Furcsa konvoj haladt végig nemrég az M7-esen Budaörstől a Balatonig, majd onnan Veszprém felé, egészen az eplényi Nordica Síarénáig. Hét darab VW Golf és öt Transporter járta be oda-vissza ezt az utat – de mindegyik Golf és Transporter más-más generációból. A Volkswagenek kormányánál vigyorgó autós újságírók, az anyósülésen a rettegés különböző fokain álló tulajok – az igazán megszállott volkswagenesek még azt is megteszik a Golf és a Transporter kultusza érdekében, hogy legféltettebb kincsüket vadidegen firkászok kezére adják pár órára, ha a Volkswagenek Istene úgy akarja.

Mi ez a furcsa konvoj?

A Porsche Hungária, a Volkswagen magyar importőre tavalyelőtt rendezte meg először a Golf-találkozót Magyarországon. A buli remekül sikerült, a sajtófogadtatás is kiválóan alakult, tavaly is volt Golf-tali. Az még jobban sikerült, még boldogabbak voltak a golfosok – így a cég úgy döntött, idén már kiterjeszti az eseményt a teljes Volkswagen-márkára. Szeptember 27-én tehát nem Golf-, hanem VW-találkozó lesz a Hungaroringen az idén.

Ezt a nagyszabású vállalkozást jelentette be a sajtó számára a Porsche Hungária azon a nem mindennapi módon, hogy elkötelezett márkaklubosokat kért fel arra, engedjék az újságíróknak pár száz kilométer erejéig beleélni magukat abba, milyen is egy hardcore golfos vagy tranyós élete. Így vezethettem én például életemben először T2-es Transportert – de erről picit később.

Hamar szétszakadt a mezőny: az automata váltós I-es Golfot nem volt szabad 3500 fölé pörgetni, a T1-es Transporternek pedig eleve túl nagy kihívás már a 100-as tempó is a sztrádán

Amit az idei VW-találkozóról tudni kell

A szeptember 27-én, a hagyományokhoz hűen ismét a Hungaroringen tartott rendezvényen a korábbi évekhez képest jócskán bővülő program várja az érdeklődőket. A Golf-tulajdonosoknak szervezett események mellett az érintett klubok Transporter, Bogár, Passat, Scirocco és Corrado találkozót is tartanak a helyszínen. Ennek köszönhetően idén tízezernél több látogató, 1500-nál több kiállított autó várható a rendezvényen. 2014-ben a VW Golf 40. születésnapját is együtt ünnepelhetik a márkafanatikusok.

A harmadik Volkswagen-találkozóra a belépőjegy ára 300 forint lesz (tavalyelőtt 100, tavaly 200 forint volt a jelképes díj), és idén sem marad el a tombola, amin a legszerencsésebb játékos a tavalyelőtti I-es és a tavalyi II-es Golf után, naná, idén egy III-as Golfot vihet haza. A számmágia itt még nem ér véget: a tombolajegy ára 40 forint, a Volkswagen Golf 40 éve miatt.

Programok: ki lehet próbálni a vezetéstechnikai pályát, illetve Amarokokkal és Touaregekkel a Hungaroring területén található Off-road-pályát. Lehet majd gokartozni, távirányítású modellautókat és helikoptereket vezetni, a Golf tulajdonosok pedig ingyenesen átvizsgáltathatják autójukat a Volkswagen szakembereivel. ÉS persze gyerekprogramok minden mennyiségben, hogy a pici se unatkozzon, amíg apa műszaki eszmecserét folytat a klubtársakkal.

A Hungaroringen két nagyságrenddel nagyobb lesz a VW-vel lefedett terület

A Volkswagen Haszonjárművek a hippi életérzést is megidézi a helyszínen: egy korhű szekció, a Transporter Hippifalu várja a vadregényesebb kikapcsolódást igénylőket. A vállalkozó kedvűek a rendezvény estjén tábortűz és bográcsozás mellett, Transporterben vagy sátorban alhatnak a helyszínen.

A korábbi évekhez hasonlóan ezen a napon mutatkozik be több új modell a nagyközönség számára: szeptember 27-én lesz először megtekinthető a Golf Sportsvan és a sporthibrid Golf, a GTE hazánkban. Az elektromos VW-k, az E-Up és E-Golf is eljönnek. A Volkswagen Haszonjárművek egy igazi szenzációval is készül a rendezvényre: itt lesz ugyanis az országban egyedül látható az 1957-től 2013-ig, Brazíliában gyártott Volkswagen T2 sorozat utolsó, 1200 példányos  “Last Edition” kiadásának 1200., azaz leges-legutolsó darabja.

Az új autók mellett természetesen idén is a korábbi generációk kapják a főszerepet, a rendezvény központi helyszínét ismét a Paddock rész adja, ahol az ország legszebb Golf modelljei sorakoznak majd. Az idei 1200 pályázó közül a Volkswagen neves szakújságírókból és autós szakembereiből álló, 11 fős zsűrije választotta ki azt a legszebb 300 modellt, melyek a kiemelt helyszínen parkolhatnak. A kiállítónak regisztráltak – függetlenül a zsűri döntésétől – a versenypályára is felhajthatnak majd, az érdeklődők pedig természetesen nem csak Volkswagennel érkezhetnek a Ringre, márkától és típustól függetlenül a szervezők mindenkit örömmel várnak a helyszínen. A Volkswagen-találkozórólA rendezvényről bővebb információ a www.volkswagen-talalkozo.hu holnapon, a Volkswagen Magyarország Facebook vagy a Volkswagen-találkozó esemény oldalán található.

Alsóindexes T2, az 1972 előtti évjáratok voltak ilyenek

Kóstoló T2-es Transporterből

Van húzása ennek a VW-klubozásnak. Korábban már minden Golf-generációval voltak tapasztalataim, a 4-5-6-7-ről már újságíróként is számos alkalommal beszámoltam az eltelt évek során, a korábbiak pedig civil életemben fordultak meg alattam. Transporterből a 3-4-5 szintén megvolt már jópárszor – egyértelmű volt a sajtótájékoztatóra indulás előtt, hogy a T1 vagy a T2 lesz az én autóm. A T2 mellett döntöttem végül – bár a T1 sokkal ritkább, sokkal egzotikusabb, mégis jobban érdekelt az a kocsi, amit 1967-től egészen tavalyig gyártásban tartott a Volkswagen. Bizony, az utolsó T2-es tavaly gurult le a brazil szalagról, a modellnek szívbe markoló gyári film állít emléket – érdemes megnézni (angol jó, ha van hozzá, de anélkül is érthető), nagyon aranyos:

A T2-est azért nem lehet tovább gyártani, mert már Brazíliában is olyan biztonsági előírásokat kellene tudnia teljesíteni (légzsákok, ABS), amiket végképp nem lehetett gazdaságosan befejleszteni egy 56 évvel korábban tervezett modellbe, pláne beilleszteni a gyártósorba. A Last Edition, az 1200 darabos utolsó széria nyilván még így is sokkal korszerűbb autó volt, mint az a magyar autó, amivel én gurultam el Eplénybe.

A narancs-fehér autó Viktoré, aki bútorasztalos. (Szállításra persze nem ezt a kocsit használja, arra van másik autó, naná, hogy Transporter, egy T3-as.) Nagyon ritka, 1972 előtti, ún. “alsó indexes” széria, ilyenből nagyjából tíz darab lehet az országban (sokkal gyakoribb a felső indexes későbbi változat). Ennek ellenére a kocsi nem egy OT-re pályázó, kínos gyári állapotra törekvő veterán, hanem egy mindennapi, használós autó, számos műszaki és kényelmi átalakítással. T3-as ülések vannak benne, a motor nem az 1,6-os vagy kétliteres gyári boxer, hanem egy 1,8 literesre fúrt, itt-ott okosított egyedi darab. A váltó is egy hosszabb fokozat-kiosztású Transporterből került bele, így kényelmes 100-as utazót tud a kocsi.

A technikai fejlődés elképesztő, de igazi érzelmeket még mindig a gömybölyű ős-Tranyók generálnak

Kívülről persze ettől még ugyanúgy egy kedves, öreg puffasztott Bogár. A többi autós, a járókelők rámosolyognak, utána fordulnak, integetnek neki. Én visszamosolygok, visszaintek, és közben azon gondolkodom, hogy lehet valami, ami ennyire rossz, ennyire jó.

A felfúrva is nagyjából 70-75 lóerős boxermotor 1,3 tonnás tömeg alatt küzd. Üresben olyan élénk gázreakciót mutat, ami a mai agyonfojtott, agyonszabályozott világban tényleg mesés, de minden emelkedőt észrevesz az autó. És nem csak ezért kell vissza-visszaváltani, pörgetni, Viktor gyakran rám szól: forogjon az a motor, léghűtéses boxer, ha csak pötyög, nincs rendes hűtés, nincs kenés. A háromméteres rudazat végén trónoló hosszú váltókarral művészet meglelni az egyes fokozatokat – persze pár nap alatt biztosan megszokja az ember, de nekem nem volt pár napom. A lapos, óriási kormány holtjátéka amerikai klasszikus mozifilmeket juttat eszembe – a fék pedig, hát, olyan.

És mégis. Zörgünk-morgunk, kiabálva beszélgetünk 100-zal az M7-en, próbálok sakkozni a 90-nel guruló kamionok és a 120-140-nel érkező személyautók között a sávváltásokkal, Viktor szörnyűbbnél szörnyűbb rémtörténeteket mesél arról, hogyan indulnak rémálommal a családi kirándulások az utolsó pillanatokban még félrehúzó fékkel, és mégis. Megértem én ezt.

Jönnek a Tranyók

A veteránozás általános örömein és a Volkswagenre jellemző hiperintenzív klubéleten túl is van valami extra vonzerő ezekben a vigyorgós, öreg VW-buszokban. Ahogy körülöleli az embert, ahogy érezni rajta, hogy ő is tudja, hogy gyenge és vacak, de minden porcikájával akar segíteni, ahogy elcsendesedik és együtt piheg velünk, amikor megállunk egy pihenőben: ez nem tárgy, ez élőlény. És a hippibuszos kultuszt is megértem. Ez a kocsi nem boldog az Etap Hotel parkolójában, akkor boldog, ha benne alszik a gazdája, ha nyitott ajtaján száradnak a ruhák, ha bent hűsöl az emberekkel együtt egy nagy fa árnya alatt. Mint egy öreg kutya: haragudni nem lehet rá és mindig együtt örülünk a közös sétáknak.

No, hát ilyenekből és persze bazierős turbó-syncro über-Golfokból, lélegzetelállító tuningszörnyekből, szép Sciroccókból és még mindenféle VW-emblémás csodából lesz egy rakással a Hungaroringen, szeptember 27-én. Szerintem megéri kimenni.