A Budapesti Brit Nagykövetség épülete adott otthont annak a szakipari partnertalálkozónak, melyre az Egyesült Királyság és a kelet-közép-európai autóipar és repülőipar szereplőit hívták össze a szervezők. A sajtó számára egy vonzó betétprogramot is kitaláltak, ami ugyan a helyszínen közepesen durva csalásnak bizonyult, mégsem bántam meg, hogy elmentem a workshopra.

Interaktív makett, aha, na persze

Lesz jövőre egy autós sebességi rekordkísérlet, amint ezt a Vezess.hu rendszeres olvasói nagyon jól tudják korábbi híradásainkból. Az eddigi rekordot, ami 1223 km/h, ugyanaz az Andy Green, brit vadászpilóta tartja, aki nem bír magával, és most megpróbálja átlépni a hanghatárt, valamint megfutni az 1000 mérföldes óránkénti sebességet. Hát az ő kocsijának “interaktív makettjével” csalogattak bennünket, meg azzal, hogy “Először láthatja Magyarországon a szakma a Vérebet”, naná, hogy elmentünk.

A méreteket azért érzékelteti a ponyvamakett

Aztán kiderül, hogy nem a Bloodound (vagyis Véreb, ez a kocsi neve) prototípusáról van szó, amibe be is lehet ülni, csak egy nyomorult drótkeretre feszített ponyvatákolmányról, amiben az az interaktív, hogy pár érintőképernyőn lehet böködni a kocsi egyes alkatrészeit, cserébe néhány információt kapunk rólunk. Az egésznek legfeljebb annyi értelme van, hogy jól érzékelteti a rekordautó méreteit.

Szerencsére sikerült úrrá lennem kezdeti csalódásomon, és mégsem hagytam ott a francba az egészet még az előadások kezdete előtt, ugyanis meglepő módon kifejezetten érdekesnek bizonyult a rendezvény.

Nem haltak még ki a hősök

Andy Green magas, jóképű vadászpilóta, már most is ő tartja a földfelszíni sebességrekordot, jövőre pedig – ha minden jól megy – az első ember lesz, aki szuperszonikus autót vezetett az emberiség történelmében. És van humora, modora, kellő szerénysége ahhoz, hogy csupán csapattagként gondoljon saját magára. Ráadásul állítása az egész rekorddöntő vállalkozást azzal a céllal szervezi, hogy a gyerekek, a jövő generációja számára megmutassa: a technikai haladás még ma is érdekes, mérnöknek lenni menő, nem feltétlenül a “médiában akarok elhelyezkedni” az egyetlen válasz, amit egy gyermek adhat a felnőttek örök kérdésére: mi leszel, ha nagy leszel. Kampánya során nem egy iskolába is ellátogat, ahol valószínűleg komplett osztályokat fog a mérnöki hivatás felé lökni, ha rajta múlik.

Showman, vadászpilóta, sebességrekorder, csapatjátékos; igazi XXI. századi hős

Szóval egy igazi hős, na, mintha a Marvelnél rajzolták volna, mégis elképesztően emberközeli és vicces. Előadása során megemlítette, hogy szerinte is nagyon érdekes lesz a Forma-1 aktuális futama, bár az ő kocsijában egy Cosworth-féle Forma-1-es motor az üzemanyag-szivattyú (tényleg, ez pumpálja a hidrogén-peroxidot a rakétahajtóműbe), valamint a brit autóipar helyzetének elemzése kapcsán megkérte a Mercedes jelenlévő menedzserét, hogy tolmácsolja gratulációját az anyacégnek, amiért olyan sikeresek autóik, amelyekben ugye brit a technika.

Őszinte lelkesedéssel beszélt azokról az emberekről, akik alig várják a jövő évi rekordkísérletet Dél-Afrikában, egy 300 fős csapat tonnaszám szedte össze a kavicsot arról a sivatagi síkságról, amit kinéztek helyszínnek. És érezhetően abszolúte benne van a fejlesztési munkákban is, nem csak ballaszt lesz a kocsiban, semmilyen kérdéssel nem lehetett zavarba hozni, pedig a rekordkísérletről szóló általános előadás után hosszan nyaggattuk még technikai részletekkel.

A hátsó kerék kicsit kilóg, miáltal akkora légellenállást kell leküzdenie, hogy hagyományos futóművet nem is lehetett a kocsi alá tenni

Például elmondta, hogy a hátsó kerék tömör, egy darabból kimart alu-ötvözet, hiszen percenként 10 000-es fordulat mellett (ennyit fog forogni a KERÉK a kocsiján!) semmilyen köpeny nem maradna meg rajta. Meg hogy a kiálló hátsó keréken olyan intenzív terhelés keletkezik a légellenállás miatt, hogy az amúgy elég egyszerű kettős keresztlengőkaros futómű-konstrukcióban tűgörgős csapágyazást kellett alkalmazni a lengőkarok illesztésében, mert a hátrafelé ható irdatlan erő miatt különben összefeszülne minden és nem mozogna a futómű.

Az a kérdés is felmerült, hogy egyáltalán szükség van-e emberre a kocsiban. A válasz igen; egyrészt a rekord is csak úgy érvényes, ha hús-vér személy vezet, másrészt az automatizálás nagyon megdrágítaná a fejlesztést, és nem is adna kellő biztonságot arra nézve, hogy minden klappol majd. A Bloodhound vezetése bizony nagyon is emberi munka lesz, a kormányzás, a fékezés, a hajtómű egyes fokozatainak kapcsolása nem gépesíthető.

Az alábbi videóban Andy Green tanít bennünket rekordautót vezetni; csekély angoltudással is remekül érthető:

Az autóipar, mint régiós húzóágazat

Kevésbé látványos és lelkesítő, ellenben jóval több embert érintő és jóval nagyobb összegeket megmozgató vállalkozásokról is szó esett. A PricewaterhouseCoopers munkatársa és Jonathan Knott, brit nagykövet arról beszéltek, hogy korántsem futotta még ki magát az autóipari boom térségünkben. 2009 óta 175%-kal nőtt a régió autógyártása, csak tavaly 3,2 millió kocsi készült Kelet-Közép-Európában. Nagy-Britanniában is fontos az ágazat; attól, hogy a tradicionális brit tömegmárkák gyakorlatilag kihaltak, az ipar maga virul. 129 ezer dolgozót foglalkoztat a brit autóipar, a 11 Forma-1-es modellben 8-ban brit fejlesztésű technika zümmög.

Autós és repülőipari workshop a Brit Nagykövetség rendezésében: a találkozó célja főleg az Egyesült Királyság és a kákáeurópai régió szakipari randevújának összehozása volt

És a britek szerint nem merül ki a mosogatási célú bevándorlásban a gazdasági kapcsolatrendszer potenciálja régiónk és az Egyesült Királyság között. Az Egyesült Királyság és a Kelet-Közép-Európa közötti kereskedelem nagyságát megközelítőleg 16 milliárd fontra (mintegy 6256 milliárd Ft) becsülik, ez csupán 3 %-a a régióban rejlő importlehetőségeknek a brit cégek számára. Már mutatkoznak azonban biztató jelek is: még soha ennyi brit cég nem kereskedett a régióban, a vállalatok megkétszerezték exportjukat a kelet-közép-európai országokba az elmúlt 10 évben.

Kis sportmanufaktúrák tartják életben a brit lángot

A Caterham üzletfejlesztési igazgatója és a Radical marketing-vezetője saját cégeik példáján keresztül azt mutatták meg, hogy nem csak egy szűk réteg számára érdekes, ami a kis brit autós cégekben történik, hanem akár az egész autóipar számára. A mára sorozatgyártású modelleknél (BMW i3, i8) is alkalmazott szénszálas műanyag szerkezetek fejlesztésében is sok eredmény kötődik hozzájuk, és az is érdekes, hogy 2012-ben a Radical tudta a leggyorsabb elektromos autót küldeni a Pikes Peak-re, sokkal nagyobb cégek nagy meglepetésére.

A Caterham esettanulmányából azt is megtudhattuk, hogy egy kis, rugalmas cég képes lehet arra is, hogy mindössze 12 hét alatt a semmiből új modellt teremtsen: ennyi idő kellett tavaly ahhoz, hogy elkészüljön az AeroSeven koncepció.

Scott Thopmson, a Caterham üzletfejlesztési igazgatója

Just in time, 1200 kilométerről

A kecskeméti Mercedes-gyár logisztikai vezetője, Stefan Putzlocher azzal illusztrálta a kelet-közép-európai térségben folytatott autógyártás versenyképességét, hogy a Mercedes úgy képes szinte készletgazdálkodás nélkül, just-in-sequence rendszerben szervezni a gyártást, hogy a motor 1200 kilométerről, vasúton érkezik a kocsikhoz. Mégis, vevői rendelés-azonosítóval ellátott, szigorúan valós igényekre készített autók születnek mindössze tíznapos gyártási átfutással itt, Magyarországon.

Putzlocher úr szerint mindennek a kulcsa a schengeni zónán belüli működés. Nincsenek határokon megállított szállítmányok, hosszas vámvizsgálatok, de vannak alacsony bérek, képzett, elkötelezett munkaerő; ettől pörög az autóipar a keleti régiókban.

És állítólag ez nagyon jó nekünk is.