Tanulságos közlekedési szituációk mellett olykor tragikus közúti baleseteket, és – amiről a hírekben ritkán esik szó – azok bírósági utóéletét mutatjuk be sorozatunkban.

Ezúttal egy előzésből lett ügy, érdekessége a történetnek, hogy nem az vétett hibát, aki előzött. A kocsioszlopban hátul haladó középkorú férfi a KRESZ előírásainak megfelelően gyorsított, indexelt és már az előzendő autó mellett haladt, amikor a jobbján a lassabb jármű sofőrje az akciót nem vette észre, és ő is előzésbe fogott.

A hátulról érkező kocsi vezetője hirtelen a fékre lépett, közben balra rántotta a kormányt, minek következtében az árokba csúszott. Nem ért egymáshoz a két autó, ám az árokba esett kocsi mégis súlyosan megrongálódott. Szerencsére nem sérült meg benne senki.

Mi kerülhet bele a kártérítésbe?

A Dr. Székely Ügyvédi Iroda által képviselt károsult közel 3 millió forint megfizetését kérte az idős alperestől. Ez az összeg a javítási költségből és az úgynevezett “elmaradt vagyoni előnyből” állt össze, utóbbi a jármű havi 150 ezres esetleges bérleti díjának kiesését jelentette.

A vétkes sofőr csak a javítási költségek kifizetését vállalta volna magára, miközben elismerte a baleset okozását. Elmondta továbbá a bíróságnak, hogy előzésének megkezdése előtt nem nézett a tükörbe, és a járműve balra haladása közben vette észre a mellette lévő járművet. Bár visszarántotta a kormányt, de a másik kocsi ekkor már megkezdte az “elhárító manővert”, későn érkezett a korrekció.

Egy lett a három millióból

Nem volt kérdés az eljárás során a kártérítés jogossága, csak annak mértéke. Az összeg megállapításakor természetesen a jármű balesetkori állapotát vette figyelembe a bíróság, viszont a felperes javítási kalkulációit eltúlzottnak találta. Abban ugyanis olyan anyagköltség is szerepelt, amely az elmulasztott szervizelés óradíját és anyagköltségét is tartalmazta.

Miért kell egymilliót fizetni?

A bíróság nem fogadta el a felperes érvelését, miszerint havonta 150 ezer forintos bevételhez jutott volna a kocsi bérbeadásával, így a kétmilliós elmaradt vagyoni előny kifizetését jogalap hiányában elutasította. Nem derült ki az eljárás során, hogy kocsiját bármikor korábban bérbe adta volna.

Végül a bíróság egymillió forintos kártérítésre kötelezte a vétkes sofőrt.