Kátyúkról többnyire tél közepén vagy a tavasszal szoktunk írni, amikor a fagy pusztítása miatt kerülgetjük a őket, ahol sikerül, és verbalizáljuk elégedetlenségünket, amikor beléjük hajtunk.

Idén azonban az tűnt fel a brigádnak, hogy itt-ott az évszakkal alig magyarázható, éles peremű úthibák miatt kígyózunk a sávokban. Ezek a lyukak próbálják áthasítani a gumit, lezúzni a felnit, tönkretenni a futómű-geometriát és azt az örömöt, amit az autózás kényelme, rugalmassága és gyorsasága adhat. Még Budapesten is, ahol szerintünk jól működik a tömegközlekedés a fejlődő buszparkkal, megnyújtott útvonalakkal, lassan csak összefonódó budai villamoshálózattal.

Pont így üti meg a gödör széle a gumi és a felnit, csak nagyobb erővel

Itt nem arra gondolunk, ha valahol felújításért kiált az útburkolat, mint az egyre gyalázatosabb állapotú Róbert Károly körúton, hanem a normális állapotú szakaszokon lesben álló gödrökre, például az Árpád híd közelében.

Évi 30-35 ezer kátyú

Kíváncsiak voltunk, benyomásunkat alátámasztják-e a mintegy 1070 kilométeres fővárosi utat kezelő BKK Közút adatai. Hosszabb időtávot alapul véve a helyzet javul: “A kátyúzási csúcs 2005-2006-ban volt, amikor évente több mint 100 ezer burkolathiányos úthibát javítottak a szakemberek. A BKK Közút hatékony munkájának eredményeként a társaság kezelésében lévő úthálózaton ma már jóval kevesebb kátyú keletkezik” – állítja a vállalat.

Patchwork az utakon

Nemrég kezdődött a hideg éjszakák és a melegebb nappalok váltakozása, ami igazán porlasztja a gödrök falát, gyors hízásnak indítva az aszfaltsebeket

Nemrég kezdődött a hideg éjszakák és a melegebb nappalok váltakozása, ami igazán porlasztja a gödrök falát, gyors hízásnak indítva az aszfaltsebeket


Kétféle módszerrel tüntethetőek el az úthibák. Ha hideg az idő, akkor a lyukat hidegaszfalttal tömik be, ami nem tart sokáig, kármentésnek jó. A melegaszfaltos, körbevágással működő javítás tartós és nem kerül sokkal többe tonnánként, de csak akkor működik, ha engedi az időjárás. A BKK Közút adatai szerint a hidegaszfalt bedolgozása tonnánként mintegy 64 ezer forintos költség, a tartós melegaszfalté 82-86 ezer Ft.

Egy kátyú hidegaszfaltos javításának költsége mintegy 7 000 Ft, a melegaszfaltos átlagosan 33 000 Ft. Előbbi esetben kis, fél négyzetméteres lyukakat kell betömni, míg a melegaszfaltos javítás a környező, repedezett felület cseréjével együtt rendszerint két négyzetmétert tesz ki.

Mivel a különböző alvállalkozók az előírt minőségű, de nem egyforma anyaggal dolgoznak, a pótlások színe eltérhet az eredeti burkolatétól és a többi foltétól is. Az egyedileg kevert aszfaltok színeltérése például az eltérő zúzottkő alapanyagból fakad.

2010 és 2014 között a helyreállított kátyúk darabszáma folyamatosan mérséklődött. Ennek eredményeként a bejelentett kátyúkárok száma is nagymértékben csökkent. Idén szeptember 30-ig 89 káresemény történt a BKK adatai szerint.

Másod és harmadrendű utakon rossz igazán a helyzet. Néha a megyehatár táblától kezdődik a rosszabb minőségű út a szegényebb vagy erre kevesebbet áldozó megyékben.A kép illusztráció

Idei adatokkal nem szolgált a társaság, de azt kiderítették a sajtós kollégák, hogy az általuk fenntartott útszakaszokon, alapesetben a főútvonalakon és a tömegközlekedési eszközök által használt utakon évente 30-35 ezer kátyú keletkezik, melyek helyreállítása folyamatos. 2011 után (ekkor vált ki a közútkezelő BKK-ból a közutakat üzemeltető BKK Közút) nagyobb hangsúlyt kapott a megelőző karbantartás, csökkentve a helyreállítandó kátyúk számát.

Ki felel az adott útért?

Aki peches és gödörbe hajtva mégis megsérül az autója, annak tisztáznia kell az útfenntartó kilétét. A mintegy 31 000 kilométernyi országos közúthálózat kezelője a Magyar Közút Zrt. A településeken belül a nagyobb utak a Magyar Közút, a kisebbek a helyi önkormányzat kezelésben állnak. (A cikkből azért hiányoznak az országos adatok a témában, mert hiába vártuk a Magyar Közúttól kért friss számokat. A 2013-as, igen súlyos helyzetről itt olvashattok.)

Tulajdonképpen élvezet Budapesten kanyarogni a sportfutóműves Ibiza FR-rel, csak nem az úthibák miatt

Budapesten más a helyzet. A főútvonalak és a közösségi közlekedés által használt utak a BKK kezelésében és a BKK Közút üzemeltetésében vannak. Ami nem főútvonal és amin nem jár se busz, se villamos, azokért az utcákért a kerületi önkormányzat felel.

A lényeg: láttuk az úthibát

Akárki is a fenntartó, ha kint van az úthibákat jelző tábla, akkor nincs kinél verni az asztalt, a kárösszegbe csak biztosítónk szállhatna be. (Visszaballagni egy villáskulccsal és leszerelni az úthiba táblát nem ér, ahogy a nagyobb rombolással járó vadkárok esetén sem a vadveszélyt előjelzőt.) Ha sebességkorlátozás van érvényben és azt mondja a sofőr, hogy nem tartotta be, akkor sem remélhet kártérítést.

Ritka a teljes útburkolatcsere, nagyon elöregedett az úthálózat a fővárosban és országszerte is. Arról nem beszélve, hogy anno nem ekkora forgalomra tervezték az utakat

Ha közvetlenül az út fenntartójához fordulunk, az eredményes reklamáláshoz be kell nyújtani fotókat a kárról és a helyszínről, de még jobb helyszínelést kérni a rendőrségtől. A vezetőnek érdemes leszögeznie, hogy látta az úthibát, de akár a szembeforgalom vagy a parkoló autók miatt nem tudta kikerülni. Aki nem látta az úthibát, az nemigen számíthat kártérítésre, mert a közútkezelő arra hivatkozik majd, hogy az illető nem megfelelően vezetett.

Fontos paragrafusok

Ez a szálszakadt, púpos oldalfalú gumi is kuka, nemcsak a széthasadt abroncsokat kell cserélni

Ez a szálszakadt, púpos oldalfalú gumi is kuka, nemcsak a széthasadt abroncsokat kell cserélni


A kártérítési felelősséget a polgári jog egyik alapelve határozza meg, miszerint aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Az autósnak, tehát a károsultnak bizonyítania kell,

– hogy a károkozás jogellenes volt,
– hogy kára származott,
– és hogy e kettő között okozati összefüggés van.

A jogellenesség könnyen igazolható, mert az úton nem szabadna kátyúnak lennie. A közútkezelő köteles biztonságos állapotban tartani az utakat. Ahol ez nem adott, ott az úthibákra figyelmeztető táblákat kell kihelyeznie illetve sebességkorlátozást bevezetnie.
 
A kátyúkár megtérítése kapcsán a közúti közlekedést szabályozó, 1988. évi I. törvény alábbi paragrafusai a mérvadóak:
34. § (1) A közút kezelője – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva – köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.

(4) A közút megrongálódását a közút kezelője – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva – köteles kijavítani, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni.

35. § Az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni.

A helyszínelő járőrök kárbecslést kérhetnek az érintettől. Én például 260 000 forintra becsültem tavasszal egy Mondeo két 235/40 R19-es gumiját és a két felnit, ezt is mondtam be a mindössze 15 perc alatt kiérkező rendőröknek. Ám a javítási összeg eltalálása nem várható el az út szélén a károsulttól. A helyszínelés után, de a kárbejelentés előtt egy márkaszerviztől árajánlatot kértem a cserés elemekre. Egy gumi valódi ára 72 140 Ft, az új felnié 100 627 Ft volt, összesen 345 534 forint. A kárbejelentéshez már ezt érdemes csatolni.

A kárbejelentés menetéről a fővárosi fő és tömegközlekedési utak esetében a BKK Közút itt ad felvilágosítást, a Magyar Közút esetében a tudnivalókat itt találjátok.

Mivel a kátyúkárok zöme az 50-100 ezres cascoönrész alatti tétel, érdemes a casco és a kötelező felelősségbiztosítás mellé külön megköthető kátyúkár-biztosítással készülni, évente párezer forintért. Kátyúbiztosítás meglétekor nem az autósnak kell alkudoznia a közút kezelőjével, hanem a biztosítónak. Ám az autósnak megfelelően dokumentálnia kell a kárt, amely történhet a kátyúról és a kárról készült fotóval, tanúval, illetve rendőri jegyzőkönyvvel is

Előfordulhat, hogy az érintett közútkezelő vitatni fogja saját felelősségét vagy a kár mértékét, főleg, ha megszaporodnak kártérítési kiadásai. Az önkormányzatok egy része biztosítást köt a jogos kárigények térítésére, más közútkezelők saját zsebből fizetik a károkat. Reméljük, hogy kedves olvasóink nem kerülnek ilyen helyzetbe, de aki mégis így jár, annak eredményes reklamálást kívánunk! Mert az utakon alapesetben nem lehetnének úthibák.