Minden egyes évben 7-8 milliárd forint megy át Magyarországon az autósok zsebéből a parkolási társaságokhoz díjakból és bírságokból, amelyek ezen felül évi kb. egymillió bírósági ügyet indítanak a bliccelők ellen.

Naponta meg-megújuló küzdelem zajlik a társaságok, és a parkolásért fizetni nem akaró autósok között, mindkét oldal bevet trükköket a másik átverésére.

Csavarhúzó és nagymama kell a csaláshoz

Na de hogy verik át az autósok a parkolós cégeket? A rengeteg módszer közül íme, néhány. Nyilván nem szó szerint értve, de a legátlátszóbb ügyeskedések közé tartozik a jármű letakarása ponyvával. A parkolós cégek ellenőrei nem nyúlhatnak hozzá a kocsikhoz, nem hajthatják fel a ponyvát, így nem nézhetik meg, hogy van-e rajta matrica, vagy érvényes jegy a szélvédő alatt.

Ez a trükk azonban csak korlátozott védelmet nyújt, a kocsihoz hívott közterület-felügyelők ugyanis már benyúlhatnak a ponyva alá, volt, hogy ilyenkor derült ki, az autós kamu rendszámot írt ki a ponyvára. Ha hetekig bújik valami a lepel alatt, az ellenőrök általában szólnak a köztereseknek, és vége a játéknak, ekkor megy a feljelentés.

Hasonlóan a jármű beazonosíthatatlanságára játszanak azok, akik leszedik a rendszámot. Így az azonosító nélküli autót meg sem tudja büntetni az ellenőr, hiszen nem tud bevinni rendszámot a rendszerbe, de – elvileg – ez a módszer csak 10 napig nyújt védelmet. “…a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet (…) főútvonalon tilos, mellékútvonalon – közterület-használati engedély nélkül – legfeljebb 10 napig szabad tárolni” – szól a jogszabály, amit Budapest belvárosában úgy játszik ki egyik-másik sofőr, hogy 7-8 naponként máshová áll a rendszám nélküli kocsijával. Így mindig újraindítja az időkorlátot.

Idén terjedni kezdett a nyitva hagyott csomagtartós átverés. A jogszabály szerint a rakodás nem minősül várakozásnak, így parkolási díjat sem kell fizetni érte, és a rakodás addig nem minősül várakozásnak, amíg az folyamatosan tart. Magyarán a nyitott csomagtartóval fizetős övezetben álló autót nem büntetheti meg a parkolóőr, mert nem zárhatja ki, hogy valaki ki-bepakol a kocsinál.

A tuningolt S-osztályos Mercedes szélvédője alatt mozgáskorlátozott igazolvány volt

Ízléstelen módszer a jogtalanul igénybe vett, hamis, vagy lopott mozgáskorlátozott parkolási igazolvány szélvédő alá fektetése. Legtöbbször a családtag, mondjuk a beteg nagymama dokumentumával élnek vissza, de “2011-től egyre elterjedtebb lett, hogy gépkocsikat feltörve, az azokból ellopott mozgáskorlátozott parkolási igazolványt értékesítik” – közölte a Vezess.hu-val a rendőrség.

A feketepiacon 50-100 ezer forintért árult igazolványok, vagy a nagyi papírjának a használata ugyanakkor bűncselekmény. Elméletileg akár 3 évet is kaphat a csaló, de jellemzően az elkövető keresetéhez igazított pénzbírság a jellemző, a foglalkoztatott celebet, Liptai Claudiát a múlt hónapban 1,05 millió forintra bírságolták.

Luxusautók parkolnak ingyen, mozgáskorlátozott kártyával

Két éve a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló Parking Kft. ellenőrei érdekes felmérést végeztek. Megszámolták, hogy Budapest belvárosának parkolóhelyein mennyi autó áll mozgáskorlátozott igazolvánnyal, azaz ingyen, és hogy ebből mennyi a luxusautó. A vizsgált területek közül megdöbbentő számokat mutatott a Teréz krt.-Andrássy út-Bajcsy-Zsilinszky út, ahol a 359 fizetős hely 26 százalékán mozgáskorlátozott-igazolványt használó kocsik parkoltak a vizsgált három hónapban, amiből a cég ellenőreinek mércéje szerint 43,3 százalék volt a 10 milliónál értékesebb jármű. A vizsgálatot ma már nem végzik.

Jó fejek és a maffia

E sorok írója járt már úgy, hogy az automatához lépve valaki megszólította, és a még érvényes parkolójegyét ingyen felajánlotta: “barátom, hosszabb időre kifizettem, de elmegyek, használd egészséggel” – mondta. Mivel csak 45 percig lett volna még jó a jegy, de én több órát maradtam, időm pedig nem lett volna 45 perc után kiszaladni, nem tudtam elfogadni, de kedves gesztus volt, és még csak nem is vertük volna át a parkolós céget.

Ellenkezőleg, így, hogy végül váltottam jegyet, ketten is fizettünk háromnegyed órára az egy helyért. Azt nyilván megbecsülni sem lehet, hogy mennyi plusz bevétel származik a kifizetett, de teljesen ki nem használt helyek után – erre vágják rá sokan, hogy telefonnal kell parkolni.

Óriási biznisz a mobilos parkolás

Egyre többen választják az sms-küldözgetős módszert, aminek kétségkívül előnye, hogy addig fizetnek, amíg parkolnak, nem egy előre kalkulált időpontig. Nincs túlfizetés, és nincs bírság sem a késés miatt. A Magyar Parkolási Szövetség adatai szerint ma már a többség így tesz, országosan 60 százalék feletti a mobillal parkolók aránya, míg egyes helyeken a 80 százalékot is meghaladja. Csakhogy ennek plusz költsége van, ami rövid parkolás esetén akár meg is duplázhatja az autós által kifizetett összeget. Az alábbi fotón például az látható, hogy a parkolásért 102 forintot fizetett a telefon gazdája, a szolgáltatásért pedig 75 forintot, azaz több mint 70 százalékkal többet annál, amennyibe a parkolás került volna, ha aprót dobál a gépbe.

Itt 102 forintot fizetett az autós a parkolásért, és 75 forintot azért, hogy telefonnal parkolt

Mivel Magyarországon kb. 40 millió alkalommal fizetnek közterületi parkolásért az autósok minden évben, ennek 60 százalékát 75 forinttal beszorozva azt kapjuk, hogy 3 milliárd forint plusz bevételen osztoznak a parkolós cégek, a mobilszolgáltatók, és az őket összekötő mobilparkolós vállalkozások. (A fenti számításnál átlagot vettünk, a szolgáltatás főként Budapesten 75 forint, egyébként országosan eltérő összeg.)
    Ezen felül a parkolási díjakból évente átlagosan 5-6 milliárd forintot fizetnek be az autósok, amin túl körülbelül újabb 2-3 milliárdot a pótdíjakból, összesítve tehát olyan 10-12 milliárd forintot egy-egy évben. Ebben nincsenek benne a parkolóházak, mélygarázsok bevételei.

Visszakanyarodva a trükkökhöz: hallottunk olyan gyűjtögetőről, aki rendszeres budapesti parkolásai során több éven át szorgosan elrakta dátum szerinti sorban a parkolási jegyeket, majd a következő esztendőkben szépen sorban elkezdte használni azokat. A november 20-i jegyeket november 20-án, és így tovább, mivel a papírosokon csak a hónap és a nap látszik nagyban. Állítása szerint sosem bukott le, de ettől még végtelenül macerásnak tűnik a módszere.

Sokkal egyszerűbb, és szélesebb körű csalás működik az Index szerint a főváros néhány terén. Egyes csoportok azt a jogszabályi pontot játsszák ki, hogy a pótdíj kiállítása utáni 5 percben megváltott parkolójeggyel töröltethető a bírság. Kifigyelik, hogy melyik autót büntetik meg az ellenőrök (vagy ők maguk nyomják fel), gyorsan váltanak jegyet 100-120 forintért, majd amikor a Mikulás-csomagos kocsijához ér a tulaj, azt eladják neki 2000-3000 Ft-ért. Ezt ő bemutathatja, hogy hát kérem, éppen akkor váltottam, 5 percen belül vagyok, szíveskedjék törölni a bírságomat.

Csaló ellenőrök és ravaszkodó parkolós cégek

Nem kell félteni a másik oldalt sem. Információink szerint van olyan parkolótársaság az országban, amelyik volt, hogy saját munkatársainak a közterületen álló autóit bilincselte le, persze csak egy időre. Ezzel azt a látszatot keltették a környéken parkoló autósokban, hogy itt aztán nagyon keményen szankcionálnak, ezzel – a cég feltételezése szerint – rábírta őket arra, hogy ne blicceljenek. Ennek a cégnek a területén egyébként valóban magas a fizetési hajlandóság.

Sokat spórolhat, aki parkolójegyek váltása nélkül parkol fizető övezetben

Ennél is durvább, hogy időnként le-lebuknak korrupt parkolóőrök, akik üzletek, szórakozóhelyek és egyebek vezetőitől kapott kenőpénzért cserébe elnéznek a megjelölt nem fizető autók felett. Jelenleg is fut a Fővárosi Törvényszéken olyan ügy, amelynek 80-nál is több szereplője között vesztegetők, kenőpénzt rendszeresen zsebre dugó parkolóőrök, és az ellenőröktől jattot szedő parkolótársasági vezetők vannak.

A vád szerint az ellenőrök megvesztegetőnként napi 1000-1000 forinttal hetente akár félmillió forintot is kereshettek, aminek egy részét át kellett adniuk a főnökeiknek.

Hogyan kéne itt rendet tenni?

Feltettük a kérdést Sipos Lászlónak, a Magyar Parkolási Szövetség felügyelő bizottsági elnökének, hogy nézne ki a szerinte az ideális rendszer. Egyúttal hozzátettük, képzeletben bármin változtathat, akár jogszabályokon is, csak hogy a kívánt helyzetet elérje.

“Az Egyesült Államokban központi bírságnyilvántartás van, és az erre szakosodott fejvadászoknak joguk van bárhol (akár szabályos módon várakozó) járművet lebilincselni, ha annak legalább három ki nem fizetett parkolási bírsága van. A bilincs oldása csak az összes bírság, és a bilincselés költségének kifizetését követően történik meg. Eredmény: a harmadik bírságot mindenki azonnal befizeti.

De említhetném, hogy egyes spanyol városokban a tiltott módon várakozó járműveket beszállítják a legközelebbi parkológarázsba, ahonnan csak a parkolási díj és a bírság kifizetését követően távozhat. Ezzel bizonyítják, hogy lett volna szabályos parkolási lehetősége is a járművezetőnek” – mondta a parkolási szövetség elnöke a Vezess.hu-nak.

Cikksorozatunk előző részéből kiderül, hogy mennyien bliccelnek, mennyi bírósági ügy lesz a parkolásból, mennyit keres a magyar ügyeskedőkön egy angol behajtó, és hogy Magyarországon hol vannak a legdrágább parkolóhelyek. Kattintson!