Budapest belvárosában ritkaság, hogy két biciklis karambolja súlyos balesettel záruljon – a közlekedési konfliktusok bírósági utóéletét bemutató sorozatunk következő része innen indul.
 
Tavaly nyáron egy meleg szombat éjszaka szórakozóhelyen múlatta az időt Emőke a barátnőivel. Születésnapot ünnepeltek, de ő antialkoholista lévén egy korty szeszt sem ivott. A belvárosi romkocsmába bicajjal ment, a buli után, hajnali háromkor azzal indult hazafelé. Sajnos 10 méterre sem jutott, mert összeütközött egy másik kerékpárossal. Hajnalka szintén buliból tekert hazafelé.

Mentő vitte kórházba a sérültet

A baleset a kocsma bejáratánál a járdán történt. Sötét volt, de égtek az utcai lámpák, és a szórakozóhely fényei is, Hajnalka kerékpárjára viszont lámpát sem szereltek. Az ütközésben Hajnalka olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kihívott mentők azonnal bevitték a Baleseti Intézetbe: eltört a combcsontja, és a fején is felrepedt a bőr, még hajnalban megműtötték.
 
Hajnalka súlyos sérülései miatt Emőke ellen közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt eljárás indult, majd vádlott lett belőle. Védelmével a közlekedési ügyekre szakosodott Székely Ügyvédi Irodát bízta meg fiatal lány, aki a nyomozati és a bírósági eljárásban is részletes tényfeltáró vallomást tett. A felelősségét csak részben ismerte el, a bekövetkezett beleset miatt nem.
 
Nyomozás során elmondta, hogy azon az éjszakán nagyon intenzív zivatar előzte meg az ütközésüket, ezért az útburkolat még vizes, nedves volt, amikor hajnalban elindult haza. A szórakozóhely udvarából hajtott ki a kerékpárjával, de mielőtt a járdára tekert volna, alaposan körülnézett, azonban nem látott senkit, ezért kihajtott az udvarról. Először a járdára, majd egyből az úttestre kívánt kimenni.
 
Az utolsó utáni pillanatban észlelte a sértettet, aki kivilágítatlan biciklivel, viszonylag nagy sebességgel hajtott feléje. Ahogy meglátta a másik biciklist, a szerény sebességének köszönhetően egyből meg tudott állni, érezte, hogy ha tovább gurul, biztosan összeütköznek. Szerinte Hajnalka a tempója, és a csúszós út miatt nem tudott megállni vele ellentétben, ezért hajtott beléje. Az első kerekével ütközött Hajni Emőke bal lábának, majd elesett.
 
Emőke elmondta azt is, hogy mielőtt kigurult, gondolt arra, hogy a járdán kerékpárral közlekedhet valaki, de arra nem, hogy ekkora sebességgel fog tekerni bárki.

Hajnalka direkt a járdán tekert. Félt az úton bringázni

Emőke kerékpárján a világítás elől is hátul is rendben működött, de ahogy említettük, a másik biciklin nem volt lámpa. Erről a helyszínelő rendőrök fényképeket is készítettek. A balesetet szerinte ő maga semmilyen formában nem tudta elkerülni, hiszen a másik biciklis kivilágítatlanul és gyorsan közeledett feléje. Emőke véleménye szerint ő maximum 5 km/órával gurult, míg a másik kerékpáros biztosan 20 km/óra fölötti sebességgel ment. A baleset után azonnal a földön fekvőhöz lépett, aki a lábát fájlalta. A mentőket is ő értesítette.

Illusztráció

A kórházi kezelés után mankóval közlekedő Hajnalkát is kihallgatták. A biciklit kölcsön kapta, nem tartja magát rutinos kerékpárosnak, ezért lassan, óvatosan közlekedett. Buliból indult ő is, és azért tekert a járdán, mert félt az úttesten haladni attól tartva, hogy egy autós esetleg elsodorja.
 
Emőke kerékpárjának a kerekét mintegy 3-5 méterről látta meg, ezt a helyet a fényképek segítségével be is tudta azonosítani.  2-3 méterrel az ütközési pont előtt erőteljesen fékezni kezdett, de megállni már nem tudott. A lábát a kerékpárról letette, de ennek ellenére sem tudta elkerülni az ütközést, és nekiütközött Emőke bal lábának. 

Vád: Emőke megszegte a KRESZ-t

Az Emőkét védő Székely Ügyvédi Iroda a nyomozás végén indítványozta az eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint a járdán szabálytalanul, kivilágítatlanul, viszonylag nagyobb sebességgel haladó kerékpárosra nem kellett Emőkének számítania, hiszen a járdán  nem is közlekedhetett volna a sértett, illetve “az ott kivilágítatlanul kerékpározó személy olyan akadály, amely az adott körülmények között igen nehezen észlelhető”.
 
Ezzel szemben rendőrség a nyomozást vádemelési javaslattal elküldte az ügyészségnek.
 
A vád szerint Emőke megszegte a KRESZ 24.§ (1) bekezdését, miszerint “az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről, vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni”.
 
A bíróság három tárgyalási napot követően hozott ítéletet. 

Illusztráció

Bíróság: Hajnalka szegte meg a KRESZ-t

A bírósági szakban igen részletes bizonyítást vettek fel. A vádlotton és a sértetten kívül meghallgatták a kirendelt szakértőket, tanúkat és a helyszínelő rendőröket is.
 
A bizonyítás során megállapította a bíróság, hogy egyrészt Hajni kerékpárja alkalmas volt az úttesten való közlekedésre, viszont nem volt kivilágítva, így az elhaladási elsőbbség nem illette meg őt. Erre tekintettel ő nem közlekedett védett útvonalon. Ebből következően nem állapította meg a bíróság, hogy Emőke megszegte volna a KRESZ 24.§ (1) bekezdését.
 
Továbbá a bíróság megállapította azt is, hogy a sértett Hajnalka cselekményével megszegte a KRESZ 54.§ (1) bekezdését, illetve (2) bekezdését, amely alapján járdán kerékpárral csak akkor lehet közlekedni, amennyiben az úttest közlekedésre alkalmatlan. Egyben megszegte a KRESZ 54.§ (6) bekezdését is, amely alapján éjszaka, és korlátozott látási viszonyok között lakott területen belül a kerékpárt ki kell világítani.
 
A bíróság az igazságügyi műszaki szakértői véleményt és a sértetti vallomást is figyelembe véve megállapította azt is, hogy a sértett haladási sebessége nem volt olyan lassú, mint az általa elmondottak, bizonyosan 20 km/óra fölött közlekedett.
 
A KRESZ 24.§ (1) bekezdése egyértelműen előírja, hogy ebben az esetben az elsőbbséget az útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének (tehát Emőkének) az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére kell biztosítania. Hajnalka viszont nem ott közlekedett. A bíróság azt is kimondta, hogy a sértett nem tekerhetett volna a járdán.

Mi lett az ítélet?

Mindezek alapján a bíróság arra az álláspontja helyezkedett, hogy a sértett sorozatos közlekedés jogi szabályszegései teremtették meg a vészhelyzetet. A sértett magatartása volt az, amely a balesethez vezető ok-folyamatot előidézte, nem pedig a vádlotti magatartás.

Sorozatunk korábbi, érdekes sztorijai:

A rendőrök orra elöl fújta el a szél a bizonyítékot

Bíróság elé állítottak egy zebrán átkelő gyalogost

Brahiból kocsit loptak a piás kamaszok