A Dacia, és ami mögötte van

Kaland: Romániában a Daciával

Szerző: Erdős Norti levél küldés 
Dátum: 2014.05.26. 15.00

Napjaink egyik sikertörténete a Dacia, most betekinthettünk a kulisszák mögé. Kiderült, hogy olcsó autót csinálni nem egyszerű feladat.

Olyan négyéves lehetettem, amikor apám megvásárolta első családi autónkat, amely hűségesen szolgált minket egészen a kilencvenes évek elejéig. Ekkor viszont családfőnk úgy döntött, itt az ideje váltani, a vajszínű Dacia 1300-as végül a debreceni autópiacon román tulajdonosra talált – így visszakerült a hazai vérkeringésbe -, az árát pedig egy Lada Samara emésztette fel. 

Dacia 1300, a Tituban található fejlesztési központban

Akkor még nem gondoltam, hogy egyszer azon a helyen fogok sétálni, ahol anno a mi Dákónk is készült, aztán néhány napja ez mégis megtörtént.
Általában nem tartozik a kedvenc programjaim közzé a gyárlátogatás, mert az izgalomtól nem emelkedik meg a pulzusom és sokszor feszített a tempó, nincs idő elmélyülni az érdekes részekben, ezúttal viszont nagyon is kíváncsi voltam, vártam az indulást. 

DACIA

Az immár 15 éve Renault-kézben lévő román autóvállalatot a privatizálás mentette meg a haláltól. A franciák elsőként egy régebbi modellt frissítettek fel és kezdték el gyártani Solenza név alatt, majd 2004-ben jött az elképzelhetetlenül olcsó Logan (1 750 000 forint volt az alapára), amitől elsőként mindenki csak a fejét vakarta, aztán a padlón koppant az álla.

Jobb oldalon az első, mellett pedig a legfrissebb Logan generáció

A 2008-as válság óta Magyarországon az újautó-értékesítés haldoklik, de a Dacia még itthon is nagyon jól tartja magát. Nemzetközi színtéren a román leányvállalatot is megviselte ez az időszak, de a cég statisztikai görbéi kivétel nélkül felfelé ívelnek – olyannyira, hogy életben tudja tartani anyavállalatát, a Renault-t is. 2014 első negyedévében a Dacia érte el Európában a legnagyobb piaci növekedést (46,1%) az autógyártók közül, 2013-ban pedig közel 430 000 járművük talált gazdára Európában és a Földközi-tengeri régióban. 

A Logan 10 éves születésnapjának apropójából látogathattunk el a Dacia romániai főhadiszállására, ahol az alapoktól mutatták meg nekünk hogyan születik a cserebogár.


A vázlatfüzettől az utcáig 

Bukarest nem éppen turistacsalogató hely, a régi rendszer nyomait nem igyekeztek túlságosan eltüntetni. Omladozó lakótelepek, föld feletti távhővezetékek, falfirkák, gaz és kóbor kutyák tarkítják a várost, na meg a rengeteg autó és a folyamatos dugók. Ebből a miliőből emelkedik ki pompázatos tüskeként a Renault helyi “dizájncentere”, ahol a jövő Daciáit álmodják meg nagyon tehetséges fiatalok.
 

2007-ben nyitották meg a "Renault Design" központot

A létesítmény vezetője Geoffrey Gardiner, aki 27 fős csapattal dolgozik. Fő feladatuk, hogy az olcsó anyagokat a lehető legigényesebb módon prezentálják a leendő vásárlóknak. Az itt dolgozó formatervezők elmondása szerint sokkal nehezebb megtervezni egy Daciát, mint például egy luxusautót, hiszen itt minimális költségfelhasználás mellett kell olyat alkotni, amivel elégedettek lehetnek a vevőik. Ebben rejlik a Dacia-esszencia, ami, eddig úgy tűnik, működik. 

Papíron kezdődik a tervezés, egészen az alapoktól

Ezt követi a számítógépes megvalósítás

Az elkészült tervek alapján kifaragják a makettet

Először kitalálják, hogyan nézzen ki maga az autó, aztán megpróbálják minél kevesebb alkatrészből megvalósítani. A képen az elfogadott tervek alapján készült elemek egyes fázisai láthatók


A külső formaterv mellett, az utastér minden apró részletét is itt álmodják meg: a fejtámlától kezdve, a váltógombon át a varráshoz használt cérnáig

A dizájnerek gyakran ellátogatnak helyi kulturális eseményekre – a képzőművészet tanulmányozása végett -, hogy jobban megismerjék az emberek ízlését, akik majd jó eséllyel kicsengetik a pénzt az általuk “kifaragott” autókért.

A Renault-nak van még "dizájncentere" Párizsban, Dél-Amerikában, Koreában és Indiában. Mindenhol ugyanazt a szabványt és technológiát használják, így ha valakit áthelyeznek egyik helyről a másikra, nem kell külön a betanításra időt vesztegetni



A Dacia-keltető

Maga a gyár – ahonnan durván 50 másodpercenként gurul ki egy új jármű -, Mioveni városának közelében található és 1968-ban épült, ezt a komplexumot modernizálta a Renault. Az épületek stílusán bizony észrevehető a kommunizmus szelleme, egyébként pedig nagyon kulturált és tiszta a terület, kívül-belül. Ez az a fajta rendezettség, amit nem lehet az újságírók érkezése előtt 1 héttel gyorsan megcsinálni, hiszen az ISO 1400 és ISO 9001-es szabványok megtartásához nagyon komoly követelményeknek kell megfelelni. 

Az itt dolgozó alkalmazottak száma eléri a 8000-et, átlagkeresetük bruttó 4000 lei (275 ezer forint), plusz ingyenes buszjáratok szállítják őket, és az ebéd is grátisz. Szóval igazán szerencsésnek mondhatják magukat az itt dolgozók, hiszen dupla annyit vihetnek haza mint máshol robotoló honfitársaik. Persze ez átlagfizetés, a soron dolgozó melós biztosan kevesebbet kap.

Az összeszerelősor 1200 méter hosszú, és kevesebb mint egy perc alatt gurul le készen egy Logan, Duster vagy Sundero - ez a tavalyi éveben összesen 342 620 autót jelentett. A Dokkert és a Lodgy-t Marokkóban gyártják.


Tavaly ünnepelte a gyár az 500 ezredik legyártott Dustert, idén májusban pedig az 5 milliomodik autót


Az öntöde egy teljesen új építésű részlege a gyárnak, ahol a váltóházak és motorblokkok készülnek


Naponta 3000 tonna alumíniumot olvasztanak meg


A 0,9 literes, turbós háromhengeres öntvénye tárolókban


A motor-összeszerelő üzemben a K7-es kódszámú 1,4 és 1,6 literes blokkokat rakják össze, természetesen a 0,9 literes, háromhengeres mellett. 2013-ban összesen 308 ezer motor és 516 ezer váltó készült el Mioveni gyárban.


Fejlesztési és tesztközpont, Titu

A három nap alatt készített fényképeim több mint felét Tituban lőttem, a Dacia fejlesztési központjában. Itt felesleges lenne hosszú sorokat tölteni el azzal, hogy magyarázom a látottakat, inkább vegyük sorra képenként.

Titu Bukaresttől körülbelül 50 km-re északnyugatra helyezkedik el, a város határában található a francia gyártó fejlesztési központja. Itt végzik a belépő szintű, úgynevezett M0 (M zéró) platformos autók tesztelését, finomhangolását

A tetőn lévő halálosztót az anyósülésről lehet kezelni

Tolólapos Duster, hátul sószóró berendezés is van


Dokker, Lodgy és Duster mentőalakulat


A Duster mentőautó belülről


Katasztrófavédelem számára alakított keresőautó

A létesítmény egy régi repülőbázis területén van, ahová még maga Ceausescu is leszállt helikopterével mielőtt elfogták. A sajtó munkatársai ezúttal fotózhattak - gondosan elrejtettek minden titkosat -, de egyébként tilos bármilyen felvétel készítése. Aki pedig levegőből próbálna meg fotókat csinálni az nagyon rosszul jár, egyrészt mert repülési tilalom van a központ felett, másrészt pedig a szomszédban működik egy rakétabázis, ahol drónok figyelik a légteret

Különböző szoftverek segítségével állítják be az autók elektronikai rendszerét

Álcázott Daciák hada, ezeket is lehetett fényképezni, bár elég gyorsan továbbtereltek minket

Az egyik hatalmas folyosón egy tárlatra bukkantunk, ahol a régi modellek mellett tanulmányautók is láthatók voltak

Az egyetlen teljes egészében elkészült Duster-tanulmány. Az orra és a lámpái hasonlítanak kicsit.

Hatkerekű Dustruck - Román egyetemisták tervezték, hogy bebizonyítsák az autó egy tonna feletti terhet is képes szállítani. A modell sorozatgyártásáról nincs szó, és ne gondoljunk mindjárt egy 6x6-os járműre, ugyanis a hátsó kerekek nem motorizáltak.