Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer két dán és egy angol vállalkozó, akik 1846-ban, Koppenhágában megalapították a Burmeister & Wain nevű vállalatot. Ez a vállalat kezdetben hajógépészettel foglalkozott, szépen fejlődött, később csodaszép dízelmotorokat gyártott az emberek nagy-nagy örömére. Élt-éldegélt ez a vállalat, mint Marci Hevesen. Tán még ma is úgy élne, ha a globalizálódó piac, a Napkeletről érkező olcsóbb dízelmotorok árja nem érkezett volna nagy veszedelemmel, 1980-ban. Legyengült a Burmeister & Wain, jártányi tőkéje sem maradt. Ekkor arra jött egy olyan iparvállalat, aminek meg sem kottyant a keleti szél: a teherautóiról ismeretes MAN, és hamm, bekapta a Burmeister & Waint. De a MAN AG sem bírta ám sokáig önállóan! 2011-ben, na, kicsoda szerzett többségi tulajdont a részvényesek között? Hát bizony nem más, mint a Volkswagen.

És mije van még a Volkwagennek? Hát Audija! Így esett, hogy amikor az Audi kedves gyermeke, a TDI dízelmotor-brand 25 éves lett, és meghívták az újságírókat szerte kerek e világból, hadd ünnepelnének velük közösen, a sajtóbemutató egyik legérdekesebb programja egy immár családi ékszernek számító ipartörténeti relikvia, az 1932-ben gyártott, óriási nagy, Burmeister & Wain márkájú dízelmotor beindítása és rövid járatása volt, a

Diesel House-ban.

Tetszettek tudni, hogy nem csak egy híres dán Hans Christian volt? Bizony, a kicsit szadista lelkületű meseíró mellett egy H.C. Örsted nevű fizikus is sokat adott az emberiségnek, azzal, hogy felfedezte az elektromos áram mágneses mezőt generáló hatását. (Egyébként a két Hans Christian egy időben élt, sőt barátok is voltak – milyen kicsi a világ.) Az ő nevét viseli az az erőmű, amelynek egyik épületében működik a Diesel House, a dízeltechnikának ajánlott ipartörténeti múzeum.

A gázüzemű H.C. Oersted Erőmű, Koppenhágában. A bal oldali kis szürke tetős, piros házban lakik az óriási motor, ha jól emlékszem

Sőt, nem is annyira múzeum ez, ahogy én gyerekkoromban megszoktam, unalommal, nyúlkálási tilalommal és éber sasként hesszelő teremőr-nénikkel, inkább amolyan interaktív kiállítás és kedvcsináló a gyerekeknek a mérnöki-műszaki pályához. A hajóipari tárlat vitrinei mellett ma is működő, száz évesnél idősebb motorok állnak itt, melyeket időről időre be is indítanak lelkesen magyarázó, kedves technikus bácsik.

Olajtól csöpögnek a gépek is, a bácsik is, egy idő után a látogatók is, meleg van és büdös és zaj – isteni! Bizonyára számos fiúgyerek mozdonyvezetői, űrhajósi, kamionsofőri álma vált itt már köddé, és született helyette új álom: akar a fene vezetni, én tervezni akarok, szerelni és javítani, meg tudni, mi hogyan működik!

Itt, a Diesel House-ban található az a 22 500 lóerős dízelmotor, ami 30 éven át volt

a világ legnagyobb dízele.

A motor soros, nyolchengeres, 84 centis furatú, másfél méter lökethosszúságú hengerekkel. Maximális fordulatszáma percenként 115, a motor teljes tömege 1400 tonna. 15 megawattos teljesítményével kisegítő generátorként működött, a telepen található széntüzelésű (1994-től gázzal fűtött) erőműnél sokkal gyorsabban reagáló óriási dízel-generátor segített a reggeli és kora délutáni fogyasztási csúcsigények kielégítésében.

Hogy megfoghatóbbak legyenek a számok

Gázolajjal működik, 350-400 baron injektálják az üzemanyagot az égéstérbe. 240 g/kWh a fajlagos fogyasztása 12 MW leadásánál, ami azt jelenti, hogy üzemóránként jó három köbméter gázolajat szürcsöl el. Motorolajból 40 tonna van a rendszerben, óránként tízszer fordul meg a motorban a kenőanyag. A hűtőrendszer vizes, nyitott; a koppenhágai kikötőből szivattyúzzák hozzá a tengervizet.

Kétütemű, kettős működésű dízel, ami azt jelenti, hogy hengerenként két égéstere van (egy a dugattyú felett, egy meg alatta) és minden felső (ami lent ugye alsó, de sebaj) holtpontban gyújt, tehát két munkaütem jut minden fordulatra. (Csak emlékeztetőül: a négyütemű motorban két fordulatra jut egy munkaütem.) Fogaskerék-hajtású kompresszor tölti fel a hengereket, metszetben így néz ki a motor:

Kétütemű, kettős működésű dízelmotor metszeti képe

A hatalmas dízelmotort 2004-ben kapcsolták le végleg az elektromos hálózatról, azóta kiállítási tárgy, de 2003-ban egyszer még teljesen komolyan szolgálatba állították az akkor 73 éves darabot egy áramszünet idején. Jól jött, hogy ez a generátor elektromos áram nélkül is beindítható, míg a többi, Koppenhágát ellátó erőmű vészgenerátorainak beindításához is elektromos áramra lett volna szükség…

Manapság a Diesel House-ban minden második vasárnap indítják be, részint a látogatók kedvéért, részint állagmegőrzési céllal. Ilyenkor 5-10 percig jár a motor a hosszas előmelegítés és sűrített levegős indítás után. Nekünk persze a sajtóbemutatón jutott egy extra indítás: így ketyeg a 82 éves dízelmotor:

Még egy képet muszáj megmutatnom: a videón nem látszik, de felvonó is jár a motorhoz. Dízelmotor, saját lifttel, agyrém:

Így szól egy négyemeletes, nyolchengeres dízel 1

Az első Burmeister & Wain

Nem csak a monstrumot láttuk ám működni – az egykori dán motorgyár legelső dízelét, a B&W No. 1-et, egy egyhengeres, négyütemű motort is beröffentették előttünk. Ez tényleg az első B&W dízel, eredetileg egy kocsiüzemben használta a vevő, aztán ki tudja, hol dolgozott még, de 1940-ben, még mindig hibátlan, teljesen üzemképes állapotában a gyártó visszavásárolta és kiállította a gyári múzeumban. Azóta is ott van, minden csütörtökön dolgozik hivatalosan.

A lendkereket forgatja a 40 lóerős motor, arró pedig szíjjal, tengellyel bármit meg lehet hajtani. Így lopódzott be a belsőégésű motor a gőzgépek, vagy akár lovak helyére a századelőn

320 mm-es furat, 490 mm-es löket, vagyis, ha jól számolom, ez egy negyvenliteres motor. Ehhez képest nem túl erős: 180-as maximális fordulatszámon 40 lóerőt ad le. 60 bar nyomású sűrített levegővel indul, majd ilyen szépen jár (figyeljék, mennyire muzikálisan szól, maga a Dízelhimnusz):

Közben a bácsi szaladgál körülötte és olajoz, fülel, felügyel. Nem éppen olyan egyszerű használni, mint egy mai Honda generátort – de jóval nagyobb élmény, az tuti!