Ettől még simán meghalhatsz

Az úton mi véd meg a vadgázolástól?

Szerző: Földes Attila levél küldés 
Dátum: 2014.04.05. 07.00

Újabb spam, újabb leleplezés: semmire sem jó vadriasztó, most 12 helyett csak 6000-ért.

Napról napra egyre nagyobb szeméthalom tömíti el a postaládánkat. Amikor már a hatodik, “majdnem megölt egy szarvas”, “elütöttem egy szarvast”, “szarvas ölte meg a barátom” tárgyú levél esett be, kíváncsi lettem és megnéztem, miről is van szó. Önnek már nem kell, bátran, olvasatlanul dobhatja a kukába az átverős, ultrahangos vadriasztót reklámozó levelet, amely filléres, műanyagból fröccsöntött szerkentyűt próbál irreális áron eladni.
Ettől még simán meghalhatsz 1
Vajon mennyit érhet ez a cucc? 20 forintot? Vagy 12 ezret?

Higgyünk neki? 

Ne! A vadriasztós hulladék legalább akkora átverés, mint a Rácz kolléga által nemrég megénekelt semmire nem jó fogyasztáscsökkentő. Ezt is ugyanazzal az értékesítési modellel melegítik rá a gyanútlan vásárlókra: neten kell megrendelni, fizetni, aztán a futár egyszer csak betoppan a kacattal. Ha reklamálni támad kedvünk, se telefonszám, se cím, a forgalmazó elérhetetlen. Nem igazán elegáns dolog az ilyen.

Tipp:

Ha az átlagosnál mégis jóval hiszékenyebb valaki, és hasonló felesleges baromságokra szórja a pénzét, az legalább annyit tegyen meg, hogy elballag egy igazi boltba,és ott veszi meg huszadáron az ál-vadriasztóját. Vagy esetleg megnézi a neten, mennyiért lehet a legolcsóbban hozzájutni. Mi már 215 forintért is találtunk. Annyit talán megér a placebo-hatás… Nem mellékesen ezek igazi boltok, ahová vissza lehet menni asztalt csapkodni, ha a szarvas érthető módon nem rémülne meg eléggé, és galád módon, az ultrahang ellenére mégis bekukkantana a szélvédőn.

Szavazás

Vajon kamu, vagy tényleg varázsütésre eltünteti a vadakat az autó elől?

Kérjük várjon ... Kérjük várjon ...
Mit mond a szakember?

Megkerestük Dr. Farkas Jánost, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusát, hogy mi is az igazság. Működhet-e hasonló típusú vadriasztó, vagy szemfényvesztés az egész. Ha valaki tudja, mivel lehet vadat riasztani, akkor ő az, évek óta gyűjt adatokat a vadgázolásokról, illetve különféle vadriasztók hatékonyságáról. A rövid válasz annyi volt, hogy ez a kis műanyag izé az égvilágon semmire nem jó.
De ne érjük be ennyivel, próbáljuk meg megérteni a dolgot. Kezdjük a fizikával, ígérem, nem fog fájni. Az ultrahang – nagyjából 20 kHz felett beszélünk ultrahangról – az emberi fül számára már hallhatatlan, de az állatok közül sokan érzékelik, sőt, egyes fajok maguk is képesek ultrahangot kibocsátani (denevér, delfin). 
Ettől még simán meghalhatsz 2
Főleg a nagyvadak veszélyesek az autókban ülőke, de akár egy nyúl, menyét is képes akkora kárt tenni a kocsiban, hogy az ne tudjon tovább haladni
Gondoljuk el, hogy főúton, 90-nel haladva a kis műanyag síp teszi a dolgát, és csak úgy dől belőle a vadriasztó ultrahang. Viszont a bozótban lapuló állatok ebből semmit nem hallanak. Először is a kibocsátott hang igen gyenge, másodszor pedig minél magasabb frekvenciájú a hang, annál hamarabb elveszti energiáját és elhal. (A balatoni diszkóhajóról sem a csilingelő magasak, hanem az alacsony frekvenciájú, durva mély hangok érik el a parton aludni vágyók fülét.) 
Tovább rontja az esélyeinket, hogy az utat szegélyező növényzet szinte áthatolhatatlan az ultrahang számára, a levelek, ágak sűrűjében pillanatok alatt elnyelődik. De még ha az állat meg is hallaná, akkor sem ijedne meg tőle, hiszen a sípolás egyáltalán nem emelkedik ki abból a zajtengerből, amit az utak közelében hall.
Alább a videó-felvétel, amelyen aktív, ultrahangos vadriasztó üvölt az állatok fülébe. Láthatóan csekély eredménnyel.
Forrás: ELTE Útökológiai Munkacsoport
 

Akkor az ultrahangos vadriasztás hülyeség?

Nem. Szoktak is hasonló módszerrel vadakat ijesztgetni, de sajnos nem igazán megbízható ez a módszer. Leginkább magtárakban alkalmazzák, rágcsálók távoltartására, de autópályák mellet is kísérleteztek vele. Ezek a kifejezetten nagy teljesítményű ultrahangos riasztók sem igazán hatékonyak, mert az állatok hamar hozzászoknak, hiszen a hangon kívül semmiféle kellemetlen dolog nem történik velük. 

Hogyan tartható az úttól távol a vad?

Kerítéssel. Igaz, ezzel is vannak bajok. Például a 3 méter magas kerítést a gímszarvas bármikor átugorja, ha úgy tartja kedve – ha megriasztják, akár szét is nyírja – a róka felül, a borz pedig alul mászik át rajta. És persze nincs mindenhol kerítés, mert például az autópálya-felhajtóknál, keresztbe az úton nem is lehet. 
Az állatok ezt ki is használják, nem véletlen, hogy a csomópontok 50-100 méteres körzetében a leggyakoribbak a vadgázolásos balesetek. Nehezíti a helyzetet, hogy a fel- és lehajtók kanyargós szakaszokkal határolt holttereit általában fás, bokros növényekkel ültetik be, amely nemcsak nekünk, embereknek tetszik, hanem a vadak is előszeretettel vernek itt tanyát. Pedig jól megválasztott növényzet telepítésével megoldást lehetne találni erre a problémára.
Ettől még simán meghalhatsz 3
Patás állatok ellen remekül véd az úgynevezett texasi kapu, az állatok nem mernek a vasrudakra lépni. Autópályán ez a módszer a fokozott csúszásveszély miatt nem jöhet szóba.
Szintén komoly veszélyforrás, hogy a sztrádák melletti területet gyakran ültetik be fákkal, bokrokkal, hogy a szerény mennyiségű hófogó rácsot természetes megoldással váltsák ki. Így ugyan hófúvás nem lesz a pályán, de a vadak itt remek búvóhelyre lelnek, és hiába járja be a területet naponta kétszer az útellenőr, számára a sűrűben meghúzódó állatok láthatatlanok maradnak.

Felelősség:

Egy vadgázolás fajtól, és sebességtől függően komoly anyagi kárt is okozhat az autóban. De ki fizesse a kárt? A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy főúton, ha vadveszélyre figyelmeztető tábla van kihelyezve, akkor az autós a hunyó, akinek a saját autójának javításán túl még a vadkárt is meg kell térítenie. Ha nincs tábla, akkor a területileg illetékes vadásztársaságot terheli a felelősség. Más kérdés, hogy a lépten-nyomon kihelyezett vadveszélyre figyelmeztető táblák inkább károsak, mint hasznosak. Szemkamerás kísérletek bizonyítják, hogy a túl gyakori táblákat a legtöbb autós már észre sem veszi. Szintén veszélyes a rengeteg sebességkorlátozó tábla is, hiszen a gyakran változtatott sebesség is balesetveszélyes.
Ettől még simán meghalhatsz 4
Ha van tábla, akkor az autós viseli az ütközés anyagi terheit. Ha nincs, akkor a vadásztársaság. Ám előfordul, hogy ha komolyabb a kár, akkor a vadásztársaságot inkább megszüntetik, minthogy fizetnének. Később ugyanott, új néven folytatják korábbi tevékenységüket.
Autópályán általában biztonságban van az autós, itt nem sok értelme van a vadveszély táblának. Nem is tiszta, miért helyezik ki őket, hiszen ha itt történik vadgázolás, az egyértelműen az útkezelő, vagy a vadásztársaság sara, attól függően, hogy a vadkerítés hibájából került a vad az autó elé, vagy sem. Az autós azért fizet, hogy biztonságosan, gyorsan érje el úti célját, és értelemszerűen nem haladhat olyan tempóban, hogy bármikor meg tudjon állni, ha váratlanul elé ugrik egy vad.

Szarvas az úton

A megelőzés mellett a sofőröket is fel kellene készíteni a vaddal történő találkozásra, hiszen az autóvezető-képzés során erről egyáltalán nem tanítanak semmit. Például az útról leugratni nem feltétlenül bölcs dolog, csak hogy elkerüljük az ütközést.
Ha nem tudjuk kikerülni, akkor inkább menjünk neki a vadnak, minthogy az árokba bucskázva fejre álljunk. Egy őz nagyjából 15-30 kg, a vaddisznó 50-180 kg, míg egy gímszarvas 120-350 kg is lehet, míg egy megtermett bükkfa több tonna és jóval szilárdabban is áll a lábán. Ha mód van rá, próbáljuk úgy kormányozni az autót, hogy valamelyik – kevésbé veszélyes – végét találjuk el az állatnak, ne kapjuk pont telibe.
Ettől még simán meghalhatsz 5
Ausztráliában a kengurut el kell ütni, ha az autó elé kerül, nincs hősködés, útról leugratás. Aztán a tetemet leráncigálni az útról, hogy más már ne rongyoljon át rajta. (Tudom, ez nem kenguru…)

Vasút

Talán meglepő, de vasúton is komoly gondot okozhatnak a vadak. Egyre több vasútvonal alkalmas arra, hogy a mozdonyok nagyobb sebességgel haladjanak rajtuk. Egy-egy 130-as tempónál elcsapott nagytestű vad már a modernebb, érzékenyebb mozdonyokat is kiütheti. Az anyagi kár ilyenkor nemcsak a megrongálódott mozdony miatt lehet tetemes, hanem a mentés, illetve a hosszú időre kieső pályaszakasz miatt is.
Így fest egy szarvas, miután bekukkantott a mentőautóba:

A kutató élete sem lányregény

Az biztos, hogy a károk mérséklése miatt égető szükség lenne rá, hogy tudjuk, hol fordulhatnak elő vadak az úton, illetve hogy valami hatékony – akár kémiai, akár más – vadriasztó módszert találjunk az útra ténfergő vadak ellen. Folynak is kísérletek, felmérések, azonban gyakran a vadriasztó, vadfigyelő eszközöknek is lába kel, vagy megrongálják őket. És nem a vadállatok a tettesek.
De mit várunk, amikor a feszültség alatt lévő felsővezetéket is képesek ellopni? Pedig amíg a vadgázolások éves statisztikája 5-10 százalékos emelkedést mutat – egyre több a vad az utakon – addig a jól működő vadriasztó rendszer életet is menthet. Nem, nem a 6000 forintos, akciós termék.
Ettől még simán meghalhatsz 6
                A vadelütések és a vadak száma szorosan összefügg

Kommentek

  • husky

    Egy infrakamera lenne a legjobb megoldás, a Setrához már rendelhető vagy 5-6 éve. Perzse egy 80-100 milliós busznál másképp hat a felár mint egy 3,5 milliós hétköznapi autónál.

  • husky

    A másik megoldás a kengururács, 2 collos csőből, ott nem fékez a road-train mert úgysem tud megállni. De van 1,9 méter magas 1,7-2 méter hosszú motortér meg a 115-175 tonna mozgási energiája, tempomat 100-nál. Egy kóbor marha vagy teve azért ott is tud rombolni,bár azért lassúak. A kenguru ellenben villámgyors, a pickup meg a kis 4×4-es utasai azért veszélyben vannak. Szegény koaláknak meg lassúságuk a végzet, ha az útra kerülnek.

  • G-Shock

    @ husky – 2014.04.05 16:48

    Az a baj, hogy az egész táblázás azt feltételezi, hogy a sofőr minden esetben tud valamit tenni az ütközés elkerülése érdekében. Pedig nem. Anno volt az autópályákra kihelyezett vadveszély táblákkal kapcsolatosan egy komolyabb probléma felvetés, miszerint mit vár el a jogalkotó, illetve a táblát kihelyező útkezelő a sofőrtől. Ez nyilván eszkalálódott alacsonyabb rendű utakhoz is.

    Bár a joggyakorlat nem változott, a saját tapasztalatom is az, hogy a féktávolságon belül ugró vadat nem lehet elkerülni, és amennyiben az út kezelője sem tud megmondani egy objektív sebességet az elkerülhetőségre, nem látom okszerűnek a kárfelelősség autósokra delegálását – különösen a vadkár vonatkozásában. És mivel ezen delegált esetben kizárólag a casco biztosítás fedezi a kárt különösen problémásnak tartom a helyzetet… elvégre ha veszélyes üzem… na mindegy.

    A vadrácsokat pár éve tiltották be ugye, mert nagyobb volt a veszélye a halálos gyalogos gázolásoknak, mint az előny amely a gépkocsik sérüléselkerülésében jelentkezett. Úgy hiszem ez jól is van így. Ausztráliában száz kilométeres üres, lakatlan szakaszok vannak. Életveszélyes lenne, ha a kamionok ott mennének tönkre egy-egy gázolás miatt. Ez itthon indokolatlan.

Melyik a jobb zöld rendszámos luxus-SUV?

400 lóerő körül rendszerteljesítmény, kényeztető felszereltség és papíron 2 liter körüli átlagfogyasztás: az Audi Q7 e-tron 3,0 TDI quattro vagy a Volvo XC90 T8 Twin Engine AWD egyesíti hatékonyabban két világ előnyeit?

A nők vagy a férfiak cserélnek hamarabb gumit?

Az idén, október végéig, 1,9 százalékkal nőtt a téli gumiabroncs-piac a tavalyi év azonos időszakához képest Magyarországon, közép-európai szinten 6,4 százalékos növekedést mértek.

Többet keresnek majd a kecskeméti Mercedes gyárban dolgozók

Sztrájk is volt a kecskeméti Mercedes gyárban, mostanra azonban sikerült megállapodnia a szakszervezetnek, így jövőre 10 százalékkal nőhet a dolgozók alapbére.

Jégre hajtott a Toyotás, a többit magadtól is kitalálod

Nincs év jégbe szakadó autósok nélkül, az idei tél is meghozta az első terepjáróst, aki egy befagyott tavon kereste az izgalmakat.

Ragadozót készítettek a Mercedes Sprinterből

Nyomokban Sprintert is tartalmaz az a koncepció teherautó, melyet extrém terepre terveztek. Nem bányamunkás, de akár köveket is lehet vele hordani.

Zseniális vagy haszontalan ez a kreatív ötlettel feldobott ablaktörlő?

Télen áldás a tökéletes működő ablaktörlő, de ennek elérése nem egyszerű feladat. Ez a furcsa rendszer a jegesedés ellen küzd, többet erővel, mint ésszel.

Durva robbanásra képes a fagyban kocsiban hagyott kóla

Aki nem akar tetőkárpitra fagyott cukros löttyel szembesülni, az jobb, ha nem hagy éjszakára a kocsiban dobozos üdítőt.

F1: Elcsábítják a Mercedes nagyágyúját?

Brit sajtóértesülések szerint fennáll a lehetősége, hogy a Mercedes technikai főnöke, Paddy Lowe az egyik rivális csapathoz igazoljon.

Másfélszer hasznosabb az elektromos Kangoo

Ahogy a Renault Zoe, a franciák Z.E. villanyautó-családjának hasznos tagja, a Kangoo is másfélszeresére növelt hatótávolsággal fut neki a következő modellévnek.

Az autó, ami 2,5 literrel beéri

Nincs megelégedve az alternatív járművek jelenlegi felhozatalával? Mit szól a tüzelőanyagcellás Toyota Mirai-hoz? Kipufogóján csakis forró levegő távozik, azaz gőz.

Nagyképű, de van mire

A faceliften átesett Fiorino mosolyában van némi önteltség, ami nem csoda, hiszen van mire beképzeltnek lenni.

Már el is készült a legdurvább Fiesta

Az új Ford Fiesta máris megvadult és rallyautóként még elődjénél is sikeresebb szeretne lenni, amihez mindene adott.

vezess-logo

Engedélyezi, hogy a vezess.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.