Furcsa látvány a Heves megyei határban, a semmi közepén, a tarlón az a pár négyszögletes gödör és földprizma, ami a régészeti feltárások után maradt a pusztaságban. Egyelőre ennyi jelzi, hogy a tájkép Gyöngyös mellett, az M3 autópálya egyik lágy ívű kanyarulatának öblében hamarosan radikálisan megváltozik majd.

Egy helyi ismerős adta a tippet: ha arra járok, nézzem meg, hol épül majd az új magyar gumigyár. Persze az indiai tőkéből működő, részben holland gyökerű Apollo-Vredestein pont annyira lesz magyar vállalat, mint a Mercedes, az Audi vagy a Continental hazai üzemei, de ettől még lehet örülni neki. (Bár, ha a Taurus építkezne itt, az jobban melengetné a lelkünket.) Az új gyár 975 embernek ad munkát, számos hazai kis cég jár majd jól beszállítóként, az építkezés során pedig az építőipari vállalatoknak lesz majd bevételük a beruházásból.

A régészek kutatóárkait feltöltötte a csapadékvíz - egyébként nem találtak semmit

A gyöngyöshalász határában, Budapesttől 80 kilométerre található terület nagyjából száz hektáros. Egy kormányközeli forrásunk szerint korábban azért tanakodott sokáig az Apollo, hogy Magyarország vagy Szlovákia, mert ekkora egybefüggő területet, egy tulajdonossal vagy legalábbis közösen képviselt tulajdonosokkal, jó közlekedéssel, közművekkel, nem természetvédelmi területen azért nem egyszerű találni. Hát most összejött.

A vállalkozás méretei szinte felfoghatatlanok. 145 milliárd forintos beruházás öt év alatt, csúcsra járatva napi 16 ezer személyautóhoz és még 3000 teherautóhoz elegendő új gumi, évi 900 ezer tonna termék, de normál üzemmenetben is évi 250 ezer tonna áru, 16 milliárd forintos állami támogatás (egyébként az Apollo Tyres jelenleg világszerte napi 1700 tonnányi gumit gyárt, ebből látszik, mennyire fontos a cégnek az új magyar gyár). A telek közepén állva is nehéz átlátni, mi is készül itt. A távolban észak felé a Gyöngyös és a Mátra látszik, másfelé meg semmi, csak a felhők, és itt három éven belül napi harminc kamionnyi gumiabroncs terem majd. A területen csak a robbanószer-mentesítés 70 millió forintba került, a régészeti árkokból kitermelt föld mennyisége is elképesztő, és ez a földmunka csak amolyan előjáték volt még. (Egyébként bombákat találtak, régiségeket nem.)

Az Apollo-Vredestein

A Vredestein 1909-ben alapított cég, kezdetben olyan gumitermékeket gyártott Hollandiában, mint cipősarkak, labdák, padlóburkolatok. Járműabroncs-gyártással 1934-ben kezdtek foglalkozni, ekkor ugyanis leégett a gyárépület, és úgy építették újjá, hogy már erre is alkalmas legyen. 1946-ban az amerikai BF Goodrich beszállt a cégbe, ekkor rakták le a mai legnagyobb üzem, az enschedei gyár alapkövét.

Fura érzés, hogy termőföldet áldozunk be gumigyárnak. De legalább parlagfű már nem nő majd itt

1976-ban a cég 49%-a állami kézbe került, 1990-ben viszont holland befektetők vették meg a részvényeket és nekiláttak kialakítani a Vredestein mai imidzsét. Leszerződtek Giugiaróékkal, a Vredestein autógumiknak pedig nagy presztízsértéket adott az ikonikus olasz dizájner szignója a drágább Vredestein termékeken.

2009-ben az indiai Apollo megvásárolta a céget, ami immár hivatalosan Apollo-Vredestein BV névre hallgat. A cégnek a holland gyár mellett van négy indiai és három dél-afrikai üzeme – meg persze nemsokára lesz egy magyar is.

Nem tudom, Petőfi mit szólna ahhoz, hogy 2017-ig itt vasbetonból és hullámlemezből egy falunyi gyárépület keletkezik, ami azért alaposan blokkolja a panorámát. Azt sem tudom, én mit szólok hozzá. A zöld énem még akkor is berzenkedik a zöldmezős beruházás, magyarul a szántóföld lebetonozása ellen, ha tudom, hogy EU-s szabályoknak megfelelő, gondosan szabályozott emissziójú üzem ketyeg majd itt. Jobban esne, ha valami rég bezárt ex-szoci gyármonstrum hűlt helyére kerülne a gumigyár, de hát itt van sztráda, itt van közel Budapest, itt garantált megfelelő közműrendszert az állam az indiai cégnek.

Valahol ott, nagyjából ekkora

Természetesen, mint bármit, ami ebben a, Moldovával szólva “sokat szenvedett, de hála Istennek már plurális kis országban” történik, ezt a beruházást is politikai indíttatású támadások illetve dicsőítő esszék kísérik már az első tapogatózó tárgyalások óta a sajtóban. Autós szaklapként nem szeretnénk belefolyni sem a sárdobálásba, sem a gumigyár felmagasztalásába, arra viszont kíváncsiak vagyunk, mit gondolnak olvasóink arról, hogy ezen a romantikus mátraalji pusztaságon rigófütty és árvalányhaj (meg napraforgó és kukorica) helyett hamarosan autógumi terem?

Mi a véleménye a Gyöngyöshalász melletti gumigyár építéséről?

  • Nem a környéken lakok és örülök neki47%
  • Nem a környéken lakok és nem örülök neki22%
  • Bánom is én15%
  • A környéken lakok és örülök neki12%
  • A környéken lakok és nem örülök neki4%

Mi a véleménye a Gyöngyöshalász melletti gumigyár építéséről?