Az Európai Unió sokszor megkapta már jobbról-balról vagy középről, hogy erélytelen, nem egységes, a jogrendszer pedig indokolatlanul szerteágazó. Gazdasági, politikai kérdésekben persze érthető, hogy a differenciált kulturális háttér, illetve más-más helyi érdekcsoportok befolyása nem engedi az egységes szabályrendszer kialakulását. De hogy egy olyan, politikától független területen, mint a közlekedési szabályok rendszere, szintén nem sikerül összehozni valami egyszerűt és egységesen számonkérhetőt, az elég fura.

A fő szabályok ugyanazok – nem számítva persze a Brit-szigeteket -, de a részletekben hihetetlenül sok az eltérés. Pedig tavaly óta az európai vezetői engedély általános hatályát már uniós szabályozás rögzíti, miközben ahány ország, annyiféle szabályrendszer szerint vizsgázott, aki megszerezte.

Egységes sebességhatárok

Nemhogy a földrajzi Európán, de még az EU-n belül is bizonyára hosszú ideig elképzelhetetlen marad egy egységes sebesség-szabályozási rendszer. Már csak a renitens Németország miatt is, ahol ugye nincs sebességhatár az osztott pályás utakon (személyautóval, persze). De a többi európai országban is erősen szórnak a limitek. A mi 130-110-90-50-ünkről (autópálya, autóút, országút, lakott terület) talán sokan úgy gondoljuk, hogy a legelterjedtebb rendszer, pedig nem. Ugyanez érvényes Olaszországban és Horvátországban – ennyi, másoknál máshogy van.

A cseheknél sztrádán és autóúton is 130 a limit, de a városi szakaszokon csak 80-nal szabad menni. A lengyeleknél 140 a sebességhatár sztrádán, 100 és 90, illetve emelt sebességű utakon 110 és 100 a limit autóúton illetve országúton. Lakott területen belül pedig 5 és 23 óra között 50, éjszaka 60.

Ausztriában sima, kétsávos országúton is szabad 100-zal menni. Nagy-Britanniában a hülye öl/miatyánk mértékrendszer miatt a limit 112 km/h osztott pályás úton, 97 országúton, 48 városban. Cipruson 100-nál gyorsabban sehol nem szabad menni, Svájcban 120 a sztrádán, 80 országúton a max.

Még az olyan szövetség-a-szövetségben sem sikerült egységes sebességhatár-rendszert összehozni, mint Skandinávia. Dániában 130-80-50, Svédországban 110-70-50, Norvégiában 100-80-50, Finnországban 120-80-50 a limit sztrádán, országúton illetve városban. Balti államok? Litvánia: 130-110-90, Lettország és Észtország: 110-90-50. Röhej.

Egységes táblázás

Ez itt egy, a szigetországban igen gyakran látható brit közlekedési tábla:

Miért nincs európai KRESZ? 1

Hányan tudják vajon, akik a kontinensről érkeztek, hogy mit jelent? Egyébként ugyanazt, mint Európa más vidékein a jól ismert Autóút tábla (persze, a fent említett spéci sebességhatárral). Ez meg egy magyar, legálisan kint lévő tábla, egy vasúti átjáró elől. Még nyíl is van rajta, ami viccesen áthallásos, de azért elképzelem, ahogy a német turista próbálja kitalálni, mi lehet egyenesen előre:

Miért nincs európai KRESZ? 2

És íme, egy tábla az EU-tagságért sorban álló Törökországból:

Miért nincs európai KRESZ? 3

Ez meg itt egy kép arról, hogy néz ki – a teljesség igénye nélkül – Európa különböző országaiban a Gyermekek tábla:

Miért nincs európai KRESZ? 4

Nem mondom, hogy mindenhol minden nemzetköziül legyen kiírva, de azért egy többé-kevésbé egységes, hozzáférhető adatbázisban regisztrált EU-s hivatalos táblalista nem lenne rossz.

Alkohol

Nálunk elméletileg nem lehet alkohol az emberben, ha vezet (kivéve persze a bicikliseket, valamiért). Albánia, Észtország, Moldávia, Horvátország, Románia, Oroszország, Szlovákia és Ukrajna is ilyen szigorú, de Európa más országiban 2, 3, <3, 4, 5 és 8 ezreléken ugrál az engedélyezett véralkohol-szint. Ez is fura, hiszen az alkohol hatása a járművezetői képességekre abszolút egyénfüggő, tehát már egy szigorú limit meghatározása is kicsit logikátlan, habár egyszerűen mérhető és a népesség többsége által elfogadható. De hogy egy kamionos miért szelheti át Európát keresztben úgy, hogy közben a vérében 5 (Finnország), 0 (Észtország), 5 (Lettország), 4 (Litvánia), 2 (Lengyelország), 0 (Csehország), 5 (Németország, Franciaország) végül 8 (Anglia) ezrelék között ugrándozhat jog szerint az alkoholszint – ki érti ezt?

Egységes büntetések

Pintér Sándor miniszter úr bizonyára szolgálati díszkardjába dőlne bánatában, de az átlagos magyar autós számára nagy könnyebbség lenne a környező országok, akár a nálunk jóval magasabb GDP-jű Ausztria büntetési tételeit átvenni. Míg nálunk egy bemért 20 km/h-s sebesség-túllépés 30 ezer forintot, nagyjából 100 eurót ér, Bécsben ezt megúsznánk a feléből. (A nem-EU tag Norvégiában pedig 500 euró lenne a bünti, és 31 km/h-s sebességtúllépésért még le is csuknának, minimum 18 napra!) Míg nálunk egy piros lámpán áthajtás 100 ezer forintot ér, Belgiumban 150 eurót, kevesebb mint a felét.

Fura, hogy az EU-n belül működik a tagországokban kirótt büntetések behajtása az országhatárokon átívelően is, viszont ennyire szórnak a tarifák. Segítené az átláthatóságot, adna bizonyos biztonságérzetet a külföldön autózoknak, ha mindig, mindenki tudná, mire számíthat, ha akarva vagy akaratlanul megszegi a szabályokat.

Egységesített kötelező felszerelések

A Balkánról jönnek néha rémtörténetek a számonkért hullazsákról, aminek hiányában az autóst egy hasraütéses alapon kirótt összegtől szabadította meg a rendőr. Belgiumban, Lengyelországban és még pár államban kötelező tartozék a tűzoltókészülék. Csehországban, Romániában és Szlovákiában még mindig kell lennie izzókészletnek a kocsiban. Elakadásjelző majdnem mindenütt kell – de Spanyolországban két darab!

A hólánctól a fényvisszaverő mellényig, tartalék szemüvegtől elsősegély-szettig országról országra változnak a szabályok. Már az is nagy boldogság, ha az elvileg szabadon bekószálható EU-ban némely állam, mint Portugália, bizonyos tartozékokat csak a hazai rendszámú autókban követel meg.

Milyen egyszerű lenne egy közös szabály, a logika szabályai alapján létrehozva: kukásmellény legyen annyi, ahány személyes a kocsi, EÜ-doboz megléte és érvényessége a műszaki vizsgán ellenőrizendő, hólánc a táblával jelölt szakaszokon kötelező, és így tovább – büntetés első alkalommal ejnyebejnye, második alkalommal valahány euró, harmadik alkalommal jogsibevonás. Hát nem?

Európai KRESZ az európai jogosítvány mellé - volna értelme?

  • Igen, jó lenne az átlátható, egységes rendszer83%
  • Nekem mindegy, úgyis minden szabályt betartok, akárhová megyek7%
  • Jó ez így, a változatosság gyönyörködtet6%
  • Nekem mindegy, sose figyelek a szabályokra4%

Európai KRESZ az európai jogosítvány mellé - volna értelme?