Alkalmi koca-off-roadosként mindig úgy képzeltem, hogy egy csörlővel felszerelt terepjárót használni vicces, férfias, menő és pofonegyszerű dolog. Csak vág át az ember a dágványon, ha elakad, kiugrik a kocsiból, kihúzza a kötelet, egy fa köré csavarja, majd egy pillanat alatt kihúzza magát a bajból és már száguldhat, de legalábbis döcöghet is tovább. De kipróbálni sosem próbáltam még a dolgot.

Ezért dobbant meg a szívem, amikor a Toyotánál megláttam a HiLux tesztautót. A 2005 óta szinte változatlan formában gyártott kocsinak önmagában nem sok keresnivalója lett volna nálunk egy tesztre (hiszen a kilencéves modellről írtunk már korábban itt meg itt) – no de csörlős autó még sosem járt nálunk. Úgyhogy elkértem, hazavittem és nekiláttam a felkészülésnek. Nagyjából három percbe tellett belátni, hogy a csörlőzés nem olyan eleme az Autózásnak, mint driftelni, gyorsulni, pályázni, ugratni, hanem inkább olyan, mint az odaszáradt szúnyogokat vakarni a visszapillantó hátlapjáról mosáskor.

Elegáns fedél takarja a MileMarker csörlőt

A gyilkos drótkötél

Az a fő probléma, hogy a csörlőre nem a Pókember csodálatos, eltéphetetlen fonalát, hanem egy rohadék drótkötelet tekernek fel a gyártók (bár vannak műanyagkötelek is, amiről megoszlanak a profi off-roados vélemények). A drótkötél pedig szálasodásra hajlamos, valamint igen sokat kibír, de ha szakad, akkor gyilkol. Tetszenek emlékezni a Die Hard harmadik részére? Nem? akkor itt egy érdekes videó a való életből:

Szóval a kötélre vigyázni kell, nem szabad engedni megtörni, tisztán kell tartani, bőrkesztyűben illik csak hozzányúlni, és, ami a kedvencem: minden éles használat után illik teljesen le- és visszatekerni, terhelés alatt, óvatosan vezetve. Egy csörlő használati utasításában azt voltam képes olvasni, hogy az ideális feltekeréshez (hogy ne összevissza, hanem szépen rendezetten tekeredjen fel a spulnira a kötél) legalább 230 kg-mal kell terhelni a kötelet, miközben vezetve rendezzük rá a dobra. Mert ez sajna nem olyan, mint a varrógép spulnizója, ami ide-oda mozgatja a tárcsát, hogy ne a dob egyik felén legyen az egész kötél.

A csörlőn a szám azt jelenti, hány fontot húzhatunk vele. A toyotán 9,5-ös van, ami 9500 fontos, kb. négy tonnás, ennyit tud húzni, keréken

A csörlőzési protokoll

Ha tehát balsorsunk úgy rendeli, hogy elakadunk, és van csörlőnk is, meg valami dolog, amihez kiköthetjük a kötelet, akkor az alábbiak szerint kell(ene) eljárni:

1, Megfelelő kikötési pont megtalálása. Ha fa, akkor ne legyen száraz, ha másik autó, akkor ne legyen könnyebb, mint a miénk.

2, Kötél lehúzása: a csörlő kuplungját oldjuk, a kötelet kihúzzuk.

3, Kötél rögzítése. Ha fához, akkor a fát illik körültekerni egy hevederrel és a heveder hurkaira akasszuk a csörlőt. Ha valami fémhez, akkor vigyázni kell, hogy a fém élei ne vágják el vagy törjék meg a kötelet.

Aki komolyan veszi a terepezést, hátul is felkészül a csörlőzésre: van olyan akadály, amiből jobb visszafordulni, mint a végletekig erőltetni az átkelést

4, Kötél biztosítása szakadás esetére. Valami nehéz izét, egy vastag kabátot, pokrócot, miegyebet illik a kötélre dobni, az autónkhoz közelebb, hogy ha mégis szakad a kötél, a súly lehúzza és ne vágódjon a kötélvég puskagolyóként a hűtőbe, fényszóróba, szélvédőbe.

5, Terep biztosítása, illetéktelenek, részeg haverok elküldése, úgy, hogy bárhol szakad a kötél, ne érhessen el senkit. A youtube-os csörlős videókon hátborzongató a kötél felett átlépkedő, a csörlődobot közelről videózó ember, ők gyakorlatilag permanens életveszélyben vannak.

6, Vezérlő joystick bekötése, csörlőmotor élesítése. A vezérlők kábele rendszerint elég hosszú ahhoz, hogy beülhessünk vele az autóba, de a kocsi mellett is sétálhatunk vele; ha tutira nem tud meggurulni előre az autó, nem baj ám, ha a mi fejünk sincs a drótkötél vonalában.

Ami még a csörlőzéshez kell, ha meg akarjuk úszni gépi és személyi sérülések nélkül

7, Csörlőzés. Óvatosan, lassan, a kötél feszülését figyelve, csak a szükséges távon. Nem baj, ha a kocsi motorja jár ilyenkor, mert a csörlő azért terheli az akkut rendesen. De “rásegíteni”, nyomni neki vontatás közben, pörgetni a kerekeket nem célszerű. A videón jól fog kinézni, de a hirtelen tapadást találó kerékkel megugró kocsi baleseteket okozhat, a kötélnek pedig jobb, ha folyamatos terhelés alatt tekeredik a dobra, nem lazul fel időnként, amikor az autó tud menni egy fél métert. Ha nem ül senki a kocsiban és lejt a terep hátra, időnként ki kell ékelni a kereket. Méterenként meg kell állni és megnézni, egyenletesen tekeredik-e a dobra a kötél. A motor melegedésére is ügyelni kell, 1-2 perc használat után célszerű megállni pár percre, hadd hűljön egy kicsit.

8, Ha kiszabadultunk a sárból, lehet leoldani, feltekerni. Ha a hely nem alkalmas játszani a kötéllel, hát úgy, ahogy sikerül, de – különösen a rejtett csörlőt – ilyenkor is végig szemmel kell tartani feltekeréskor, mert ha nagyon egy oldalra tekeredik a kötél, a dobon felvastagodva megakaszthatja a csörlőt és leéghet a motor. A kötelet feltekeréskor fogni kell, kesztyűben, és nem a kötelet a kezünkben csúsztatva (szar dolog egy csonthártya-karistoló drótszál), hanem tartva engedve. Az utolsó centiken már nem szabad kézzel fogni a kötelet, kampót, hanem valami madzaggal kell feszesen tartani a kötelet, hogy ha nem akar leállni a csörlő, a kesztyűnkbe meg beakadt egy drótszál, ne húzza be a kezünket a fémhengerek közé a motor.

9, Áttekerés. Ha kiértünk a dagonyából, ajánlott az egész kötelet lehúzni és újra feltekerni, a gyártó által ajánlott terheléssel újratekerni, hogy a menetek szépen egymás mellett legyenek. Ha csak úgy összevissza van feltekerve a kötél, a következő használatkor megszorulhat, a kötél egy szakasza befeszülhet két menet közé és rángathatjuk káromkodva estig.

Nem viccel, ha beakad a kesztyű a kampóba, olyan lesz a kezünk a görgők között, mint egy hússzelet panírozás előtt

Hogyan válasszunk csörlőt?

Nyilván ismert gyártótól érdemes vásárolni, a legfontosabb paraméter pedig a terhelhetőség. A Toyotán lévő 9.5 jelzés azt jelenti, hogy 9500 font gördítésére alkalmas a szerkezet, ami elég sunyi mérőszám, de ilyenek ezek a kapitalista vállalatok.  A 4,6 lóerős motorral ez a csörlő 4,3 tonnát kerekes jármű sík úton való görgetésével tud kifejteni. Durva sárban inkább csak fele-harmada ilyen  nehéz autót tud húzni, de ha még emelkedő is rontja a helyzetet, lehet, hogy a Toyota kimentésére sem elég.

Ettől még nem kell száztonnás hajócsörlőt venni a HiLuxra, elég, ha egy fordítócsigát is veszünk hozzá. A csigán átvezetett kötéllel – nyilván a vontatási sebesség rovására – megduplázható a vonóerő. Adj nekem egy szilárd pontot a világegyetemben, meg pár csigát és elég hosszú kötelet, és én akár a Toyota HiLuxot is kimozdítom a helyéből, mondta Arkhimédesz.

Kézi csörlő: 6-10 ezer forintból megvan. Ha csak vészhelyzetre kell a köteles segítség, bőven elég egy ilyen. Persze nem olyan menő, mint a 2-300 ezres elektromos

Kell az a csörlő egyáltalán?

Ha most ezt a cikket olvasod, akkor valószínűleg neked nem. Kocaterepjárósoknak, alkalmi offroadosoknak, akik nem szakmaszerűen tanultak sárban autóval munkát végezni, valószínűleg sosem lesz szükségük csörlőre. Aki Somogybabodon buliból akarja rángatni az életveszélyes kötelet, annak is jobb, ha nincs ilyenje. De ha mégis fennáll az elakadásveszély, akkor sem feltétlenül kell egy olyan 250-300 ezer forintos holmi, mint a Toyotán lévő MileMarker. Alighanem elég egy kézi csörlő, ami kicsit olcsóbb. Úgy 6-10 ezer forint.

Ezen a cuccon 1-2 méter drótkötél van csupán, használatához pedig csak testi erőnkre támaszkodhatunk, de ha ötévente egyszer akadunk el, ezzel is remekül elboldogulhatunk. Persze nem olyan menő ez a karos kézicsörlő a csomagtartóban vagy a platódobozban, mint a felvágós elektromos az orron, de mi már tudjuk, hogy a csörlő csak profiknak vagy műmájereknek való. Ugye?

Van értelme a 250-300 ezres elektromos csörlőnek egy hobbiszintű terepjárós számára?

  • A szerzőnek igaza van, a motoros csörlő csak profiknak kell45%
  • A szerző hülye26%
  • A szerző hülye, a motoros csörlő hasznos bárkinek19%
  • A szerző hülye, a motoros csörlő menő10%

Van értelme a 250-300 ezres elektromos csörlőnek egy hobbiszintű terepjárós számára?