Évente egyszer az átlagemberek is bemerészkedhetnek oda, ahová máskor csak fehér köpenyes kutatók tehetik be a lábukat. A Kutatók Éjszakáját idén tizedik alkalommal rendezték meg, és ezúttal mi is elvegyültünk a laikus, de többé kevésbé érdeklődő embertömegben. A BME-n nem is volt különösebben nehéz feladat autós témájú rendezvényeket találni, a percek alatt feltölthető, kondenzátoros elektromos járgánytól, a villanyautókon, maguktól parkoló autókon át a szimulátorig minden megnézhető, kipróbálható volt. 
Mi az áramlástan tanszéken ragadtunk, ahol több szélcsatornát is megnézhettünk működés közben és büntetlenül lehetett örvényágyúval emberekre lövöldözni, de ezt majd a végén.

A Shell Ecomarathon egyik versenyautója áll a szélcsatornában

Mire jó egy szélcsatorna?

Azt nagyjából mindenki tudja, hogy szélcsatornában tesztelt modellek segítségével lehet igazán áramvonalas, takarékos, kis légellenállású járműveket tervezni. Persze számítógéppel is rengeteg dolog modellezhető, de az igazi mégis a szélcsatornás mérés. Persze a legjobb az lenne, ha 1:1-es méretben történnének ezek a kísérletek, de kisebb méretarányban is megbízható eredményeket ad a módszer, ha mindenre odafigyelnek a szakemberek. 
A nyílt napon BME szélcsatornájában épp a Shell Ecomarathon-on induló csapat versenyautója állt, a járgány légellenállását a padlóba épített mérleggel mérik. Ezen kívül a mérőtér felett beépített aerodinamikai mérleg alkalmas a mérőtérbe helyezett modellekre ható 6 erő- illetve nyomatékkomponens mérésére is. A második világháború ideje alatt fejlesztett magyar vadászgép, az Ezüst Nyíl méréseit is itt végezték. Sajnos a prototípus egy tesztrepülés során balesetet szenvedett, lezuhant, így a sorozatgyártás végül elmaradt.

Függőleges szélcsatorna

Mivel a szélcsatornás mérések csalnak kicsit – a jármű alatt végig áll, nem mozog a talaj – így a világon elsőként itt végeztek olyan méréseket, ahol a jármű alatt futószalag mozgott, az úttestet szimulálva. De végeztek kísérleteket Ikarus buszokkal is, hogy a korábban komoly gondot okozó hátsó ablak sárfelhordására megoldást találjanak. Hamar kiderült, hogy a hátsó kerekekről leváló légörvények az ablakra hordják a koszt. A karosszéria geometriájának módosításával – megnyújtották és összehúzták a hátsó részt – sikerült úrrá lenni a problémán.

Ennek az Ikarusnak már nem sarasodik a hátsó ablaka

A hagyományos, járműves szélcsatornás mérések mellett másra is alkalmas a berendezés. Például építkezések előtt, városrészek széljárás változásának előrejelzésében, illetve épületek megfelelő tervezésében. Itt végezték többek között a Mammut 1, és 2 bevásárlóközpontok környezeti hatásait is, de a Papp László Sportarénáról is itt derült ki, hogy egyik oldalán módosítani kell a tetőborítást, különben a szél kárt tehet benne. 
Józan ésszel azt is nehéz elképzelni, hogy egy frissen a városba épített magas toronyház, a várakozásokkal ellentétben általában javítani szokott a környék levegőminőségén, úgy, hogy az általa keltet nagyméretű leváló légörvények az utca szintjén lévő szennyezett levegőt felemelik, felszívják. Furcsa dolog ez a tudomány…

Pirossal a két Mamut bevásárlóközpont díszlik a korongon

Szintén a Kármán Tódorról elnevezett laboratóriumban vizsgálták meg az M0-ás északi szektorának lehetséges nyomvonalait is. A mérésekhez 28 négyzetméteres, cserélhető szelvényekkel változtatható tartalmú terepasztalt használtak, amely 1:1000 arányban követte a valóságos domborzati és terepviszonyokat. Az Áramlástani Tanszékén lévő szélcsatornában azt mérték, hogy melyik nyomvonalnál mekkora lesz a szennyezőanyag-kibocsátás és milyen szennyezőanyag-koncentrációra lehet számítani a környező településeken 

28 négyzetméteres asztalon az M0-ás terve

Mit tud?

A BME Áramlástan Tanszékének szélcsatornája nem mai darab, 1934 és 38 között épült, a Német repüléskísérleti Intézet tervei alapján. Göttingen típusú, nyitott mérőterű, 650 kW-os motor keveri benne a szelet, mérőtere 3,8 méter hosszú, 2,6 méter magas és legfeljebb 60 m/sec-os – 216 km/órás – szélsebességet lehet benne elérni. Érdekes, hogy régebben, ha teljes gázon járatták, akkor a mérések előtt egyeztetni kellett a Kelenföldi Erőművel, hogy számítsanak az extra áramigényre és kapcsoljanak rá egy kicsit. A mérőtérbe helyezett járművet, forgatható, méretarányos terepmodellt aztán füstfésűvel, vagy egylyukú füstölő segítségével vizsgálják, a látványos füstcsíkok mutatják az áramvonalakat.

Áramlástan

Gondolnák, hogy állatorvosi síkosító kell a legjobb buborék alapanyagba?

Végül itt egy örvényágú, amivel a farkas simán elfújhatta volna a legokosabb kismalac téglaházát is, aztán jól felfalhatta volna mind a három fiatalkorú sertést. Ha járt volna a Kutatók Éjszakáján, tudta volna, hogy kezdjen hozzá:
Füsttel azért látványosabb, csak jussunk túl az első két percen: