Csúnya dolgok történtek útjainkon 2014 első 4 hónapjában, a tavalyi hasonló időszakkal összevetve 133-ról 158-ra nőtt a halálos balesetek száma. Különösen érdekes, hogy a legnagyobb mértékben a közlekedés ún. legvédtelenebb szereplői között ugrott meg az áldozatok száma:
  –  36 után 41 gyalogos
  –  5 után 8 motoros
  –  11 után 27 kerékpáros halt meg az utakon 4 hónap alatt.

Rá lehet erre vágni, hogy a járművek közül a kerékpárok szaporodtak a legnagyobb mértékben, csakhogy az elmúlt évek adatai egyértelműen mutatták: a bringás forgalom növekedése és érintettségük a balesetekben nem arányos. Leglátványosabban Budapesten emelkedett a bicajosok száma, és a legjobban itt lehetett kimutatni, hogy ennek ellenére gyakorlatilag stagnált a részesedésük a balesetekben.

Magyarország kerékpár-nagyhatalom

Regisztráltak, ezért a forgalomban részt vevő személyautók (3,04 millió), tehergépkocsik, buszok stb. számát tudjuk, a kerékpárokra viszont csak közvélemény-kutatási adatok vannak. A Magyar Kerékpárosklub megbízásából a TNS-Hoffman tavaly szeptemberi felmérése szerint 2010 márciusától 2013 szeptemberéig így alakult a kerékpárral rendszeresen közlekedők aránya:
  –  országosan a lakosság 38 százalékáról 45-re
  –  a fővárosban 11 százalékról 25-re nőtt

Vagyis milliók állítják magukról, hogy bicajoznak. Budapesten konkrét mérések bizonyítják a kerékpárhasználat komoly növekedését, a Múzeum körúton működő számláló szerint például 2010-2013 között gyakorlatilag megháromszorozódott a forgalmuk. És a növekedés nem áll meg, ellenkezőleg: az év első 4 hónapjában 150 ezer bicajt rögzített ez a számláló, ami 50 százalékos forgalomnövekedés tavalyhoz képest.

Az Andrássy úti műszer is hasonló számokat mutat

Mindezek az (országos és budapesti) adatok nemzetközi összehasonlításban igen meglepő helyre, a közismert két kerékpár-nagyhatalom mellé helyezik Magyarországot. A lakosságszámhoz mért kerékpárhasználók arányát nézve
1, Hollandia
2, Dánia és Magyarország
a sorrend Európában.

Stagnáló balesetszám, 1,5-szeres birságolás

A százezerszám a forgalomba belépő új kerékpárosok ellenére az elmúlt évek baleseti adatai nem követték a bringások számát: 2014 elejéig csökkent a halálos, stagnált a súlyos, és csak enyhén emelkedett a könnyű sérüléses balesetek száma.

Ennek ellenére a bírságolásuk igencsak megugrott 2012-ről 2013-ra. Az ORFK-tól kért adatok beszédesek: immár nem csak az autósok, és meglepő módon a gyalogosok fizetnek komoly pénzeket az államkasszába, hanem a bringások is.

Rendrakás vagy pénzbehajtás?

“A kerékpár is jármű, márpedig minden járművezetőnek ugyanazok a jogai és a kötelezettségei. Ha vét a KRESZ ellen, akkor meg kell büntetni a kerékpárost pontosan ugyanúgy, mint az autóst. Ha ez a növekvő szám azt jelenti, hogy a rendőrök elkezdtek foglalkozni a kerékpáros-szabálytalanságok visszaszorításával, akkor örülök neki, ha viszont a szívatásra, meg a pénzbehajtásra megy, akkor nem” – kommentálta a Vezess.hu-nak az adatokat László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke.

1,2 milliós kártérítés az áldozatnak

   “Számtalan pozitív hatása mellett a kerékpáros közlekedés sok veszéllyel is jár. A Generali adatai szerint leggyakrabban csonttöréssel végződnek a kerékpáros balesetek, amelyeknek ráadásul csaknem 80 százaléka gyermekekkel történik.” (…) “A biztosító adatai alapján a legnagyobb, 1,2 millió forintnyi kárkifizetés a tavalyi évben egy középkorú kerékpáros balesetéből adódó nyaki gerincműtéthez köthető, ami jól mutatja, milyen súlyos sérülések fordulhatnak elő.”
   Két mondatot idéztünk a Generali minapi sajtóközleményéből, amely a “Generali Milliós segítség” nevű balesetbiztosítás Bringa csomagját ajánlotta a kerékpározók figyelmébe – úgy, hogy az kiverte a biztosítékot a kerékpársoklubnál. Utóbbi így reagált:
   “Hatásvadász, riogató és ártalmas írás, aminek célja a félelemkeltés. Ez nagyon rombolja azt, amiért több ezer civil közel egy évtizede dolgozik, és amiben Európában példátlan áttörést értünk el, mégpedig azt, hogy legyőzzük az embereket a kerékpározástól távol tartó félelmét.
A kerékpárosokat egyre kevesebb valószínűséggel éri baleset, ahhoz képest, hogy pl. Budapesten a számuk megtöbbszöröződött. Ennek oka a safety in numbers jelenség: minél több a kerékpáros, annál kevesebb abszolút értékben mérve a balesetek száma. Ennek a hatásmechanizmusa egyszerűsítve az, hogy a gyakoribb autós-bringás, bringás-bringás interakció nyomán a közlekedés szereplői sokkal tapasztaltabbak és felkészültebbek, így egyre kevésbé váratlanok a váratlan helyzetek. A kerékpárosok baleseti kockázata (eset/megtett km) töredékére esett, aminek oka a több bringás.”

Miért nő az áldozatok száma?

Hogy a bringások vagy az autósok vétenek-e több szabályt, arra sosem lesz egzakt adat, viszont utóbbiak igen gyakran sérelmezik – például a cikkeink alatt is – , hogy ha ők oktatás és eredményes vizsga után mehetnek ki a forgalomba, akkor miért mentesülnek ez alól a kocsijaikkal egy aszfalton, egyazon szabályok alapján közlekedő bringások.

László János részben egyetért ezzel a kritikával, sőt, az általa elnökölt szervezet sokat is tett a megoldás érdekében: “Nem papír kell a kerékpárosoknak. Viszont már az iskolában alapos, színvonalas közlekedés-oktatást kell kapnia minden gyereknek, hogy amikor eljön az ideje annak, hogy kerékpárral a közlekedés résztvevője lesz, vagy eljön az ideje, hogy jogosítványért megy, már tudja, érezze, mi az a közlekedéskultúra. Tudja, és értse, hogy mi a különféle járművek közötti együttközlekedés lényege.”

Évtizede gyakorlatilag nem változik a bringák aránya

Persze az alapkérdés addig is az, hogy az idei elkeserítő balesetszámok trendfordulót jelentenek-e, vagy speciális okok állnak mögöttük, de László egyelőre nem tudja a választ. Mint mondta, jelenleg “hosszan és alaposan” elemzik a számokat.

Az utakon tapasztalható agresszióról viszont határozott véleménye van a kerékpáros érdekvédőnek. “Sokszor nem látják, és nem is akarják észlelni egymást a közlekedés résztvevői. A jobbra kis ívben forduló autósnak lassítania kell, és számítania arra, hogy érkezhet kerékpáros, míg a bringásnak figyelnie kell az autósokra, gyalogosokra, különösen a járdák, kerékpársávok, kereszteződések találkozásánál. Mondom ezt úgy, hogy mi nagyon szeretnénk, ha nem autósokról és kerékpárosokról beszélnénk, hanem egymásra figyelő közlekedőkről. Sajnos frusztrált a társadalmunk, aminek a levezetésére az egyik legideálisabb terep a közlekedés. Kölcsönösen figyeljenek egymásra a közlekedés résztvevői, mert csak akkor lesz biztonság az útjainkon.”

Tűnjön el: “autós”, “kerékpáros”, “gyalogos”

  Évek óta tervezgetett álma válik valóra László Jánosnak, aki a Magyar Kerékpárosklub kezdeményezésével régóta szeretne egy “nem-kerékpáros kampányt” elindítani. Ötletét felkarolta az ORFK-OBB, amely finanszírozza a projektet, támogatóként pedig csatlakozott hozzá a Magyar Autóklub, a MOL, az Uniqua Biztosító és a BKK. A több hullámban, több évre tervezett akciósorozat egyik fő célkitűzése így hangzik: “Az együttműködő felek szeretnék elérni, hogy eltűnjön a mindennapi szóhasználatból az “autós”, “kerékpáros”, “gyalogos” kifejezés. Hiszen a választott jármű nem az identitásunk  része, mint ahogy az sem, hogy például milyen porszívónk van. Emberek vagyunk, közlekedők, és partnerek: mindannyian minél kényelmesebben, gyorsabban és biztonságosabban szeretnénk eljutni A-ból B-be.”

A kampánylogó

Az első, nyár végéig tartó kampányperiódus rádiós és televíziós szpotokkal, óriásplakátokkal és utcai installációkkal az alábbiakat üzeni:
1. lassíts
2. tarts oldaltávolságot
3. vigyázz a gyalogosokra