2001-ben Nagy Gergő kollégámmal az 1,4-es C Corsával tartottunk Frankfurtba az autó-kiállításra, amikor először azt éreztem, hogy nyugati benzinnel bizony jobban működik a motor. Nemrég ugyanez merült fel bennem, amikor a Renault Fluence 1,6 dCi-vel Elzászba utaztunk.

5,8 helyett 5,2 l/100 km

Hegyeshalomig, majd az osztrák szakaszon 120-130-nál 5,8 litert fogyasztott a motor a hazai gázolajból. Ám a német szakaszra átérve, Passaunál teletankolva a fogyasztás leesett tíz százalékot, pedig inkább 150-nel, mint 140-nel hajtottunk. Ez az eltérés adta az ötletet, hogy tempomattal haladva pontosabban is megmérjük, mennyit fogyaszt az autó külföldi gázolajból és hazaiból.

Csendben, kényelemben és minimális költséggel vitt bennünket Elzászba a Fluence

Egy csendes, kényelmes ülésű, nagy csomagterű és ennyire keveset fogyasztó autó ideális hosszú utakra, mert autópályán nem szennyezzük a városlakók tüdejét a dízellel. Ám effajta fogyasztásméréshez sokat kell vele menni, hogy ne tévesszenek meg az autóba tankolt viszonylag kis mennyiségek. Összesen 2280 kilométernyi úttal kalkuláltunk, a táblázatban látható adatokat nem laborban, hanem autópályán mértük, de ez nem nagy baj, mert az emberek sem görgős padon autóznak.

Üzemanyag eredete
 Út jellege+sebesség Távolság Fogyasztás
 Hazai Sztráda, 120-130 km/ó 560 km 5,8 l/100 km
 Német Sztráda, 140-150 km/ó 386 km 5,2 l/100 km
 Teljes szakasz, hazai ÜA Sztráda, 120-130 km/ó 732 km 5,7 l/100 km
 Teljes szakasz, német ÜA Sztráda 130-150+város 1548 km 5,5 l/100 km


A teljes utazásra vetítve nagyon csekély az eltérés a kint és itthon tankolt gázolajjal mért értékek között. Nem is a két deci az érdekes, hanem az a sajátosság, hogy sztrádán valamivel gyorsabban hajtva, kisvárosi és faluközi utakkal nehezítve is kevesebbet kért a motor német gázolajból, mint hazai üzemanyagból.

A szabványban nincs különbség

Megkérdeztük a kérdésről dr. Wilde Györgyöt, aki nagyon határozott az ügyben. Az Európai Unióban egy irányelv (“direktíva”) írja elő, milyen minőségűnek kell lenniük a forgalomba kerülő üzemanyagoknak. Az irányelv a benzin és a gázolaj európai szabványán alapszik (EN 228 és EN 590), és betartása kötelező, ezért “Az európai üzemanyag-szabványok között csak a gázolaj hidegtűrésében van eltérés, mert nem ugyanolyan dermedéspont szükséges Lappföldön és Bulgáriában. Ám a kutakhoz kiszállított üzemanyag minősége Európa-szerte azonos” – állítja a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.

Nem lehet eltérés a külföldi és a hazai üzemanyagok között, amennyiben megfelelnek az Európa-szerte egyforma szabványnak

A végtermék az autós szempontjából nem különbözik akkor sem, ha orosz, akkor sem, ha arab kőolajból készül, de a technológia, amivel a kőolaj-finomító eléri a kívánt eredményt, valóban nem egyforma. Bár a fogyasztási szempontból az egyik legfontosabb tényezőt, az üzemanyag fűtőértékét nem szabályozza a norma, a szakember szerint ebben sincs eltérés. “Én is azt tapasztalom, hogy nyugatra utazva az autó kevesebbet fogyaszt. De ennek oka nem az eltérő üzemanyag-minőség, hanem a jobb forgalomszervezés” – érvel dr. Wilde György.

Víz az üzemanyagban?

Van különbség a fogyasztásban?

  • Van, külföldi üzemanyaggal kisebb a fogyasztás83%
  • Ez az egész a szíriusziak műve11%
  • Nincs, ugyanannyi, bárhol is tankolok6%
  • Van, magyar naftával takarékosab az autóm1%

Van különbség a fogyasztásban?


Ám ha a tartálykocsikban frankó, az európai irányelveknek megfelelő üzemanyag jut el a töltőállomásokra, akkor mi lehet a fogyasztáskülönbség oka?

Hallani olyasmiről, hogy egyes kutakon vízzel hígíthatják a benzint és a gázolajat, mivel a legtöbb töltőállomáson nem zárt rendszerben tárolják üzemanyagot. Ez azonban teória, a locsolótömlő bizonyára más célokra szolgál.

Autószerelőktől mégis rendszeresen halljuk, hogy a modern dízel injektorokkal azért is lehet annyi gond, mert az üzemanyag szennyezett és magas víztartalma miatt még annyira sem keni az alkatrészeket, amennyire a gázolajnak kellene, amitől a motor teljesítménye, fogyasztása is romlik.

Suzukiban plusz fél liter

Hiába anyakönyveztem gondosan a tankolásokat, egy mérés nem mérés. Egy Ausztriába szakadt olvasónk azonban több ezer kilométeres távon vezetett fogyasztási naplót a külföldi és a hazai üzemanyaggal adódó fogyasztásról. Az illető a sógoréknál dolgozik és többnyire ott  tankol, ahol jobban megéri. A 300 forintnál drágább euró miatt most itthon, mert a többletfogyasztás ellenére is így olcsóbb. Mindig ugyanezt a 190 kilométeres szakaszt teszi meg kétszer, mérései a 380 kilométeres távra vonatkoznak, mindegy, hogy itthon vagy kint tankolt-e. Ezért a domborzatnak, a szélnek és a csillagok állásának nincs jelentősége. Ezerhármas Suzuki Ignise átlagosan 22 liter hazai 95-össel és 20,1 liter osztrák üzemanyaggal teszi meg a távot, átlagfogyasztása tehát 5,8 vs. 5,3 l/100 km. Az érték 100-110-es tempóra vonatkozik, nyugodt stílusban vezetve. Tapasztalata szerint autója külföldi benzinnel csendesebben megy, kevésbé füstöl és hidegben is indul, ahogy kell. Ez mind lehet illúzió, de a félliteres fogyasztáskülönbség tény.

Nem a koromcsapdán múlt

Próbáltunk műszaki oldalról is utánamenni a kérdésnek, hátha a különbséget pl. a motor munkapontjának elérése, esetleg a részecskeszűrő regenerációs fázisa okozhatja vagy bármi más. Ezért megkerestük Csedő Leventét, a Renault Hungária Kft. gépjármű szakértőjét, aki a Dacia Dokker legutolsó szilentjétől az F1-es Renault-k telematikájáig ért mindenhez, amit a rombuszemblémás cég négy kerékre állít.

Hazai árszinten tankoltunk a német sztrádán. Sinsheim közelében 436,8 Ft volt a gázolaj literje, a mosonmagyaróvári kúton 432,9 forintot fizettünk érte. Benzinnel más volnaa helyzet, mert kint a 95-ös jóval drágább a gázolajnál, itthon viszont kevesebbe kerül

Először is, a munkapontnak vagy a DPF-nek (diesel particulate filter) semmi köze a fogyasztás ingadozásához. A motort fojtó, ezzel a fogyasztást növelő koromcsapda kiégetését az autó letudja az autópályás szakasz elején, ez nem növelhette ennyivel a fogyasztást magyar gázolajból. “Autóval Párizsba járva én is tapasztaltam ezt a jelenséget” – válaszolta a gépészmérnök. “A jelenség valószínű oka, hogy a német gázolaj mintegy 5 százalékkal nagyobb sűrűségű, mint az itthon kapható. Ezáltal a motor fogyasztása, hangja és dinamikája is jobb” – nyilatkozta az importőr műszaki szakértője. (Leegyszerűsítve ezek szerint a kinti gázolaj literje nehezebb, mert több benne a szén. A szénhidrogénekben a szénnek a hidrogénhez viszonyított arányát növelve javul a fűtőérték, ami jót teszt a fogyasztásnak. Az egyes összetevők fűtőértékét lásd itt – a szerk.)

A vezetési stílus dönt?

Ha ez igaz, a sűrűbb kinti gázolaj szintén arra utal, hogy a kiszállított üzemanyagból nem az marad, mire az autós a tankjába tölti, amit a tartálykocsi kihozott a kútra. Ám ez is olyan feltételezés, ami vagy igaz, vagy nem.

Mert a nyugatra tartva javuló fogyasztásra az üzemanyag vizezésén kívül adódhat más magyarázat. A jobban szervezett, kevesebbszer megakadó forgalomról már volt szó, de népszerű indok az eltérő vezetési stílus is.
 

Itt már Saverne-ben vagyunk, az elzászi kisváros egyik éke az egykori Rohan-család kastélya és a lakóhajóval bejárható csatorna

Ismeretlen útszakaszon nyilván kevesebbet előzünk, a mérsékeltebb tempóból adódó fogyasztáscsökkenést igazolja a külföldi rendőröktől és a kinti bírságoktól való félelem. (Ennek a mi esetünkben ellentmond, hogy 95 százalékban autópályán utaztunk, szabályos sebességgel.)

Szerintetek mi az igazság?

Szerintetek is jobb a külföldi üzemanyag vagy ez csak nyavalygás? Ti milyen fogyasztást mértetek? A válaszokat az adatokkal várjuk a hozzászólások között!

Figyelem! Képeink illusztrációk, egy németországi benzinkúton készültek.

130 forintért is van üzemanyag Magyarországon! Hogy hol? – kattints a képre!

Átvernek a magyar benzinkutakon? 1

Elolvasnál egy összehasonlító tesztet is az olcsó családi limuzinokról? Kattints a képre a 301, a Fluence, a Linea és a Toledo meccséhez!

Átvernek a magyar benzinkutakon? 2