Autókkal, balesetekkel kapcsolatos ügyek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk legújabb sztorija vajon autólopás?

Bálint területi képviselőként dolgozott egy járműalkatrész-nagykernél, hozzá tartozott a Dunántúl jelentős része. Imádta az autókat, erről szólt az élete: reggeltől estig a kocsiban hajtott, hordta a különféle alkatrészeket a megrendelőknek, de 5 és fél év munkaviszony után mégis úgy döntött, vált, benyújtotta hát a felmondását. A leszámolás látszólag rendben ment.

Noha felmondását a munkáltató szempontjából a lehető legrosszabbkor, pár héttel karácsony előtt adta be, a december közepére jellemző hajtást követően sikeresen leszámolt a központban. Éppen az utolsó munkanapra. Kezét összecsapta, mint aki jól végezte dolgát, habár a karácsonyi ajándékokat még nem tudta megvenni a négy lányának, ez a feladat még hátra volt.

Bosszúból használta a Mercedest

Természetesen leadta a céges Mercedes Vianót, három év alatt közel 200 ezer kilométert tettek meg együtt. Nem meglepő, a kék kocsitól vált meg a legnehezebben. A Mercit a telephely előtt hagyta, a leadáskor a munkáltatójával közösen átnézték, rögzítették az apróbb sérüléseket, a kilométer-óra állását, majd Bálint átadta a kulcsokat, és a forgalmit is. Leszámolt az kocsiban hagyott árukkal, féltengelyekkel, izzókkal, csapágyakkal.

A cég munkaügyise az átadás-átvételt követően kiszámolta mennyi Bálint járandósága a túlórákkal együtt, azonban ezt a pénzt mégsem fizették ki neki. Közölték vele, hogy csak január közepén fogják utalni, ami nagy pofon volt. Karácsony előtt számított rá, szüksége volt a pénzre, ebből akart a lányainak ajándékokat vásárolni a fa alá.

Dühében úgy döntött, az utalásig – a munkahelye tudta és hozzájárulása nélkül – bosszúból elviszi és használja a Mercedest.  Még aznap éjjel visszament egy barátjával, Zolival a kocsiért. A Viano ugyanott állt, ahol lerakta, a telep oldalában. Fontos részlet, hogy az őrzött területre nem állt be vele a cég egyik alkalmazottja sem.

Eltűnt az áru a kocsiból

A biztonság kedvéért korábban másoltatott kulcsot hozzá, simán kinyitotta, de balszerencséjére valamiért nem tudta beindítani. Nem tekintette égi jelnek, utána kötötték Zoli öreg 850-es Volvójának, majd az éj leple alatt a gyér forgalomban áthúzták a kocsit Budapest belsejéből a főváros melletti városkába, egyenesen Bálint garázsába.

Reggel a cégtől felhívták a kerületi kapitányságot, és bár ahogyan azt korábban megírtuk, a Budapesten ellopott autóknak mindössze a 3 százalékát találják csak meg a rendőrök (részletek a gyatra rendőrmunkáról itt), ezúttal a BRFK gyorsan nyakon csípte Bálintékat. Másnap a garázsában álltak a Merci mellett az egyenruhások.

Hogy lett meg az autó? – a cég telephelyétől két sarokra egy térfigyelő kamera rögzítette a mozgásukat. Ezen az útvonalon mentek a telepre, de visszafelé már nem erre húzták a kocsit. A rendszám alapján könnyedén azonosították Zoli autóját, innen egyenes út vezetett barátja házához.

Árnyalja az ügyet, hogy a leszámoláskor a Merci hátuljában hagyott és leltározott árukészletből hiányzott kb. 75 ezer forintnyi alkatrész.

Ön szerint korrekt, hogy mindketten ugyanazt a büntetést kapták?

Zoli útközben tudta meg, hogy mire készülnek?

Először nem tett vallomást Bálint a rendőrségen. Későbbi kihallgatása során – védelmét a Székely Ügyvédi Iroda látta el – majd a bírósági tárgyaláson is beismerő vallomást tett, mégpedig jármű önkényes elvétele bűncselekményben. A bűnösségét viszont tagadta, a 75 ezer forintnyi alkatrész ellopását nem ismerte el. Arra pedig nem tudott választ adni, hogyan tűnt el a lezárt Vianóból az előzőleg leltározott áru.

Elmondta továbbá, ő bizony haragudott a cégére, mivel nem fizette ki, ezért képtelen volt ajándékokat vásárolni. Emiatt döntött úgy, hogy használja továbbra is a Mercedest, amíg ki nem fizetik teljesen. A telephelyre Zoli barátja fuvarozta, de állítása szerint neki csak útközben mondta el, hogy mire készül, és ezt miért teszi.

A nyomozás során Bálint és Zoli telefonjáról cellainformációkat kért a rendőrség a mobilszolgáltatótól, és bebizonyosodott, hogy azon az éjszakán mindkettőjük mobilja feljelentkezett a céghez közeli toronyra, sőt, beszéltek egymással.

Mi a különbség a jármű önkényes elvétele és a lopás között?

“Lopás esetén az elkövető célja a dolog (végleges) eltulajdonítása. A jármű önkényes elvételekor a járművet nem eltulajdonítani, hanem csupán meghatározott ideig használni akarja az elkövető, ezáltal a jármű jogos használója a gépjármű használatában akadályoztatva van” – mondja Janklovics Ádám közlekedési jogász, a Vezess.hu szakértője. “Utóbbi esetében hiányzik az eltulajdonítási cél, azaz a bűncselekmény célzata a jogtalan használat. A bűncselekményt az követi el, aki gépi meghajtású járművet akar meghatározott ideig használni, fontos, hogy a nem gépi meghajtású jármű jogtalan használatának céljából történő elvételét is szankcionálják szabálysértési eljárás kereti között.”

A rendőrségen és a bíróságon is meghallgatták tanúként az autóalkatrész-nagyker ügyvezetőjét, aki részletesen elmondta a leszámolás menetét és a gépjármű leadását. Eszerint az áru hiánytalanul megvolt aznap, a kocsi kulcsait pedig Bálint leadta.

Ennek ellenére a Mercedes eltűnésekor ő maga hívta fel Bálintot (érdekes, de gyanakodott), hogy ha “esetleg elvitte volna az autót” azonnal vigye vissza, mire azt a választ kapta, hogy nem nála van az autó. Ezután hívta a cégvezető a rendőröket.

Egyenlően ítélkezett róluk a bíróság

A cellainformációk és a térfigyelő kamera felvétele alapján végül arra jutott a bíróság, hogy a Mercedest “együtt, egymás tevékenységéről tudva vitték el”, ezzel elkövették a “jármű önkényes elvételének bűntettét”. Sőt, mivel idegen dolgot mástól elvettek, a lopás vétségét is megállapította a bíróság, szintén “társtettesi minőségben”.

Ítélete meghozatalakor a bíróság mindkét vádlottnál enyhítő körülményként értékelte a kár megtérülését, a büntetlen előéletet, Bálintnál a részbeni beismerő vallomást, és mindkettőjüknél az időmúlást. Bizony, az eljárások lassúsága miatt szinte minden ítéletnél előkerül az utóbbi.

Súlyosító körülménynek számított a társtettesi elkövetés, az elsőrendű vádlott Bálintnál pedig az, hogy a volt munkáltatója sérelmére követte el a bűncselekményt.

Mindkettőjüket 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság, ugyanakkor lehetőséget kaptak 10 hónapos részletfizetésre.