1990. január 13-án írta alá Suzuki Oszamu gyártulajdonos, Medgyessy Péter, az utolsó MSZMP-kabinet miniszterelnök-helyettese, és Lepsényi István, az Autókonszern Rt. ügyvezető igazgatója a leendő magyarországi vegyesvállalat alapmegállapodását.

-Óriási vita volt belőle a kormányban. Olyannyira, hogy az ipari miniszter ellenezte is a beruházást – mondja a Vezess.hu-nak ma Medgyessy Péter, későbbi kormányfő.
-Meglepő hozzáállás. Miért ellenezte?
-Egyszerűen nem bízott eléggé abban, hogy Magyarország képes egy ilyen szintű beruházás megvalósítására.

Az ünnepélyes alapkőletétel bő egy évvel később, 1991 áprilisában

– Miként zajlottak a tárgyalások 1989-ben egy kapitalista, multinacionális japán vállalat vezetői, és az akkor még kommunista, állampárti irányítású kormány között?
– Akkor már egyértelmű volt, hogy rendszerváltás lesz, és a japánok abszolút képben voltak a hazai folyamatokkal kapcsolatban. A Németh-kormány pedig, aminek a miniszterelnök-helyettese voltam, egyértelműen deklarálta, hogy szakértői kormány, és ennek megfelelő döntéseket hoz – feleli Medgyessy.
– Azt állítja, hogy nem szólt bele a párt a kormány akkori gazdasági döntéseibe?
– Nem szólt bele.

580 ezer forint alatt lesz a gyártandó 1,3-as, ötajtós Swift ára a jelenlegi számítások szerint– írta testvérlapunk, az Autó Magazin 1991 nyarán. A cikk a Magyar Suzuki Zrt. első vezérének, Lepsényi Istvánnak a gyár terveit bemutató sajtótájékoztatójáról tudósított

1992 áprilisában készült az egyik első légifelvétel. A 35 ezer négyzetméteres üzemcsarnokot Csaba László tervei alapján építették magyar kivitelezők. Egy fedél alatt épül össze az autó: a karosszériaelemek préselése, a hegesztése, a festése, valamint a teljes összeszerelés itt történik

Lepsényi István és Suzuki Osamu sétálgat pár hónappal a termelés beindítása előtt az munkára kész présüzemben

– Milyen pozícióban kezdett, és mennyi volt a fizetése? – kérdezem Rozsnyai Istvántól, aki azon maroknyi Suzuki-alkalmazott egyike, aki a kezdetektől a cégnél dolgozik.
– Hegesztő üzemi technológusnak vettek fel 1991 októberében, olyan 30 ezer forint körüli bérrel kezdtem.
– Mi az első emléke?
– Hát hogy rettentő, gumicsizma-marasztaló sártenger volt még a csarnok helyén.
– Mit jelentett 1991-ben bekerülni a Suzukihoz?
– Természetesen rangot jelentett egy, az autógyártásban világszínvonalú, és teljes gyártási technológiát Magyarországra elsőként behozó cégnél dolgozni. Csak mondom, technológusként a felvételi – egyik – kizáró feltétele volt az angol nyelvű elbeszélgetés.
– Ma mit csinál?
– Én vezetem a Hegesztő Üzem mérnökségét.

Velük indult a hegesztő üzem, csoportkép 1992 augusztusából

Októberben indult meg hivatalosan a termelés. A lila ing és a piros-kék kantáros naci mutatja az egyen melós ruha hiányát a kezdetekből

– Mire emlékszik az aláírási ceremóniából?
– Arra, hogy nem volt semmiféle ünnepélyes ceremónia – mondja Medgyessy. Suzuki Oszamu és a teljes stábja bejött az irodámba, és ott írtuk alá a vegyes vállalatról a megállapodást.
– Önök akarták Esztergomot, vagy a japánok találtak a helyszínre?
– Esztergom akkor alulfejlett térség volt, ezért terjesztettük eléjük a várost. Nagyon jó ötletnek tartották.
– A rendszerváltás óta ide települt megaberuházások ilyen-olyan, de mindig jelentős állami támogatásokat kaptak. Önök mit ígértek a japánoknak?
– Semmit, akkor nem volt ilyen.

A mi autónk 820 kilóját 68 lóerő mozgatta a nagyobbik, 1,3-as motorral. Tudta, hogy 1994-ig csak magyar piacra termelt a gyár?

1993 májusában indult meg a panelparkolók akkori királya, a Swift Sedan sorozatgyártása

-1996-ban az EU nem akarta európai terméknek elismerni az esztergomi Suzukit, mi viszont ezt szerettük volna elérni, akkor én már a Horn-kormány pénzügyminisztereként dolgoztam ezen – emlékszik Medgyessy.
– Mi lett a vita vége?
– Japán terméknek tartották. Vicces történet, de amikor a pénzügyminisztériumban erről folyt a vita az EU képviselőivel, a tudtunk nélkül, és a minisztériumot őrző egyenruhásokat valahogy kijátszva az idős Suzuki elnök behozott az irodámba csomó Swift-alkatrészt. Aztán ott mutogatta az EU-s embereknek, hogy tessék: ezen is ott van a Made in Hungary felirat, meg azon is.

Hogy miért éppen 100 001-ik Suzukit ünnepelték karácsonyfadísszel 1996-ban, nem tudjuk

A kép aljában láthatóak az akkor divatos kaszniszínek

– Mi változott meg a legjobban bő két évtized alatt a gyárban, és mi a legkevésbé? – kérdezem Rozsnyai Istvántól.
– Az induláskori technológia változott meg a leginkább: 12 robottal indultunk, most több mint 700 dolgozik az üzemben. Ami nem nagyon változott, illetve pontosítok, fokozódott (mert már akkor is igen magas szinten gyakoroltuk) a szigorúan betartandó technológiai fegyelem, és a minőségi elvárások.
– Nézzünk be a konyhába! Mit szeretnek a japán kollégák a magyar ételek közül, és mit képtelenek megenni?
– A diós laska és a pirított  grízes-lekváros laska teljességgel idegen a japánok számára. Emellett a szalonna evését sem igazán értik meg, visszakérdeznek: hogy lehet azt megenni?  A gulyásleves viszont mindent visz náluk – mondja a hegesztők főnöke.

Az ezredfordulón nem jött világvége, sőt, Esztergomban megindult a Wagon R+ gyártása. Az ízléses masni majdnem eltakarja Európa akkori legfiatalabb miniszterelnökét, és Szoboszlai György minőségbiztosítási igazgatót

2004 júniusa, Magyarország immár az Európai Unió tagja, még a fénykép is élesebb a korábbiaknál. Egy éve már Ignis is készül a gyárban, ettől az esztendőtől pedig dízel Wagon R+ és dízel Ignis, valamint Ignis Super 1600 is

Kicsit más ez a hegesztő, mint a satupad alatti otthon (2004)

– Évtizedek óta dolgozik japánokkal. Mit szoktak meg a legnehezebben a távol-keleti kollégái Esztergomban?
– Számukra a legérthetetlenebb magyar – de ez nem csak magyar – “szokás” volt, és sajnos az jelen időben is, hogy  az emberek  néha “összekeverik” a vállalati tulajdont a saját magántulajdonukkal. Mint tudjuk, ez nem csak a mi vállalatunknál van így – válaszolja Rozsnyai.
– Önnek mi volt a legfurcsább bennük?
– Általában a zárkózottságuk volt  furcsa, van  azért kivétel, bár igencsak kisebbségben. És az is, hogy szinte mindig, de még a szünetekben vagy a szabadidőben is a  munkahelyi problémákról, és a munkahellyel kapcsolatos témákról beszélgetnek velünk. De egymással is.

2005. február 4-én bemutatják az új Swiftet. Ahogy az akkor sajtóanyag fogalmazott: a Suzuki Way of Life! filozófiájának zászlóshajóját

Kóka János gazdasági miniszter jattol Kazuhisa Toda akkori MSC vezérigazgatóval 2006 februárjában az SX4 sorozatgyártásának beindulásakor

Ugyanazon év októberében Budapesten ostromállapotok uralkodtak, Esztergomban viszont a szorgos munkások és gépeik összerakták az egymilliomodik autót. Csinos kis dressz

Ugye, hogy milyen sok különféle Suzuki készül nálunk? 2008 februárjától például a csillagszóró lámpás Splash is

Egymillióról kétmilliós darabszámra már nem kellett öt egész esztendő sem: 2011 júliusára érte le a gyár. A hölgyek piros gallérja, és a japán alkalmazottak spéci sapija is említést érdemel

A Magyar Suzuki Zrt. 2013-ban 161 106 gépjárművet gyártott Esztergomban, ez 3,2 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. Saját gyártású autóiból a vállalat az év során 157 755 darabot adott el, amivel 1567 millió eurós értékesítési rekordbevételt ért el. A Suzuki a gyártásában közvetlenül résztvevő több mint 3 ezer munkáson túl mintegy tízezer munkahelyet tart el beszállótói hálózata révén.

Két veterán és egy újdonság: 2013 szeptemberében jelent meg a kínálatban az SX4 S-Cross, amit az idős Suzuki Osamu és az idősebb Orbán Viktor figyel

Tavalytól évi 100 ezer SX4 S-Cross készül. Az egykori mi autónk unokatesójának extrás csúcsváltozata karcolja a 9 millió forintot

2014. július 9-én gördült le a gyártósorról a 2,5 milliomodik Suzuki. Természetesen egy Swift, harmadik generációs, GL felszereltséggel.

Látta a fotókat? Megmutatta a NAV a lefoglalt autószörnyeket!