Talán nem én vagyok az egyetlen, aki autógyárak alapján tájékozódik a glóbuszon. Számomra Untertürkheimet (kb. Alsó Törökháza) a Mercedes-Benz, a közeli Zuffenhausent a Porsche, Lingottót a FIAT, Togliattit a Lada, a detroiti Rouge-folyót a Ford tette fel a térképre. Így aztán Győr, Kecskemét és persze Esztergom nevét olyan autóslap-olvasó milliók is ismerhetik, akik sosem jártak hazánkban, de talán még Közép-Európában sem.

Az Árpád-házi királyok egykori székhelye a székesegyházon és a fürdőkön túl is érdekes úti cél. Esztergomban jártunk egy Suzukival

Pedig ha valahová, hát az érseki városba, az Árpád-házi királyok székhelyére érdemes ellátogatni. Mi is ezt tettük a Suzuki SX4 S-Cross-szal, de nem tartós teszten nálunk járt ezüstmetál autóval, hanem a benzines és a dízel összehasonlítására elkért dízellel. (Hamarosan jön a cikk a két motorváltozat 160 000 kilométerig kalkulált szervizköltségéről, érdekes lesz!)

Latinul Strigonium

Esztergom fontos szárazföldi csomópont és dunai átkelőhely volt, évszázadokkal azelőtt, hogy a belsőégésű motor gondolata is felsejlett volna bárkinek a fejében. A Korai magyar történeti lexikon szerint a terület folyamatosan lakott volt, a római korban a limes, a határterület részeként épült itt fontos erődítmény. A népvándorlások korából hun, germán és avar régészeti anyagot is felleltek a kutatók.
 

A XIX. század első felében a Habsburg-uralkodócsalád nem örült a grandiózus székesegyház építésének. A bazilika végső formája Hild József építészhez köthető - írja a Wikipédia. Fotó: Tripsite.com

A város latin neve kevésbé ismert, mint az ókori római településeké (pl. Sopianae, Matrica, Alisca, Alba Regia. A megyeszékhely középkori neve Strigonium volt, dobjuk be nyugodtan, ha bölcsészlányokkal vagyunk első randin és kevés a közös téma.

Honnan jön a név?

Esztergom vagy latinosan Strigonium valószínűleg dunai bolgár bőrpáncél-készítők települése után kapta a nevét. A derék páncélművesek a területet székhelyének választó Géza nagyfejedelem szolgálatában álltak – olvasható a Korai magyar történeti lexikon szócikkében.

A 13. századig egyedül itt vertek pénzt Magyarországon, de Esztergom nemcsak az érsekség miatt volt európai szinten is jelentősnek mondható település: a város a középkori távolsági kereskedelem bevett állomásaként részesült a kelet-nyugati árucsere gazdaságélénkítő hatásából. Esztergom szépülésének és gazdagodásának alapját az itt működő királyi kincstár is meglapozta, ugyanis ide folyt be minden uralkodói jövedelem.

1242-ben a tatárjárás következtében a város elpusztult, de a várat nem foglalta el a horda. IV. Béla a mongolok támadása után Budát tette meg az ország központjának, érseki székhelyként azonban megmaradt Esztergom rangja.

Át a Pilisen!

Esztergom ideális kirándulóhely, és nemcsak azért, mert közel van a fővárosban és Pest megyében élő nagyjából hárommillió embernek. Budapest felől turistakánt a legjobb hajóval érkezni. A vízről merőben újat látunk a településekből, és a hajóút Budapestről felfelé kajakozókkal, szigetekkel igazán varázslatos. Pláne, ha a szentendrei szigetcsúcsot eléri a hajó és elénk tárul a visegrádi vár a folyó gyönyörű ágaival. Erre mondják, hogy piktor ecsetjére kívánkozik.

Autós szemmel a legjobb útvonal a Pilisen át vezet a fővárosból Esztergomba

Amennyiben a hajó lassú vagy körülményes, az Árpád hídtól sárga busz indul a városba, még ha a Google a cikk írásakor épp nem tudott erről. Vonattal a pilisvörösvári építkezés miatt nem vágnánk neki, de kocsival vagy öt útvonal is adódik a főváros felől.

Van több unalmas és néhány vérpezsdítő út. A zsúfolt 10-es Pilisvörösvár, Piliscsaba, Leányvár felé vezet Észak-Budáról a turisztikai központig. Autóbuziknak erre jönni inkább büntetés, bár Kesztölc felé levágva a 111-es és a 117-es út jó ritmusa, dimbes-dombos vonalvezetése ad némi örömöt.

10-es vagy 11-es út?

Szebb, de lassabb a 11-es főúton megközelíteni a várost, Szentendre-Tahitótfalu-Dunabogdány-Visegrád érintésével. Itt jól kijön a tartósteszten használt SX4 S-Cross takarékossága: nyugodt országúti tempóban 4,7 liter gázolajjal megtesz 100 kilométert.

Hazatérés: az SX4 S-Cross tavaly óta készül Esztergomban. Jelenleg a Swift mellett csak az S-Crosst gyártja az egy műszakban termelő Suzuki

Ezen a szebbik útszakaszon Esztergom 65-70 kilométernyire esik a fővárostól, majdnem hússzal többre, mint a 10-esen gurulva. Hasonló a távolság az 1-es főút felől a Zsámbéki-medencén átvágva is, de itt élvezetes kanyarokkal szórakoztathatjuk magunkat. Vezetés közben a dízel S-Cross élvezeti értéke jóval elmaradt a benzines változaté mögött. Váltója nem olyan pontos és nehezebben jár, mint az ezüstszürke ötajtósé, ami múlhatott azon is, hogy a dízel vadonatúj, a másikkal pedig már voltunk 20 ezer kilométeres olajcserén.

Menni viszont tagadhatatlanul jobban megy a dízel, amelynek maximális nyomatéka nem 156 Nm 4400-on, hanem 320 Nm és már 1750-es fordulatszámtól. A kormányzás erői megfelelőek, de ha sportosan vezetnénk, a karosszéria viszonylag erősen megdől. Cserébe az úthibákon sem különösebben kényelmes a rugózás, így a modellfrissítéskor főleg a futóműhangoláson érdemes módosítani. 

Autógyár, 22 éve

Igazán jól azok járnak, akik a Pilist átszelve közelítik meg a várost, ahol 1992 óta termel a Magyar Suzuki. A rendszerváltás után a kormányok kiemelt feladata volt újra autógyártó országgá tenni hazánkat. Ez igen gyorsan sikerült is. Antall József miniszterelnök 1992-ben vezette le a szalagról az első hazai Opel Astrát Szentgotthárdon és októberben az első Swift is elkészült, amely az Astrához hasonlóan a Közlekedési Múzeumban látható.
 

1992 óta a gyárat jelentősen kibővítve termel a Magyar Suzuki

A termelés gyorsan felfutott és a Swift monokultúra helyett az üzem új típusokkal bővítette termékpalettáját. 2000-ben megkezdődött a Wagon R+, 2003-ban az Ignis, 2005-ben a Swift III, 2006-ban az SX4 sorozatgyártása. 2008-ban a Splash, 2010-ben a mai Swift, 2013-ban az SX4 S-Cross volt az újdonság.

A Magyar Suzuki Zrt. a kétmilliós darabszámot 2012-ben, a cég alapításának huszadik évfordulóján érte el. Ez év júliusáig újabb félmillió autó készült Esztergomban, az ünnepelt modell egy harmadik generációs, GL felszereltségű fehér Swift kézi váltóval és klímával.

Balszerencsés időzítés

Az impozáns darabszám sem feledtetheti a magyarországi leányvállalat pechjét. A kapacitásbővítéssel pont akkorra lett kész a Suzuki, amikor gazdasági válság hatására 2009-től esni kezdtek az autóértékesítések Európában, nálunk egyenesen a negyedére zuhantak az eladások. Emiatt az évi 300 ezer darabos kapacitás alig több mint felével működött a gyár évekig.

Európán kívül Japánba, Oroszországba, Ukrajnába és néhány közel-keleti, illetve észak-afrikai országba szállít autókat az esztergomi gyár

Idén azonban rendkívül eseménydús éve volt a vállalatnak. Augusztusban kifutott a gyártásból a Splash és megszűnt az első SX4 gyártása. Miközben zajlik az SX4 S-Cross gyártása, az üzem dolgozói közben rákészültek az új Vitara sorozatgyártására. A prototípusok elkészítése után várhatóan januárban indul be termelés. Hosszú idő után a Suzuki újra bővítette a foglalkoztatotti létszámot és ha tartani tudják az évente egy új modell bevezetéséről szóló tervet, akkor jó ideig nem kell tartani tömeges leépítéstől.