Röviden – Forgalomszámlálás
Mi ez? Unalmasnak tűnő, de roppant hasznos tevékenység. A közlekedő járművek megszámolása
Mire jó? Egy rakás adatot ad a szakemberek kezébe, akik aztán ezeket figyelembe véve döntenek útfelújításról, útépítésről, forgalomszervezésről
Mibe kerül? Mint minden sok embert megmozgató, összetett feladat, ez is sokba kerül
Kinek jó?  Bárkinek, aki közlekedik, akár egyénileg, akár tömegközlekedéssel teszi

Majdnem lett nekünk csudaszép M4-es autópályánk Budapestről Cegléd és később Szolnok felé, aztán amikor Simicska úr, az autópálya-építésekben megkerülhetetlen Közgép királya úgy leminősítette a miniszterelnököt, mint a Standard & Poor’s Dél-Lambériát egy harmatos tavaszi puccs után, hamar kiderült, hogy annyira nincs is szükség a kérdéses sztrádára, elég lesz oda valami autópálya-pótlék is.

De mi van akkor, amikor nem a politika határozza meg, hogy hova milyen utat építenek – amelyeknek értelemszerűen a választások előtt kell elkészülniük -, hanem szakembereknek kell eldönteni, mi és hol épüljön? Ők ilyenkor többek között a forgalomszámlálási adatokra támaszkodva keresik a legjobb, legésszerűbb megoldást. De mi az a forgalomszámlálás, és mire jó? Megkérdeztük a szakértőket:

Alapvetően kétféle forgalomfelvételi mód létezik, a kézi és az automatizált. Ez a kép a kézi felvételt mutatja

Forgalomszámlálás

A hazai forgalomszámlálás történetének kezdetét ugyan már az 1800-as évek második felétől számítják, a ma is használt számlálási módszer és hálózat alapja azonban az 1920-as években alakult ki, tudtuk meg Cseffalvay Máriától, a KTI tudományos főmunkatársától. A Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és jogelődei már a kezdetektől részt vettek ebben a munkában, mind a módszertan kialakításában, mind az idők során egyre bővülő számlálási hálózat meghatározásában. 
Ugyan többfajta forgalomszámlálás is létezik – pl. keresztmetszeti, célforgalmi, csomóponti -, itt csupán az állami kezelésű utak (autópályáktól a 4-5 számjegyű alsóbbrendű utakig) keresztmetszeti forgalomszámlálásáról szólunk. Keresztmetszeti forgalomszámlálást minden évben végeznek, nagyjából 5000-es nagyságrendű előre meghatározott helyszín kb. 20-25%-án. Egy ötéves számlálási ciklus során így a teljes számlálóállomás-hálózatról lesz mérési adat. Az adatfelvételek részleteit az útügyi műszaki előírás szabályozza, különféle elvek alapján válogatják ki a vizsgálandó szakaszokat, mérés-típusokat, számlálási programokat.

Hogyan mérnek?

Alapvetően kétféle módszer van, az egyik a kézi, emberi erővel történő felvétel, a másik pedig az automatizált. Az emberi felvétel elsőre könnyűnek tűnik, ki kell állítani pár embert a meghatározott szakaszra, kezükbe adni egy papírt és egy tollat, aztán már csak a strigulákat kell húzni a megfelelő helyre. Azonban ez mégsem ilyen egyszerű, a számlálónak egyes helyzetekben a másodperc törtrésze alatt kell felismernie és osztályoznia a járműveket. Személygépkocsit tehergépkocsitól nem nehéz megkülönböztetni, de külön-külön kategóriába tartoznak a 3,5 tonna alatti, a 3,5,-7,5 tonna közötti szóló teherautók, a pótkocsis tehergépkocsik, nyerges szerelvények is. Összesen 12 kategória van, amit biztosan fel kell ismerni.

A kikérdezéses forgalomfelvétel adja a legátfogóbb információt

Emellett egyre több helyen telepítenek mérőberendezéseket is az utak keresztmetszeteibe. Ezek többnyire fix telepítésű számlálóautomaták, működési elvük szerint pedig induktív hurkosak, vagy piezo érzékelőkkel kombináltak, sőt, videó felvételt készítő berendezések is működnek. A forgalomszámláló automaták típustól függően mérnek sebességet, járműhosszt, tengelyelrendezést és távolságokat, vagy akár tengelyterhelést is, az adatokat pedig szintén típustól függően vagy a helyszínen olvassák ki, vagy online érkeznek a központba.

Mintegy 1500 kijelölt reprezentatív keresztmetszetben minden évben végeznek számlálásokat, itt forgalomváltozásokat figyelnek. Ezekből az adatokból szorzókat számolnak ki, amivel az éppen nem mért állomások korábbi adatait szorozzák fel, így kapnak becsült, de időszerű adatokat.

Tudtad?

A 2013. évet bázisévként tekintve 2014-ben az országos közúthálózaton a gépjármű forgalom futásteljesítménye országos átlagban 3,8 %-kal emelkedett, a személygépkocsi forgalom ennél magasabb mértékben, 4,7 %-kal nőtt. A tehergépkocsi forgalom 0,1 %-kal csökkent.

Az elmúlt évben az autópályák forgalmi teljesítménye 5,5 %-kal, a főúthálózat teljesítménye 4,7 %-kal, az összekötő- és mellékutak forgalma pedig 1,8 %-kal fokozódott.

Ugyanakkor az utolsó 5 évet tekintve visszaesés tapasztalható a legtöbb járműkategóriában. A személygépkocsi forgalom 4 %-kal, a tehergépkocsi forgalom (Ekm/nap) 14,8 %-kal csökkent. A közúti közösségi közlekedést jelentő autóbusz forgalom ugyanakkor 5,7 %-kal nőtt.

Forrás: Magyar Közút

Hogyan ellenőrzik?

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a kézi forgalomszámlálást alvállalkozónak (közbeszerzések nyertesének) adja ki, aki a munka elvégzése előtt betanítja a munkaerőit, akiknek vizsgázniuk is kell, mielőtt terepre mehetnének. A vizsgázott forgalomszámlálókat a helyszínen is ellenőrzik, több esetben a rosszul értelmezett mérőhely jelenthet hibalehetőséget, emellett szúrópróbaszerűen is ellenőrzik őket, félórás próbafelvétellel. A kapott adatok későbbi ellenőrzésére is van lehetőség, az adatfeldolgozó szoftverek is egyre kifinomultabb ellenőrző rutinnal szűrik ki a hibás adatokat, nagyságrendi tévedéseket. 

A politika néha mindent felülír. Ha éppen van valamire forrás, akkor azt muszáj megcsinálni, bármilyen káoszt is okoz a közlekedésben

Mire használják?

A forgalomszámlálásból nyert adatokat, következtetéseket azután tervezéseknél, pályázatok készítésénél, a pályaszerkezet méretezésénél, illetve döntés előkészítésekhez is felhasználják.
Mit látni ezekből az adatokból?
A forgalom mennyisége mellett a különféle intézkedések következményeit, a forgalom átrendeződéseket is remekül ki lehet mutatni forgalomszámlálás segítségével. Egy friss példa erre a 2013 júliustól bevezetett futásalapú díjfizetés is, amely a 3,5 tonna feletti teherautókra vonatkozik. Időarányos matricák helyett használatarányos díjfizetést vezettek be. Egy előtte-utána vizsgálat során a KTI-ben  a 2013 és 2014 tavasza közötti átrendeződést vizsgálták. 

A fizetős szakaszok bevezetése alaposan átrendezi a közlekedést

Az adatok alapján tisztán látszott, hogy a drágább autópályákról ill. autóutakról a főutakra rendeződött át a teherforgalom egy jelentős része. Persze a főútról is mentek át az olcsóbb alsóbbrendű útszakaszokra, de ennek mértéke már nehezen követhető, a markáns átrendeződés azonban látható volt. Idővel azután megkezdődött a visszarendeződés. Ennek egyik oka volt, hogy az alsóbbrendű utak használata a fuvarozóknak sem előnyös igazán, illetve időközben több alsóbbrendű utat is átminősítettek díjas főúttá. Ezek és az időközben bevezetett tiltások is mérhető változást okoznak.

Mi a helyzet Budapesten?

Persze a fővárosban is van mérés, de ezt mások és másként végzik. A KTI után a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karára is benéztünk. Dr. Tóth János, tanszékvezető forgalomszámlálás helyett már forgalomfelvételt említ, amelynek a tényleges, keresztmetszeti járműszámlálás csak egy része, ami mellett szintén igen fontos a közlekedők komolyabb kikérdezése is. 
Több célja is lehet a forgalomfelvételnek, vizsgálhatók vele az évről évre történő változások – ilyenkor azonos időben, helyen és módszerrel kell elvégezni a felvételeket, hogy a kapott adatok is összehasonlíthatóak legyenek – de a különböző beavatkozások, útépítések, csomópont átépítések, vagy szabályozási változások hatásait is ki lehet mutatni a segítségével. 

A jelzőlámpák hangolásához is nélkülözhetetlenek a fogalomszámlálási adatok

Keresztmetszeti forgalomszámlálás mellett forgalomáramlási adatok is igen fontosak, ezekből derül ki, hogy az emberek honnan, hova, mikor és mivel közlekednek, és nem utolsó sorban az is, hogy miért. Míg a járművek számlálása aránylag könnyű feladat, a kikérdezéses módszer már jóval több energiát igényel.

Ez történhet úgynevezett otthoni kikérdezéssel, illetve úton, rendőri megállítással. Ilyenkor arra kérik a közlekedőket, hogy mondják el egy nap honnan hova, min keresztül utaznak, hogy alakul a napi utazási láncuk, mikor indulnak, milyen útvonalon, milyen eszközzel közlekednek, mikor érkeznek meg és főleg az, hogy mi a motivációjuk, miért kelnek útra. Ez a módszer tárja fel legszélesebb körben, mi miért történik a hálózaton. Mindenkit persze nem lehet megkérdezni, a kikérdezés mintavételes, előre meghatározott rétegeket, csoportokat néznek, őket kérdezik ki, aztán ezekből a válaszokból következtetnek a többiek utazási szokásaira.

A honnan hova kérdésre jó megoldás az automatikus, kamerás rendszámleolvasás is, itt meghatározott pontokon nézik az autók rendszámát és a kettő közötti időkülönbségből következtetnek a forgalom sebességére. Ilyen rendszer található a 6-os út bevezető szakaszán, ahol változatható jelzésképű tábla mutatja a hidak elérhetőségének idejét. 

Tömegközlekedés?

Tömegközlekedésnél valamivel egyszerűbb a munka, ott a megállóban várakozókat könnyebb megszólítani, kikérdezni. A buszok, villamosok utasforgalmát is mérik, amire szintén többféle bevett módszer van. Egyik a folthatáson alapuló becslés, amikor az elhaladó jármű átláthatósága alapján becsülik meg a kihasználtságot. Ennél kifinomultabb, de erőforrás igényesebb módszer a megállókban, ajtónként felvenni a fel-és leszálló emberek számát, egyes esetekben pedig a járművön végighaladva egyesével is megszámolhatók az utasok. Persze ez bizonyos kihasználtság felett már nem járható út.
Budapest vonatkozásában csomóponti átalakításokhoz kapcsolódóan, jelzőlámpák átprogramozása előtt mérnek, számlálnak forgalmat. Majd ezeket az adatokat felhasználva elvégzik a módosítást, majd ellenőrzés következik. Jó hír, hogy nem kell mindent élesben kipróbálni, mérni, sok esetben szimulációs szoftverekkel is modellezhető a változtatás hatása. 

A villamosok, buszok kihasználtságát is mérik

Budapestre egységes forgalmi modell készül, amely szimuláció alapú, teljes városra kiterjedő hálózat tervezési szoftver, aminek segítségével szimulálni lehet az egyes beavatkozásokat – útfelbontásokat – hogy azok hova terelik át a járműveket, illetve hogy ezek a felbontások együttesen mit okoznak. Ehhez rendszeresen frissíteni kell az adatokat, amik alapján a program dolgozik.

Ezek az információk egész Budapest közösségi és egyéni közlekedésének adataiból állnak, amelyek mind a forgalomfelvételekből származnak. A BKK mostanában kezdi használni a rendszert. Persze lehet egy program akármilyen kifinomult és okos, ha a politika is beleszól a dologba. Például ha éppen most van pénz egy felújításra, útépítésre, akkor azt akkor is meg kell csinálni, ha esetleg teljes városrészek esnek el, válnak közlekedésre alkalmatlanná. A szakember feladata ilyenkor az, hogy az adott peremfeltételek mellett a lehető legjobb megoldást találja ki.

Ha ebből mi az autóban ülve keveset érzünk, gondoljunk bele abba, hogy forgalomszámlálás nélkül ez mennyivel rosszabb is lehetne?