6 százalékuk szerint be kell fogadni őket. Ebből az látszik, hogy sokan ellenségesek, de a mérés szerint nem nőtt jelentősen az arányuk a korábbi adatokhoz képest. Inkább azt lehet mondani – így Iván Júlia -, hogy polarizálódott a közvélemény. “Aki gyűlölködik, az egyre hangosabban teszi, aki pedig segítené a menekülteket, az is egyre aktívabb, lásd a nyári-őszi önkéntes csoportok áldozatos munkáját.”

Kedves Olvasóink! Örülnénk, ha a témáról és a cikkről értelmes párbeszéd alakulna ki a kommentmezőben. A kamionosokat vagy a menekülteket sértő hozzászólásokat természetesen töröljük.