Napról napra egyre nagyobb szeméthalom tömíti el a postaládánkat. Amikor már a hatodik, “majdnem megölt egy szarvas”, “elütöttem egy szarvast”, “szarvas ölte meg a barátom” tárgyú levél esett be, kíváncsi lettem és megnéztem, miről is van szó. Önnek már nem kell, bátran, olvasatlanul dobhatja a kukába az átverős, ultrahangos vadriasztót reklámozó levelet, amely filléres, műanyagból fröccsöntött szerkentyűt próbál irreális áron eladni.
Ettől még simán meghalhatsz 1
Vajon mennyit érhet ez a cucc? 20 forintot? Vagy 12 ezret?

Higgyünk neki? 

Ne! A vadriasztós hulladék legalább akkora átverés, mint a Rácz kolléga által nemrég megénekelt semmire nem jó fogyasztáscsökkentő. Ezt is ugyanazzal az értékesítési modellel melegítik rá a gyanútlan vásárlókra: neten kell megrendelni, fizetni, aztán a futár egyszer csak betoppan a kacattal. Ha reklamálni támad kedvünk, se telefonszám, se cím, a forgalmazó elérhetetlen. Nem igazán elegáns dolog az ilyen.

Tipp:

Ha az átlagosnál mégis jóval hiszékenyebb valaki, és hasonló felesleges baromságokra szórja a pénzét, az legalább annyit tegyen meg, hogy elballag egy igazi boltba,és ott veszi meg huszadáron az ál-vadriasztóját. Vagy esetleg megnézi a neten, mennyiért lehet a legolcsóbban hozzájutni. Mi már 215 forintért is találtunk. Annyit talán megér a placebo-hatás… Nem mellékesen ezek igazi boltok, ahová vissza lehet menni asztalt csapkodni, ha a szarvas érthető módon nem rémülne meg eléggé, és galád módon, az ultrahang ellenére mégis bekukkantana a szélvédőn.

Vajon kamu, vagy tényleg varázsütésre eltünteti a vadakat az autó elől?

  • Átverés, az égvilágon semmire nem jó ez az izé57%
  • Nem értek ehhez, se a fizikához, de elfér a kocsin és megnyugtat24%
  • Én forgalmazom9%
  • Biztos vagyok benne, hogy működik, én is vettem ilyet9%

Vajon kamu, vagy tényleg varázsütésre eltünteti a vadakat az autó elől?


Mit mond a szakember?

Megkerestük Dr. Farkas Jánost, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusát, hogy mi is az igazság. Működhet-e hasonló típusú vadriasztó, vagy szemfényvesztés az egész. Ha valaki tudja, mivel lehet vadat riasztani, akkor ő az, évek óta gyűjt adatokat a vadgázolásokról, illetve különféle vadriasztók hatékonyságáról. A rövid válasz annyi volt, hogy ez a kis műanyag izé az égvilágon semmire nem jó.
De ne érjük be ennyivel, próbáljuk meg megérteni a dolgot. Kezdjük a fizikával, ígérem, nem fog fájni. Az ultrahang – nagyjából 20 kHz felett beszélünk ultrahangról – az emberi fül számára már hallhatatlan, de az állatok közül sokan érzékelik, sőt, egyes fajok maguk is képesek ultrahangot kibocsátani (denevér, delfin). 
Ettől még simán meghalhatsz 2
Főleg a nagyvadak veszélyesek az autókban ülőke, de akár egy nyúl, menyét is képes akkora kárt tenni a kocsiban, hogy az ne tudjon tovább haladni
Gondoljuk el, hogy főúton, 90-nel haladva a kis műanyag síp teszi a dolgát, és csak úgy dől belőle a vadriasztó ultrahang. Viszont a bozótban lapuló állatok ebből semmit nem hallanak. Először is a kibocsátott hang igen gyenge, másodszor pedig minél magasabb frekvenciájú a hang, annál hamarabb elveszti energiáját és elhal. (A balatoni diszkóhajóról sem a csilingelő magasak, hanem az alacsony frekvenciájú, durva mély hangok érik el a parton aludni vágyók fülét.) 
Tovább rontja az esélyeinket, hogy az utat szegélyező növényzet szinte áthatolhatatlan az ultrahang számára, a levelek, ágak sűrűjében pillanatok alatt elnyelődik. De még ha az állat meg is hallaná, akkor sem ijedne meg tőle, hiszen a sípolás egyáltalán nem emelkedik ki abból a zajtengerből, amit az utak közelében hall.
Alább a videó-felvétel, amelyen aktív, ultrahangos vadriasztó üvölt az állatok fülébe. Láthatóan csekély eredménnyel.
Forrás: ELTE Útökológiai Munkacsoport
 

Akkor az ultrahangos vadriasztás hülyeség?

Nem. Szoktak is hasonló módszerrel vadakat ijesztgetni, de sajnos nem igazán megbízható ez a módszer. Leginkább magtárakban alkalmazzák, rágcsálók távoltartására, de autópályák mellet is kísérleteztek vele. Ezek a kifejezetten nagy teljesítményű ultrahangos riasztók sem igazán hatékonyak, mert az állatok hamar hozzászoknak, hiszen a hangon kívül semmiféle kellemetlen dolog nem történik velük. 

Hogyan tartható az úttól távol a vad?

Kerítéssel. Igaz, ezzel is vannak bajok. Például a 3 méter magas kerítést a gímszarvas bármikor átugorja, ha úgy tartja kedve – ha megriasztják, akár szét is nyírja – a róka felül, a borz pedig alul mászik át rajta. És persze nincs mindenhol kerítés, mert például az autópálya-felhajtóknál, keresztbe az úton nem is lehet. 
Az állatok ezt ki is használják, nem véletlen, hogy a csomópontok 50-100 méteres körzetében a leggyakoribbak a vadgázolásos balesetek. Nehezíti a helyzetet, hogy a fel- és lehajtók kanyargós szakaszokkal határolt holttereit általában fás, bokros növényekkel ültetik be, amely nemcsak nekünk, embereknek tetszik, hanem a vadak is előszeretettel vernek itt tanyát. Pedig jól megválasztott növényzet telepítésével megoldást lehetne találni erre a problémára.
Ettől még simán meghalhatsz 3
Patás állatok ellen remekül véd az úgynevezett texasi kapu, az állatok nem mernek a vasrudakra lépni. Autópályán ez a módszer a fokozott csúszásveszély miatt nem jöhet szóba.
Szintén komoly veszélyforrás, hogy a sztrádák melletti területet gyakran ültetik be fákkal, bokrokkal, hogy a szerény mennyiségű hófogó rácsot természetes megoldással váltsák ki. Így ugyan hófúvás nem lesz a pályán, de a vadak itt remek búvóhelyre lelnek, és hiába járja be a területet naponta kétszer az útellenőr, számára a sűrűben meghúzódó állatok láthatatlanok maradnak.

Felelősség:

Egy vadgázolás fajtól, és sebességtől függően komoly anyagi kárt is okozhat az autóban. De ki fizesse a kárt? A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy főúton, ha vadveszélyre figyelmeztető tábla van kihelyezve, akkor az autós a hunyó, akinek a saját autójának javításán túl még a vadkárt is meg kell térítenie. Ha nincs tábla, akkor a területileg illetékes vadásztársaságot terheli a felelősség. Más kérdés, hogy a lépten-nyomon kihelyezett vadveszélyre figyelmeztető táblák inkább károsak, mint hasznosak. Szemkamerás kísérletek bizonyítják, hogy a túl gyakori táblákat a legtöbb autós már észre sem veszi. Szintén veszélyes a rengeteg sebességkorlátozó tábla is, hiszen a gyakran változtatott sebesség is balesetveszélyes.
Ettől még simán meghalhatsz 4
Ha van tábla, akkor az autós viseli az ütközés anyagi terheit. Ha nincs, akkor a vadásztársaság. Ám előfordul, hogy ha komolyabb a kár, akkor a vadásztársaságot inkább megszüntetik, minthogy fizetnének. Később ugyanott, új néven folytatják korábbi tevékenységüket.
Autópályán általában biztonságban van az autós, itt nem sok értelme van a vadveszély táblának. Nem is tiszta, miért helyezik ki őket, hiszen ha itt történik vadgázolás, az egyértelműen az útkezelő, vagy a vadásztársaság sara, attól függően, hogy a vadkerítés hibájából került a vad az autó elé, vagy sem. Az autós azért fizet, hogy biztonságosan, gyorsan érje el úti célját, és értelemszerűen nem haladhat olyan tempóban, hogy bármikor meg tudjon állni, ha váratlanul elé ugrik egy vad.

Szarvas az úton

A megelőzés mellett a sofőröket is fel kellene készíteni a vaddal történő találkozásra, hiszen az autóvezető-képzés során erről egyáltalán nem tanítanak semmit. Például az útról leugratni nem feltétlenül bölcs dolog, csak hogy elkerüljük az ütközést.
Ha nem tudjuk kikerülni, akkor inkább menjünk neki a vadnak, minthogy az árokba bucskázva fejre álljunk. Egy őz nagyjából 15-30 kg, a vaddisznó 50-180 kg, míg egy gímszarvas 120-350 kg is lehet, míg egy megtermett bükkfa több tonna és jóval szilárdabban is áll a lábán. Ha mód van rá, próbáljuk úgy kormányozni az autót, hogy valamelyik – kevésbé veszélyes – végét találjuk el az állatnak, ne kapjuk pont telibe.
Ettől még simán meghalhatsz 5
Ausztráliában a kengurut el kell ütni, ha az autó elé kerül, nincs hősködés, útról leugratás. Aztán a tetemet leráncigálni az útról, hogy más már ne rongyoljon át rajta. (Tudom, ez nem kenguru…)

Vasút

Talán meglepő, de vasúton is komoly gondot okozhatnak a vadak. Egyre több vasútvonal alkalmas arra, hogy a mozdonyok nagyobb sebességgel haladjanak rajtuk. Egy-egy 130-as tempónál elcsapott nagytestű vad már a modernebb, érzékenyebb mozdonyokat is kiütheti. Az anyagi kár ilyenkor nemcsak a megrongálódott mozdony miatt lehet tetemes, hanem a mentés, illetve a hosszú időre kieső pályaszakasz miatt is.
Így fest egy szarvas, miután bekukkantott a mentőautóba:

A kutató élete sem lányregény

Az biztos, hogy a károk mérséklése miatt égető szükség lenne rá, hogy tudjuk, hol fordulhatnak elő vadak az úton, illetve hogy valami hatékony – akár kémiai, akár más – vadriasztó módszert találjunk az útra ténfergő vadak ellen. Folynak is kísérletek, felmérések, azonban gyakran a vadriasztó, vadfigyelő eszközöknek is lába kel, vagy megrongálják őket. És nem a vadállatok a tettesek.
De mit várunk, amikor a feszültség alatt lévő felsővezetéket is képesek ellopni? Pedig amíg a vadgázolások éves statisztikája 5-10 százalékos emelkedést mutat – egyre több a vad az utakon – addig a jól működő vadriasztó rendszer életet is menthet. Nem, nem a 6000 forintos, akciós termék.
Ettől még simán meghalhatsz 6
                A vadelütések és a vadak száma szorosan összefügg