A belvárosi házasságkötő terem felé tartott Balázs a feleségével, időben voltak, nem siettek, kellemes szombatnak ígérkezett. A negyvenes férfit szabálykövető autósnak tartotta mindenki, vidékről érkezve Budapest szélén is betartotta a sebességkorlátozásokat, ő az a sofőr, aki a sárgánál a fékre lépett, nem pedig a gázra. A közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk mai története mégis az ő börtönbüntetésével végződik.

Balázs egy külvárosi kereszteződésben balra akart kanyarodni, annak rendje és módja szerint kihúzódott, kitette az irányjelzőt, majd megkezdte a kanyarodást. Az egész heti túlórázás miatt fáradt volt, sajnos nem koncentrált eléggé a vezetésre, így történt, hogy egyszerűen nem vette észre a napsütésben a vele szemben szabályosan érkező motorost. Mintha semmi nem jött volna a céges Opel Insigniája felé, megállás és elsőbbségadás nélkül a Kawasaki elé kanyarodott, ami belecsapódott a kocsi jobb elejébe.

A motort vezető, vele éppen egy évben született férfi a sisak és a védőruha ellenére olyan szerencsétlenül vágódott az autónak, hogy még a mentők kiérkezése előtt meghalt.

Fontos a későbbi ítélet szempontjából, hogy bár hét ágra sütött a nap, de az állása abban az órában Balázs vezetését nem zavarta, ahogy mondani szokták, a közlekedési feltételek és a látási viszonyok ideálisak voltak.

Berobbant a kereszteződésbe?

Balázs, akinek védelmét a Székely Ügyvédi Iroda látta el, a nyomozás elejétől részben beismerő vallomást tett:
 – elsőbbségadási kötelezettségének elmulasztását nem vitatta
 – ugyanakkor szerinte a motoros is hozzájárult a balesethez.

Már a helyszíneléskor elmondta a rendőröknek, hogy szerinte a Kawasaki “igen gyorsan” közlekedett. A rendőrségen, majd később a bíróságon is azt nyilatkozta, hogy a kanyarodás megkezdése előtt a motort egyszerűen nem látta, nem észlelte, és nem is észlelhette. Megfogalmazása szerint ennek az oka, hogy a Kawasaki a megengedett 50 km/órás sebességhatárt jelentősen túllépve mintegy “berobbant” a kereszteződésbe.

Saját sebességét a baleset előtt olyan 40-45 km/h órára becsülte. A kanyarodás megkezdése előtt előretekintett, látta a vele szemben kb. 80-90 méterre lévő kocsisort, melynek távolságát olyannak ítélte meg, hogy a bekanyarodást biztonságosan végre tudja hajtani. Elkezdte a kanyarodást, átlépte a felezővonalat, megközelítőleg a forgalmi sáv közepe felé haladt, amikor jobbra pillantva az utolsó pillanatban látta meg a nagy sebességgel feléje haladó, majd fékező, végül az Opeljének csapódó motorost.

A cikkben szereplő fotók illusztrációk, nincs közük a konkrét ügyhöz

Több alkalommal hivatkozott rá, hogy a motoros a kanyarodás megkezdése előtt nem volt észlelhető, ezért szerinte a motorosnak elsőbbséget adnia nem kellett, majd a kanyarodás megkezdését követően robbant be a motoros a kereszteződésbe és csapódott az autójának.

Állítja, ha motoros a megengedett 50 km/órás sebességgel érkezett volna feléje, akkor nincs ütközés, mert addigra simán elment volna a motoros útjából.

Mennyivel ment a Kawasaki?

Természetesen műszaki szakértőt rendeltek ki az ügyben, aki a baleset rekonstruálása után kimondta: a motor 98-104 km/órás sebességgel érkezett a kereszteződésbe, és mintegy 70-75 km/órával ütközött az Insignia elejének. A kocsi olyan hússzal ment az ütközés pillanatában.

A szakértő megállapította azt is, hogy az Opel felezővonalon átgurulásakor tőle olyan 28-30 méterre lehetett a Kawasaki. Ebből következően kimondta a szakvélemény, hogy Balázsnak már 65-70 méterről észlelnie kellett volna a motorost. Semmi olyan tárgy ugyanis nem volt a kereszteződés környezetében, ami kitakarta volna. Balázs részére kb. 2,5 másodperc késedelmet mutattak ki.

Véleményében kitért arra is a szakértő, hogy ha az adott úton megengedett 50-nel közlekedik a Kawasaki, akkor vészfékezéssel elkerülhető lett volna a baleset. Több szemtanúja is volt az ütközésnek, a motor sebességét mindannyian 100 km/óránál magasabbra tippelték.

Mi történt a bíróságon?

A bizonyítási eljárás során megállapította a bíróság, hogy Balázst nem zavarta, nem zavarhatta a közlekedésben semmilyen külső hatás. Ő mégis állította: nem látta a Kawasakit.

Ennek a bíróság szerint két oka lehet: egyik az, hogy állításával szemben a valóságban észlelte a motorost, csak könnyelműen bízott az ütközés elmaradásában. A másik ok az lehet, hogy Balázs valóban nem látta, nem észlelte a motorost, melynek kizárólag csak az lehet a magyarázata, hogy a vádlott nem kellő körültekintéssel nézett előre.

A törvény szerint “aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.”

Fontos ezen a ponton megemlíteni, hogy amennyiben a vádlott valótlant állítana, és ténylegesen észlelte a motort, akkor sem lenne a Kawasaki sebességtúllépésének “mentességet eredményező hatása” a javára.

A bíróság kimondta, nincs helye annak a hivatkozásnak, hogy a motoros megtévesztette az autóst a sebességével. Hiszen ha ötvennel megy, akkor is bekövetkezett volna az ütközés “vészfékezés hiányában”.

Mi az ítélet?

A büntetés kiszabásakor a bíróság nem talált súlyosító körülményt. Úgynevezett “nyomatékos enyhítő körülményként” értékelte viszont a vádlott javára a motoros gyorshajtását, ami fokozta a baleseti kockázatot, és a sérülések súlyosságát, valamint csökkentette az elhárítás lehetőségét.

További enyhítő körülményként értékelte a bíróság a vádlott büntetlen előéletét, kifogástalan közlekedési múltját, plusz azt, hogy kiskorú gyermekei vannak.

Végül a bíróság 1 év 6 hónap fogházbüntetést szabott ki, amit 3 évre felfüggesztett, emellett a jogosítványát is bevonták 3 évre.

Sorozatunk korábbi cikkei közül néhány:

A rendőrök orra elől fújta el a szél a bizonyítékot

Erkélyről nézte a pesti pár az autótolvajok bénázását

Tibi börtönbe megy, nincs mese