Autópályán sokat guruló, a közlekedésszabályozás hibái iránt fogékony barátunk küldte az alábbi képet az M3-as autópályáról:

M3 autópálya: párhuzamos közlekedés, autópálya, ideiglenes felfestéssel, ami terelővonal és ennek ellentmondó Előzni tilos táblával. Az az érdekes, hogy ilyen úton nem is lehet előzni, fogalmilag - ezt nem én mondom, hanem a KRESZ


Hogy mi a hiba a képen? Nos, a KRESZ szerint:

c) Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek.

 

Alaposan átnéztem a KRESZ-ben az előzés, a párhuzamos közlekedés szabályait, és úgy tűnik, egy autópályán “előzni” tulajdonképpen nem is lehet. Ha elhaladok egy másik jármű mellett (akár a képen látható útszakaszon), akkor sem sértek szabályt, ha ott az Előzni tilos tábla. Izgalmas folyománya ennek a problémának, hogy tulajdonképpen a kamionok is “elhaladhatnak” egymás mellett az autópályán, az elvi tiltás ellenére?

 

(6) Tilos előzni az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton – 6 és 22 óra között – a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel.

Küldtem is legott egy levelet a Magyar Közútnak: a táblázás vajon mit tilt meg? Egy Előzni tilos tábla a párhuzamos közlekedés szabályai szerint valóban értelmezhetetlen az autópályán? Hiszen előzni itt fogalmilag nem lehet, csak “elhaladni”. Nagyon érdekes választ kaptam:

KRESZ 37. § 2) Az autópályán és az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval rendelkező autóúton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.

KRESZ 36. § 1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) – a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve – a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad.

KRESZ 36. § 2) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy – lakott területen – távolsági, illetőleg gyorsjáratú autóbusszal a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.


A fentiekből adódóan minden autósnak a külső sávban kell haladnia. Ha utolér egy járművet, akkor előzés céljára igénybe veheti a belső forgalmi sávot, majd vissza kell térnie a külső sávba. Ha nem tud visszatérni – mert telített a külső sáv -, akkor elhaladhat a belső sávban a külső sávban közlekedő lassabb járművek mellett. A tábla azt tiltja, hogy annak hatálya alatt egy jármű a fenti megfogalmazás szerint előzzön. Ennek szellemében a tehergépjárműveknek is a külső sávban kell haladniuk, és a belső sávba csak előzés megkezdésével juthatnak be, ami viszont ­­az – Ön által is – idézett pont alapján tilos.

Másik helyszín: az M1-es, ahol három sávon tilos előzni Törökbálint mellett. Pedig, ugye, az előzés itt nem is előzés

Hm. Ha jól értem, akkor tehát a táblával jelzett útszakaszon, vagyis gyakorlatilag mindig, mindenütt, amikor az autópályán munkavégzés miatt kitesznek egy Előzni tilos táblát, a belső sávban tilos közlekedni! Ez annyira különösnek tűnik, meg persze ellentmond a mindennapi gyakorlatnak is, hogy rá is kérdeztem egy újabb mailben, jól értem-e:

“Öööö, ez egy kicsit ellentmondásos: ezek szerint (illetve a Közút szerint) akkor az Előzni tilos táblás autópálya-szakaszon a belső sávban gyakorlatilag nem lehet _senki_?”

És a megdöbbentő válasz:

“Kedves Tamás! A válasz – a tábla hatályáig – igen. Ezeket a táblákat azért helyezték ki a szakembereink, hogy segítsék például a munkaterületről az autópályára hajtó járművek besorolását.

Üdvözlettel:

xxx

kommunikációs osztályvezető”

Hát ezt nem gondoltam volna. És igazából még most sem gondolom, ezért megkérdeztem közlekedési jogász barátunkat, a Dr. Székely Ügyvédi Iroda munkatársát, neki mi a véleménye. A válasz ugyan elégtétellel töltött el, de felveti a kényelmetlen kérdést is: tényleg ilyen szar a KRESZ-ünk?

Kedves Tamás! Valóban van egy kis fogalomzavar az autópályával kapcsolatban az előzés és az elhaladás szavak használatában. Nekem úgy tűnik, hogy szinonimaként használja a jogalkotó. A logikádat végiggondolva igazad van. Az adott szituáció ráadásul, ahol a terelő jelzés megengedi az előzést, a tábla pedig tiltja, igen ellentétes.

Vajon mit mond az oktató, ha megkérdezi a tanuló: most mitévő legyen?

Egyébként ez az elhaladás-előzés dolog két másik problémára is kihatással van. Az egyik a jobbról előzés az autópályán. Pár hónapja kavarta fel a közvéleményt egy videó a tartósan belső sávban haladó rendőrautóról, sőt, nekem is van ilyen élményem, amit fel is vettem. És persze valamennyien, akik szoktunk autópályán közlekedni, tudjuk, hogy a jobbra tartás valamiért nagyon sok autósnak fáj idehaza. Na már most: mind a Közút, mind a jogász véleménye alapján adódik a következtetés, hogy a középső-belső sávban szüttyögők mellett “el lehet haladni” jobbról. Miközben a “jobbról előzés” autópályán pont egy olyan cselekmény, amit veszélyessége miatt nagyon komolyan büntetnek Nyugat-Európában (100 euró a tarifa Németországban, ami ugyanannyi, mint a bünti sebességtúllépésért 26-30 km/h-val!).

A másik pedig a zebrán vagy közvetlenül zebra előtt előzés tilalma. Ha az elhaladás nem előzés, akkor elég nagy a baj: kevés veszélyesebb helyzet van, mint amikor az egyik autós elengedi a gyalogátkelőn a puhatestűt, a másik meg mellette elcsapja.

Már csak egy dolog volt hátra. Megkérdeztem az NFM, a közlekedési ügyeinkkel is foglalkozó minisztérium KRESZ-szakágát (egészen pontosan a Gépjármű-közlekedési és Vasúti Főosztály Gépjármű-közlekedési és Logisztikai Osztálya), mi a véleményük.

Szeptember 29-én ment el a kérdésem, a mai napig még nem jött meg ez a hivatalos szakvélemény, de sebaj, továbbra is kíváncsian várom. És, gondolom, most már ti is, kedves olvasók!

AZT HISZED, CSAK ENNYI GOND VAN A MAGYAR KRESZ-SZEL? ÖSSZEGYŰJTÖTTÜNK 10 LOGIKAI BUKFENCET A HAZAI SZABÁLYOZÁSBÓL. KATTINTS A KÉPRE!


Hiba a KRESZ-ben 1