Az összes szirénával, megkülönböztető jelzéssel közlekedő szervezet közül az emberek többségének talán a mentők a legrokonszenvesebbek. Meglehet azért, mert a legtöbb ember velük találkozik, és ők soha nem büntetnek, bírságolnak, állítanak ki engedélyeket, hanem inkább életet mentenek. A Markó utcai mentőmúzeumban jártunk.

A Markó utcai bázis udvara. A nagy ajtók mögött régen istálló volt, az emeleteken pedig a vonuló orvosok, orvostanhallgatók laktak.

A Markó utcai múzeum belső udvarán 2009-ben alakítottak ki háromállásos garázst, amelyben állandó mentőautó-kiállítás volt. Félig jó, félig rossz hír, hogy az autók innen máshova, a Róbert Károly körúti telepre költöztek, viszont az új, tágasabb helyen sokkal több – jelenleg már tíz autó áll ott – mentőt tud méltó környezetben, könnyen körbejárhatóan bemutatni a múzeum. A Markó utcai, egykor istállóként működő helyiségbe pedig a Peter Cernyi alapítvány költözött be, érdemes megnézni, mit mutatnak be. 

Gyermekmentő

Mit tud?

A legtöbb múzeum általában főként a régi, félig-meddig elfeledett eszközök bemutatására koncentrál. A mentőmúzeum ennél többet is ad, előre egyeztetett időpontban óvodás, kisiskolás csoportokat is fogadnak, akik a kiállított tárgyak egy részét kézbe is vehetik, illetve megtanítják őket olyan alapvető dolgokra, amelyekkel sok felnőtt sincs tisztában. Például, hogy hogyan kell mentőt hívni, mit kell tenni vészhelyzetben, illetve hogy baleset esetén mi a teendő. A múzeum látogatáshoz hasonlóan ezek a foglalkozások is ingyenesek.

Kresz Géza emléktábla az antik Toyota mentőautó mögött

Maga a mentőmúzeum a Markó utcában 1890-ben, kifejezetten mentőállomás céljára épült egykori mentőpalota első emeletén kapott helyet. A korabeli mentőállomás első épületszárnyát hamar kinőtte a szervezet, így azt tovább bővítették, felső szintet építettek rá, amely kaszárnyaként működött. Az ott elszállásolt orvosok, orvostanhallgatók az ingyen lakhatásért cserébe bármikor riaszthatóak voltak.

Hol található?

A mentőmúzeum a Nyugati térhez közel, a Markó utcában található. Egészen pontosan itt:
Mentők, amikbe boldogan ülünk be 1

Kresz Géza

Csalóka neve ellenére nem a KRESZ feltalálóját tisztelhetjük az 1846-ban született orvosban, hanem a modern mentőszolgálat megalapítóját. Kresz Géza 1871-ben, a pesti egyetemen szerzett orvosi diplomát. Előbb kerületi orvosként, majd tisztiorvosként működött a Belvárosban.

1887. május 10-én az ő kezdeményezésére alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME), amelynek első igazgatója is ő volt. A Mentőegyletnek nagy szerepe volt az 1892-es budapesti kolerajárvány felszámolásában. 1892-ben Kresz Géza javasolta egy mentőmúzeum létrehozását. Számos egészségügyi ismertető, felvilágosító könyvet írt.

Az orvoslás mellett 1869-ben az ő kezdeményezésére alakult meg a Pesti Korcsolyázó Egylet, aminek feladata az akkor Magyarországon még ismeretlen korcsolya-sport népszerűsítése volt. 1900. december 24-én, négy hónappal halála előtt, munkája elismeréséül nemesi címet kapott – írja róla a Wikipedia.

Eleinte a betegekhez is lovas kocsival mentek, illetve azzal is szállították őket, majd 1902-ben már elektromos hajtású kocsikkal érkezett az orvos a helyszínre, de a betegnek ekkor még meg kellett várni a lovas kocsit, ha helyben nem tudták ellátni.

Ez már elektromos, de elöl a masiniszta helyett itt a doki ül

1908-tól már fa felépítményű gépkocsik végezték a betegszállítást. A jellegzetes, fehér színű mentőautókra 1926-ig kellett várni, az OMSZ jogelődje, a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete kezdte el ezek használatát. Az egyesület 1948-as államosításakor 135 darab mentő gépkocsit vett tőlük át a frissen alakult OMSZ.

Az első fehér mentőautók így néztek ki

A jellegzetes Nysa mentőautók 1960-tól kezdtek tömegesen elterjedni, majd megjelentek a Mercedes különféle típusai is a vonuló gépkocsik között. Ezek mellett persze minden mást is bevetettek, ami erre alkalmas volt. Így a dobozos UAZ mellett Volga, Robur is futott az OMSZ színeiben.
A Mercedes mentőkről – sőt sok minden másról is – van a múzeumnak saját készítésű videója, érdemes megnézni. Hang nélkül is élvezhető: 
De nézzük, miféle járművek tartoznak a mentőmúzeum frissen elköltöztetett flottájába:

Ezért a Volga férfias darab ma is

Gyerekkoromban nagyon szerettem volna Volgát. Kombit, motorháztetőre csavarozott pótkerékkel

Gyönyörű darab a régi Dodge és aránylag könnyen is indul. Csak egy darabig akkorákat durran, hogy leesik a vakolat a falról

A múzeum flottájának dísze a régi Dodge

Akár egy pincekórház, olyan a Dodge belseje

Nem szeretnék vele nagy tempóban kanyarodni

Az én generációmnak ez volt a mentőautó. Esetenként piros zászlóval felcicomázva.

Azért van egy nyomasztó hangulata ennek a színnek

Kintről akár egy egész műtőt is bele lehet képzelni

A Robur belseje. Tágas, jó a belmagasság, és ezernyi fűszeres fiók is elfér benne

Szociaista blokk

Elegáns az UAZ fehér műbőr kárpitja

Ha még mindig olvasnál mentőkről, akkor ez a cikk is neked szól. Ebben beülünk egy mentőautóba és végignézzük, hogyan telik egy nap a fedélzeten:

Mentők, amikbe boldogan ülünk be 2